Néhány szó Vidor Emilről Az 1867-ben Budapesten született Vidor a fővárosban, majd Münchenben tanult, hazatérve pedig Ybl Miklós irodájában kezdett dolgozni. Az Ezredévi Kiállításból is kivette a részét, a középkori Ősbudavára tervezését koordinálta, majd saját irodát nyitott, hogy elkészítse a város legszebb szecessziós, valamint modern villáit és bérházait. Dr. Gódor Ferenc Bőrgyógyász, Vác. Az ő nevéhez fűződik a vitathatatlanul erős belga hatást hordozó, ma a Magyar Szecesszió Házaként ismert Bedő-ház (Honvéd utca 3., 1903), de az Egger-villa (Városligeti fasor 24. ), a Vidor-villa (Városligeti fasor 33. ), a Dreher-lakóház (vagy a Polgári Serfőzde bérháza, Népszínház utca 22., 1906), vagy épp a Jászai Mari tér tőszomszédságában álló óriási épületegyüttes, a Palatinus-házak (Pozsonyi út 2. -18., 1911) is. A felsőbb szintek felé haladva a lépcsőház természetesen egyre világosabbá válik, így jobban látszanak a kovácsoltvas díszek, bár ez sovány vigasz, hiszen az eredetileg minden bizonnyal jóval díszesebb ablaktáblákból már egy sem maradt meg, sőt, egy szakaszon a fali csempéket is hasonló színű festékkel pótolták.
Viktória királynő és Abdul – sajnos vagy sem, mindenki döntse el magának – nem különösebben ambiciózus munka, mind egy színes, rendkívül részletgazda és nagy műgonddal készült tabló egy letűnt korról, egy furcsa barátságról, korlátaink átlépéséről és a bizalomról, de nem akar ennél több lenni. A rendező is tudja, hogy ezt a történetet már megcsinálta egy másik korban és egy másik királynővel, jobbat úgysem fog készíteni, ugyanakkor hibázni sem tud. Értékelés: 7/10
A Vármegye és a mai Semmelweis utcák találkozásánál álló, fák mögé bújó, romos homlokzatú épület egykor környezete legszebbje volt, de némi képzelőerővel még ma is magunk előtt láthatjuk az egykor büszke, szecessziós bérházat. Az egykori Újvilág, ma Semmelweis utcában álló épület helyén a XIX. Kritika: Viktória királynő és Abdul - Mi az a munsimánia?. században egy Hild Károly által tervezett földszintes ház állt, melyet 1864-ben előbb az udvar felé bővítettek, 1891-ben pedig új tulajdonosa, báró Pongrátz Matild (Pogány Károlynak, Krassó-Szörény vármegye főispánjának és Vajdahunyad országgyűlési képviselőjének felesége) újabb szintet emeltetett rá. A házat azonban így is hamar kinőtték, így 1903-ban báró kövesgyüri Freystädtler Flóra (1874-194? ) vásárolta meg. Galéria 1833 Ismeretlen Budapest: A magyar szecesszió elfeledett ékköve a Belváros közepén 1867-1872 1878 1895 1908 A név ma ugyan az emberek jó részének már semmit sem mond, saját korában mégis ő volt a századforduló hírhedt nimfománja (sőt, 'a Monarchia egyik legrossabb hírű nőszemélye"), akinek a határtalan étvágyát hosszú időn át senki sem tudta csökkenteni.
Általánosan bevett módszer az egyes stadionok árainak összevetésére, ha az összköltségüket elosztjuk a nézőtéren lévő helyek számával, azaz kiszámoljuk, mennyibe került "egy szék". A 2020-as Eb-nek szintén otthont adó bukaresti Nemzeti Stadion például a "székárat" figyelembe véve csak fele olyan drága, mint az új Puskás, amelynél még a 2012-es tornára épült varsói aréna is olcsóbb valamivel, pedig annak behúzható a teteje. Említést érdemel az Allianz Arena, amelynek belső felépítése a majdani új Puskáséhoz kísértetiesen hasonló. Az ára viszont már egyáltalán nem. Puskás stadion ára m3. Pedig a müncheni stadion építése körül vesztegetési botrány is kirobbant, a vád szerint több millió eurós kenőpénzek cseréltek gazdát, azaz úgy fest, nemcsak az építésre ment el a pénz – de még így is férőhelyenként csak körülbelül fele annyiba került, mint a magyar válogatott leendő otthona. Ha a kezdeti 35-40 milliárdot és a jelenleg becsült 190 milliárdot nézzük, az újdonsült aréna már most elérte azt a "bűvös" ötszörös szorzót, amely a HVG tavalyi elemzése szerint az átlagos drágulás az utóbbi idők kormányzati nagyberuházásainál a 4-es metrótól a Várkert Bazáron át a Városliget-projektig.
