Szekszárdi borvidék Valószínűleg a Vitis sylvestris természetes előfordulásáról már az ősember is fogyasztott termést. A kelták szőlőtermesztése csak valószínűsíthető, de a rómaiaké bizonyítható. A Szekszárdi borvidék bemutatása - hír, bejegyzés, aloldal. Akkoriban a Szekszárd város helyén lévő római települést Alisca-ának hívták. Találtak egy márvány szarkofágot, amin mitológiai jelenetek és egy szőlőtő is látható. Feltételezik, hogy a szőlőtelepítő Probus császár vörösborszőlő-fajtákat is termesztett itt. tovább
"A szekszárdi kifejezetten nőbor, éspedig leginkább huszonhét-huszonnyolc éves asszonyhoz hasonlítanám, erejének és szépségének teljességében, szerelmi tudásának csúcspontján, tökéletesen felszabadulva, de bámulatraméltó ízléssel és elképzelhetetlen édes tűzzel. A szekszárdi a lakodalom bora. Ez emeli át a menyasszonyt a házasságba. A mer tiszta Venus-bor. Szekszárdi borvidék pincészetei. " Forrás: Hamvas Béla: A bor filozófiája (144. o. ) Editio M Kft., 2000 A Szekszárdi borvidék pincészetei: Szent Gaál Pincészet, Virághegyi Bor Kft. Szekszárd, Szeleshát Szőlőbirtok - Szekszárd,, Frankos Borház Aliscától Szekszárdig A szőlészet-borászat biztos nyomaira a római hódítás korában találtak először egyértelmű bizonyítékokat: egy a római időkből ránk maradt 110 mázsás márvány szarkofág egyik oldallapját például kettős kehelyből kiágazó termő szőlőtő díszíti. Egy másik sírban, a halott mellé helyezett áldozati kehely felirata különös bölcsességet hirdet: "Áldozz a pásztornak, igyál, s élni fogsz! " A honfoglalásig eltelt hat évszázad alatt is valószínűsíteni lehet, hogy a népvándorlás népei sem hagytak fel a szőlőműveléssel.
Ezt igazolja, hogy az avar temetőből és kerámiaközpontból kulacsok kerültek elő, melyekben a harcosok valószínűleg bort vittek magukkal másvilági útjukra. A XVIII. század elején a bencés apátok adókedvezményt adták a szőlőtermesztőknek. Ezek a lehetőségek a magyarok mellett német telepeseket is vonzottak, akik több hullámban érkeztek a borvidékre. 1812-ben már "Hegybéli Artikulusok" szabályozták a telepítési, kezelési és feldolgozási munkarendet, az eddigi szokásjogot írásban rögzítve. Szigorú előírások szolgálták a tulajdon és a minőség együttes védelmét a közösen felfogott érdekek alapján. A nemes szekszárdi kadarka a XIX. században vált Szekszárd zászlós borává. Szekszárdi kadarka ihlette Franz Schubert Pisztráng című dalát és annak zenei témájára komponált kvintettjét is. A két világháború között a vörösbor szőlő fajták között a kadarka kiemelkedően magas részarányt foglalt el. A kék szőlőfajták közül a kékoportó, a kékfrankos, a Medoc noir, és a két cabernet kapott még helyet az újtelepítésű ültetvényekben.
A Német Birodalom 1871-ben. Ausztria kihagyásával Bismarck az úgynevezett " kisnémet egység " megoldást választotta Németország egyesítése 1871. január 18-án következett be, amikor Otto von Bismarck porosz miniszterelnök vezetésével a számos független német állam egy nemzetállammá egyesült, megalkotva a Német Birodalmat. Ettől fogva a Németország elnevezés mindegyik német államot magába foglalja. Bismarck hatalomra jutása [ szerkesztés] Napóleon nevéhez fűződik a Német-római Birodalom átalakítása: ami addig több mint 1000 entitás volt, 39 állam modernebb együttműködése lett, megteremtve ezzel a Német Szövetség és a jövőbeli, 1871-es Német Birodalom által létrejövő német egység alapját. Német egység a Balatonnál » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Számos kulcsfontosságú tényező játszott szerepet a korábban független államok Németországgá való egyesülésében. Az egyesülés felé vezető út sokkal korábban, a német nacionalizmus (valamint helyenként a liberalizmus) kialakulása idején kezdődött. 1848 forradalmai – az az időszak, amikor Európának komoly nemzetiségi problémákkal kellett szembenéznie – szétzúzták a Német Szövetség terveit a német területek egyesítését illetően.
