A találkozó bevezetéseként együtt ismét bekanyarodtak a megjelentek közös kiállításuk folyosójára, elbeszélgettek… Helyszín: Elefántos ház (Vác, Március 15. tér 23) A kiállítás megtekintése díjtalan.
A fagyit szeretni kell" – mondta. Visszaemlékezett arra is, amikor 50 fillér volt egy gombóc fagyi és csak három klasszikus – a csoki, a vanília és a puncs – közül lehetett választani. Beszélt arról is, hogy honnan is ered a fagylalt. "Nem a 70-es években indult világhódító útjára a fagyi. Már az ókori Kínában, Egyiptomban és a római birodalomban is fogyasztották a jeges desszertet. Garay nagy norberto. Persze akkor nem 50 fillérbe került, hanem hatalmas összegekbe, konkrét vagyon kellett hozzá, hogy valaki megkóstolja, ezért csak az igazán kiváltságosok úri huncutsága volt. Elsősorban a jég megőrzése a nyári hónapokban és tisztán tartása miatt volt nagyon drága, de az élvezet miatt ezt is megoldották. Az ókori görögöknél Hippokratész egyenesen gyógyszernek tartotta és a leghíresebb római; Néró császár is fagyirajongó volt, aki a jeget többszáz kilométerről, a hegyekből hozatta magának" – mondta. Kitérve a képzőművészeti alkotásokra azt mondta, hogy bár témájuk azonos, de mindegyik túlmutat a nyári finomságon és valami olyat mutat meg nekünk, amit felnőttként sem szabad soha elveszítenünk: Megmutatja, hogy élni jó!
2021. 07. 27. | 08:00 - 17:00 Ezen a hétvégén Garay-Nagy Norbert vezetésével festő workshopra invitálunk benneteket a Türbe kertbe. A Program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráció: itt.
A MÁV Szimfonikusok és az István Király Operakórus közreműködésével CD-felvétel készült Erkel Ferenc István király című operájának eredeti, helyreállított változatából - jelentette be a zenekar és az operatársulat pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten. Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke, az István Király Operakórus karigazgatója elmondta: az énekkar nyolc budapesti egyházi és világi kórus tagjaiból verbuválódott kifejezetten azzal a céllal, hogy részt vegyenek a hatalmas kórusigényű opera előadásában. "A lelkes kórustagok és a MÁV Szimfonikusok közreműködése nélkül ez a lemez sohasem valósulhatott volna meg" - hangsúlyozta. Az István király Erkel kilencedik, utolsó operája, mely az Operaház 1884-es megnyitására készült, de végül csak egy fél szezonnal később tudták bemutatni. Abban az évben tizenháromszor játszották, később azonban - részben óriási költségigénye miatt - eredeti formájában sohasem került színre, egészen 2010-ig, amikor Komáromban előadták a helyreáállított, eredeti változatot - idézte fel Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, Erkel-kutató, az opera "feltámasztásának" egyik fő kezdeményezője.
Az ünnepi év záró eseménye István király halálának 975 éves és szentté avatásának 930 éves évfordulója tiszteletére. Alkotmányunk ünnepén Erkel utolsó befejezett operájának bemutatójával tisztelgünk Szent István király emléke előtt neves operaénekesek közreműködésével. A történelmi hitelességű opera államalapítónk uralkodásának utolsó éveit idézi fel, középpontjában azzal az örök érvényű gondolattal, mely szerint a magyar nemzet mindenkori boldogulásának kulcsa az összetartás. Közreműködik: MTVA - Magyar Rádió Zenekara és Kórusa, karigazgató: Oláh Gábor valamint a Budapesti Stúdió Kórus Egyesület, karigazgató: Strausz Kálmán Korrepetitor: Katona Anikó, Köteles Géza Az előadást színre viszi: Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. Producer: Bán Teodóra Bemutató előadás a Szabad Tér Színház és az MTVA együttműködésével.
