Az al-Kaida nevet is bin Laden találta ki, jelentése: "arabok a bázisért". A CIA megtudja, hogy Oszamának határozott terve van, s terrorszervezetet állított fel, hogy az erőszakos dzsihád mozgalmat globális méretűvé alakítsa. Miután bin Laden bejelenti, hogy háborút indít Amerika ellen, a hajsza megkezdődik ellene. 1998 májusában kész az Alec Station első terve, de Bill Clinton elnök nem ad engedélyt az akció végrehajtására. Az indok az, hogy ha meghal Oszama, gyilkossággal vádolhatják meg őket, ami nemzetközi konfliktushoz vezethet. Még ebben az évben a központ figyelmezteti a kormányzatot, hogy a terroristák két támadásra is képesek egyidejűleg. Az információt hitetlenkedve fogadják, egy héttel később, pedig − pár perc különbséggel − az Egyesült Államok két afrikai követségén is bomba robban. 1998 végén járunk, amikor a CIA ismét Oszama nyomára bukkan. Szinte lehetetlen lenyomozni, éppen hol tartózkodik, mert középkori módszerekkel védi magát: telefont és internetet nem használ, futárokon keresztül kommunikál, és minden alkalommal, amikor útra kel, két-három konvojt is elindít különböző irányokba.
Úgy érezte, hogy ez nyújt védelmet a Nyugat hanyatlása ellen. Mindössze néhány hónapot dolgozott a családi cégben: amíg testvérei dőzsöltek a jólétben, addig a magas, félénk fiatalember egyre értőbb füllel hallgatta a radikális imámok beszédeit. Afganisztán 1979-es szovjet megszállása örökre megváltoztatta az életét. Magáévá tette az antikommunista ideológiát és Afganisztánba költözött, ahol egy évtizeden át harcolt a mudzsahedekkel együtt – családi hátterét kihasználva, először csak pénzfelhajtóként, míg később maga is fegyvert fogott. Ennek pikantériája, hogy az amerikai CIA kulcsszerepet játszott a mudzsahedek felfegyverzésében és kiképzésében; igaz, Bin Ladennel közvetlen kapcsolata ebben az időben még nem volt. Az al-Kaidát 15 társával (köztük jobbkezével, sokak szerint kijelölt utódjával Ajman al-Zavahiri-vel) együtt 1988-ban, az afganisztáni háború végén alapította a pakisztáni Pesavarban, ahol egy bérelt házban megbújva állítólag órákon át, hajnalig vitatkoztak azon, hogyan építsék fel a szervezetet.
Bin Laden megölése 1 - YouTube
Az év végére azonban beazonosítják: Afganisztánban Kandaharból Khost városa felé tart. Clinton ezúttal megadja a zöld jelzést a hírszerzés akciójára. A csapásban al-Kaida terroristák tucatjai veszítik életüket, de bin Laden nincs köztük, ugyanis az utolsó pillanatban irányt változtat és Kabulba megy. A CIA ismét szem elől téveszti. A következő akcióra 1999 májusáig kellett várni. Ekkor már 100 százalékos biztonságú információk vannak a hírszerzés birtokában: Oszama Dél-Afganisztában, Kandahar városában, egy otthonban bujkál. Ám Clinton elhalasztja az akciót annak biztonsági kockázata miatt − az otthon mellett ugyanis egy mecset áll, és egy akció során ártatlanok is életüket veszíthették volna. Később, a CIA új nyoma egy Kandahar melletti gyakorlótáborig viszi a szakembereket. Az Alec Station biztosítja a Fehér Házat, hogy ártatlan életek kockázata ezúttal nem áll fenn. A hírszerzés új fegyvert vet be, a távvezérlésű, felfegyverzett repülőgépet; a zöld jelzés is megérkezik az elnöktől, ekkorra azonban beáll a tél Afganisztánban, ezért az akciót el kell halasztani tavaszra.
Örökös harcot vívott az USA ellen / Fotó: Northfoto A "rövid szünetet" követően Oszáma öt éven át Szudánban tartózkodott, ahol saját kis birodalmat épített ki, számtalan kiképzőtábort állított fel, ám az USA nyomásásra 1996-ban kiutasították, és kénytelen volt visszatérni Afganisztánba. Amerika elleni gyűlölete ekkor tetőzött igazán. Rejtőzködése alatt szent háborút hirdetett az Amerikai Egyesült Államok ellen: felszólította a muszlimokat az amerikaiak és a zsidók megölésére. Közel 3000 harcost gyűjtött maga köré, a millióit pedig arra használta fel, hogy az USA ellen szervezzen terrortámadásokat. Az amerikai külügyminisztérium ekkor a világ iszlám szélsőségeseinek legjelentősebb támogatójaként emlegette bin Ládent, és őt tették felelőssé a Világkereskedelmi Központ elleni 1993-as bombamerényletért, az 1996-os szaúd-arábiai támadásért, az 1998-as kenyai és tanzániai robbantásokért, valamint a Jemenben állomásozó USS Cole hadihajó elleni 2000-es merényletért is. Az egész világot megdöbbentő és sokkoló vérontása azonban még hátra volt.
ELÉRHETŐSÉGEINK 4026 Debrecen, Honvéd utca 45. 52/531-628 ajandek NYITVATARTÁS Hétfő 9:00 - 17:00 Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat ZÁRVA Vasárnap HASZNOS OLDALAK » Címlap » Webshop » Vásárlási feltételek » Adatvédelmi tájékoztató. » Kapcsolat KAPCSOLAT
Használt! Raktáron 116. 900 Ft