Ezután került napirendre a két német állam politikai és közigazgatási egyesüléséről szóló második államszerződés ügye, azaz az NDK csatlakozása az NSZK alkotmányához és az 1952-ben megszüntetett öt tartomány (Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Brandenburg, Szász-Anhalt, Türingia, Szászország) visszaállítása. Az egységesülésnek része volt a pártrendszerek összekapcsolódása, a nyugati és a keleti területeken működő kereszténydemokrata, liberális, szociáldemokrata rokon- és testvérpártok egyesülése. A kiélezett viták (például az egyesülés időpontja vagy a közös választások mikéntje körül) Bonnban és Berlinben nemegyszer koalíciós kormányzati válsággal fenyegettek, de az utolsó pillanatban mindig kialakult a konszenzus. A belnémet kérdések összehangolásával párhuzamosan zajlott az egyesülés nemzetközi feltételeinek kialakítása. AZ OLASZ ÉS NÉMET EGYSÉG by Virág Németh. A két német állam, valamint a négy nagyhatalom képviselői (2+4) 1990. március 14-én a bonni külügyminisztériumban kezdtek szakértői véleménycserét, a megbeszélések májustól külügyminiszteri szinten folytatódtak.
Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a Habsburg Birodalom nem alkalmas az egységes német nemzetállam megteremtésének vezetésére. Az 1860-as évek elején egy hadügyi reform Poroszországot alkotmányos válságba sodorta. A porosz király, I. Vilmos 1862-ben Bismarckot nevezte ki kancellárnak. Bismarck remélte, hogy meg tudja oldani a válsághelyzetet és sikerül elérnie, hogy Poroszország jelentős német erőt képviseljen a külső háborúk során, ezzel megszerezve a vezető szerepet egy majdan létrejövő, konzervatív szellemű német államban.
Jellemzi ez a történelme során első olyan német államot, amely kiölte gondolkodásából a militarizmust. Azt az államot, amelynek háború utáni nemzedékei megvonhatták volna a vállukat, ha Hitlerről, vagy a világra szakadt két háború német gyökereiről hallanak. Mi közünk hozzá? Nem tették: minden arra mutat, a német szellemi-politikai elit tisztában van az örökséggel, amelyet vállán kell cipelnie. Tisztában azzal, hogy 1989-ben már a német újraegyesítés gondolatától is mennyire rázta a hideg az angolokat és a franciákat, hogy maga Kohl kancellár is csak fokozatos egységet tudott elképzelni, amely jó évtizedet vehet igénybe. Fritz Stern amerikai-német történész írja le, mennyire gyanakodott a németeket utáló Margaret Thatcher brit kormányfő, s milyen mély meggyőződéssel kérdezte: mikor fognak ismét keletre menetelni? Mint ahogyan a francia elnök, Francois Mitterrand sem látta szívesen szomszédként a nagyobb, hatalmasabb Németországot. Ő Francois Mauriac íróval értett egyet, aki "annyira szerette Németországot", hogy jobbnak gondolta, ha kettő van belőle.
És az utolsó szikra: a szarajevói merénylet 1914. június 28-án a szerbek nemzeti gyásznapján Milyen témákról szeretnétek, hogy a tanáraink előadást tartsanak? Miben segítenénk nektek a legtöbbet? Írjatok nekünk! Az órákon felhasznált prezentációk ezen a linken érhetők el. Az Iskolatévé eddigi óráit itt nézhetitek vissza. Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.
A terv - mint azt a kezdeményező, Can Togay János, a Collegium Hungaricum igazgatója elmondta - a közelmúltban tartott lipcsei könyvvásáron kilépett a nyilvánosság elé. Eddig ugyanis többnyire újságcikkek, illetve hirdetések segítségével igyekeztek felszólítani a németeket a közös emlékezésre, most azonban a könyvvásáron tartottak a történelmi időket felidéző, de mindenekelőtt anyaggyűjtő "toborzót". Az igazgató elmondta, hogy az anyaggyűjtés mellett az egykori hírhedt keletnémet állambiztonsági minisztérium, a Stasi és a magyar titkosszolgálatok anyagaiban is kutatásokat végeznek a korszakra és a helyszínre, azaz a Balatonra vonatkozóan. Can Togay János azt tapasztalja, hogy a program iránt Németországban egyre nagyobb az érdeklődés. Ezt jelzi, hogy a projekt bemutatására a Collegium Hungaricum a könyvvásár igazgatójától, Oliver Zilkétől kapott meghívót már hónapokkal ezelőtt, rögtön azután, hogy az igazgató először hallott a tervről. A lipcsei "installációt" százak tolongták végig. A bemutatkozó program egyik fénypontját mégis az a német férfi jelentette, aki több száz olyan képeslapot gyűjtött össze, amely a hajdani balatoni "össznémet" találkozásokat idézte fel.