Külső kar panaszolja Imre halálát. István Istentől kér vigasztalást. Sebős lopakodik be, meg akarja ölni a királyt. István ellenségeiért imádkozik. Sebős ezt hallva rádöbben tetteinek következményére, összeomlik, halálért könyörög a királytól. István megbocsát neki, de száműzi, mert orgyilkos nem lehet magyar. Az összetört Sebős szájából hangzik el először az opera folyamán a szó: Szent István király. István kéri Istent, mutassa meg a jövőt, hogy szenvedései nem voltak-e hiábavalóak. Közzenék kíséretével három nagy vízió bontakozik ki a színpadon. Az első kép István utódainak sorsát, a második a királyság útját mutatja be: Péter bukását, majd Mátyás dicsőségét. A harmadik vízió a nemzet jövőjét tárta volna fel. Erkel 1848-at tervezte megidézni, de a cenzúra csak magyar nemesség Mária Teréziának tett felajánlását engedélyezte. Az opera apoteózissal zárul: Ó légy népünk őre mindenképen, Szent István király ott fenn az égben! Kassai István
Gizella udvarhölgyéül fogadja Zolnát, Imre viszont száműzi Sebőst az udvarból, amíg meg nem bánja tettét és meg nem tér. Sebőst az őrök elhurcolják, bosszút esküszik. Tömegjelenet következik, mindenki ünnepel, kivéve magát Imrét. A második felvonás a folyóparton, virradat előtt kezdődik. Sebős egyedül átkozódik és kesereg sorsán, elveszítette kedvesét, kegyvesztett lett. Zolna érkezik anyja kíséretében, a két fiatal szenvedélyes jelenetben vallja meg szerelmét. Az anya hajlana is lánya könyörgésére, de intő jelként megszólal a hajnali harang. Mindketten kérlelik Sebőst, térjen meg, de mindhiába. Sebős egyedül marad. Átkozódását Vazul érkezése szakítja meg. Sebős meglátja bosszújának eszközét István mindeddig lojális rokonában, akiben, pogány hitét felhasználva, sikerrel szítja fel a hatalomvágy tüzét. Időközben felvirradt az esküvő napja, Kikiáltó érkezik, aki tudatja a néppel, hogy István mindenkit meghív fia nászünnepére. A király és fia vonul be, Péter és Crescimira hajókon érkeznek.
A szabadtéri előadás, valamint a hangszeresek és az énekesek hangosításának ezzel együtt járó kényszere sajnos csak korlátozott mértékben tette lehetővé a zenekari hangzás finom árnyalatainak érvényesülését. Nem segített ennek leküzdésében az időjárás sem: olykor a fölerősödő szél belefújt a mikrofonokba. Ennek ellenére Bretz Gábor bársonyos, meleg basszbaritonja jól illett a nyugodt, megingathatatlan hitű idős uralkodó figurájához. Néhol érződött csak úgy, hogy szerepének egy-egy mély hangja próbára teszi. Balczó Péter fénylő tenorja méltán emelte Imrét titkon választott égi arája magasába. A Crescimirát alakító Keszei Bori hangja – meglehet, hangosítási hiba áldozatává vált – a Péterrel ( Szegedi Csaba) kötött bosszú-szövetség elérkeztéig halknak bizonyult. Szép ívvel formálta meg a szerelmes, majd a szerelmében sértett bosszúálló, végül a tettének súlya alatt összeroppanó gyilkos alakját. Egyedül a negyedik felvonásbeli őrülési jelenete tűnt kevésbé hatásosnak. A halott férj érkezésének vízióját megéneklő ária egyes szakaszai, talán a zene kétértelmű egyszerűsége folytán, inkább hatottak játékosnak, mint borzongatónak.
Bánk bán című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette, 1861-ben mutatták be. Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Az 1884-ben megnyíló operaház főzeneigazgatója lett. Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban olasz és francia operai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar verbunkos zenének átélésével, kifejezési lehetőségeinek finomításával és kiszélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervező egyéniség rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatása érdekében. Neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör egyik alapítója.