Az építkezés 2017 áprilisában kezdődött, az ütemterv betartásáért pedig a miniszterelnök vezetésével létrejött a Puskás Ferenc Stadion Időarányos Kivitelezését Nyomon Követő Bizottság. A céldátum ekkor 2019. október 31-e volt, míg azóta arról hallani, hogy 2019. november 25-én (a legendás "6-3" évfordulóján), azaz a magyar labdarúgás napján avatnák az arénát. Megvan ki építi az új Puskás Ferenc stadiont 142 milliárdért! - mfor.hu. Egy biztos, a stadionnak most már minden áron el kell készülnie, hiszen a 2020-as Eb-rendezéstől óriási blama lenne visszalépni, ami jó időre visszavetné az esélyeinket mindenféle sportesemény vendégül látására. Éppen ezért nem vennénk mérget arra, hogy már nem drágul tovább. Ó, te drága… Az építést felügyelő Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) lapunknak úgy fogalmazott, "a közelmúltban épült, hasonló méretű európai stadionokkal összevetve a Puskás Aréna reális piaci keretek között, átlagos áron épül fel". Kissé szétnézve, az említett "átlagos ár" kifejezés azért némiképp árnyalható. A táblázatunkba összegyűjtött adatok szerint az elmúlt években számos hatalmas aréna épült fel a kontinensen jóval olcsóbban.
Harmincötmilliárd forintról indult, ma meg örülhetünk, ha százkilencvenből megússzuk. Eredetileg húsz sportág otthona lett volna, de ebből mára csak egy maradt: a labdarúgás. Igen, az új Puskás Ferenc Stadionról van szó, amelynek a tervek szerint egy év múlva kell elkészülnie – szó szerint bármi áron. Ha nem akarunk 1953-ig és az abban az évben átadott egykori Népstadionig (2002-től Puskás Ferenc Stadion) visszamenni, azt mondhatjuk, a történet egy 2011-es kormányhatározattal kezdődött. Ekkor vált biztossá, hogy az addigra erősen lepukkant épület helyén új nemzeti aréna épül. A 65 ezer férőhelyesre álmodott új Puskás költségeit az első hírek 40 milliárd forintra tették, amit Giró-Szász András akkori kormányszóvivő hamar 35 milliárdra finomított. A tervezgetés kezdeti fázisában az ígéretek multifunkcionális létesítményről szóltak, amely akár 20 sportág igényeit is képes kiszolgálni. Ki tudja, hol áll meg? – az új Puskás Stadion költségei. Nincs visszaút Az események 2014 őszén gyorsultak fel, ekkor döntött úgy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), hogy – három csoportmeccs és egy nyolcaddöntő erejéig – Budapest is társházigazdája lehet a 2020- as Eb-nek.
Így a kiíró Nemzeti Sportközpontok a szerződést megkötheti. 2020-ban Magyarország első alkalommal lehet házigazdája az UEFA labdarúgó Európa-bajnokságnak. Puskás stadion ára teljes film. Ha Magyarország kivívja a részvétel jogát, a magyar válogatott legalább két csoportmeccsét és, ha továbbjut, akár a nyolcaddöntőt is Budapesten játssza majd. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy 2019 végére felépüljön a 67 ezer férőhelyes, szerkezetileg biztonságos, világszinten is korszerű, új Puskás Ferenc Stadion. A hétszintes, összesen bruttó 213. 700 négyzetméter alapterületet kitevő épület tervei már elkészültek
Gyakorlatilag annyiba kerül a Puskás-stadion megépítése, mint amit 2016-ban a közbeszerzési hatóságnál bejelentettek – közölte a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja. Mindössze 5 százalékkal – kevesebb mint egytizeddel – magasabb a legkedvezőbb ajánlat a becsültnél. A 190 milliárd forintban ráadásul benne vannak olyan költségek is, mint a parkolók és hidak megépítése, sőt, egy rendőrőrsé is. Plusz a 40 milliárd forintos áfa is, ami visszakerül a költségvetésbe. Az új Puskás-stadion egy székre jutó költsége 2, 1 millió forint, ez a költség pedig európai viszonylatban átlagos – írják a közleményben. Emlékeztetnek arra, hogy a közelmúltban megépült, a Puskáshoz hasonló méretű európai stadionok – Baku, Marseille, München, London és Varsó – egy székre jutó nettó költsége 1, 2–3, 1 millió forint közé esett. Ez pedig azt mutatja, hogy a komplexum kivitelezése reális piaci keretek között történik. 180 milliárd forint - átlagos a Puskás Stadion építési költsége. A közleményben az is olvasható, hogy a nyílt nemzetközi közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezett: a Strabagé, valamint a Magyar Építő és a ZÁÉV konzorciumáé.