" Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én hívatlanul jöttem a világra, én, kérem, egy szóval se mondtam, hogy ide akarok jönni erre a parányi bolygóra embernek. És alighogy idejöttem, éppen hogy széjjelnéztem ebben a "csodák világában", hamarosan kirúgnak, ijesztő kíméletlenséggel, amit úgy hívnak, hogy halál. Hát ez, valljuk be, elég ízléstelen viselkedés a sors részéről. CARPE DIEM - KÍSÉRLETEK - VERSEK. De hát mit tegyünk. Amíg itt voltam hívatlanul, és a legkellemetlenebbül ki leszek rúgva belőle, legalább körülnézek, mi volt szép, mi volt izgalmas, mi volt fantasztikus. "
Ha marad. Nem a halál az, amitől az embernek félnie kellene, hanem az, hogy soha nem kezd el élni. Nem az a fontos, hogy meglássuk, ami a távol ködébe vész, hanem hogy megcselekedjük, ami most előttünk áll. A holnapra való gondolás és hálaérzet egyaránt idegen minden tahiti nőtől. Teljesen a pillanatnak élnek, sohasem gondolnak a jövőre, még kevésbé emlékeznek a múltra. Olyan régóta élek ezen a földön. Sose tagadtam le a hibáimat. Nem szeretem a tökéletes embereket. Megéri, hogy bura alatt élj, csak mert attól félsz, hogy megsebesülsz? Van értelme lakat alá zárni a lelkedet, csak azért, nehogy kirabolja valaki? Éld az életet, ahogy neked tetszik. És amikor mélyre kerülsz, legyen bátorságod kimondani: Csak azért sem adom fel! Kezdem elölről! Carpe diem idézetek - Idézetek Neked. Semmi nyavalygás vagy siránkozás! Az élet szép, fiatalember, feltéve, hogy éled. Amikor vele együtt haladsz. Néha sárban, máskor meg rózsakertben. Őrizd meg az emlékeidet, és lépj tovább... Bolyongás a létünk ebben a világban. Bolyongás ég és föld között.
Leírás Élj a mának! Méretek (Sz x M): 120cm x 100cm A méret a feltüntetett képen látható összméret. Különböző színekben rendelhető!
Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat boldoggá. " (Végrendelet)
megemlékezés 2020. 10. 28. 17:45 Százötven éve, 1870. október 28-án született Dunakilitin Boldog Batthyány-Strattmann László európai hírű szemész, a "szegények orvosa", aki azokat gyógyította, akiket mások már nem. Czető László: Boldog nőnapot!. Apja, gróf Batthyány József az arisztokrata család másik ágából származó Batthyány Ludovikát vette feleségül. László hatéves volt, amikor a nagy dunai árvíz elől a köpcsényi (ma: Kittsee, Ausztria) birtokra költöztek. Nem sokkal később apja elhagyta őket, majd anyját is elvesztette, mindez mély nyomot hagyott a 12 éves fiú lelkében, aki megfogadta: orvos lesz, és ingyen gyógyítja majd a betegeket – emlékezett meg az MTVA Sajtóarchívuma. A jezsuiták Bécs melletti, majd kalocsai intézetében tanult, Ungváron érettségizett. Apja óhajára rövid ideig gazdaságtant tanult Bécsben, aztán az önkéntes katonaév után a Bécsi Tudományegyetemen filozófiát és kémiát hallgatott, utóbbiból 1896-ban oklevelet kapott. Attól az évtől az orvostudományi kar hallgatója volt, diplomáját 1900-ban szerezte meg, később letette a sebész- és szülészorvosi vizsgát, majd megszerezte a szemészorvosi oklevelet is.
"… Teleki ezredes bemutatott… Tiszteletteljesen közeledtem Petőfi betegágyához. De mily nagy volt a meglepetésem, midőn a beteg azon kérdésemre, mi baja? reám nézve, kevés szünet után azt mondá: Fogd meg a pulzusomat, te borbély! " Gesztessy, aki nemcsak orvos, de bölcseleti doktor is volt, egy percig se vette ezt zokon, Teleki amúgy is pardont kért tőle rögtön, "… én magamat tájékozván, a gyógykezelést elrendeltem. Petőfi másnap egészséges lett. Marosi Barna: „Petőfi egy igen boldog napot élt át” – Új Hét. " Még valamit a László-családról: a visszatérő fekete-sárga császári hatóság nem sokat teketóriázik László Józseffel, a lázadókkal való kapcsolatáért az igazgató-gondnokot a vasműtől elbocsátják, sőt házifogságban őriztetik, aztán átkísérik Nagyszebenbe, ahol tíz évi várfogságra vetik. Felesége, nyolc gyermeke pedig kilátástalan nyomorúságba süllyedt, földönfutó lett a család… Mégis, pirulás nélkül nem lehet olvasni az egyik László-leány évtizedekkel később kelt levelét, amelyben elátkozza az egész szabadságharcot, azt a vészthozó napot, el a vendéglátást, és megtagadja magyarságát is, amikor kegydíjért esedezik a főhatalomnál.
Felesége megtanult magyarul és legfőbb segítője és munkatársa volt mindvégig. 1902-ben köpcsényi birtokán 30 ágyas magánkórházat rendezett be. 1915-ben meghalt nagybátyja, Batthyány-Strattmann Ödön. László, mint a legidősebb élő fiú megörökölte vagyonát, körmendi kastélyát és a Strattmann névvel együtt a hercegi címet. Vagyonát nagyvonalúan megosztotta betegeivel, a szegényekkel, templomokkal, iskolákkal. 1916. október 4-én a Ferences Harmadrend tagja lesz és a József testvér nevet kapja. Boldog lászló napot. Magánkórházát az első világháború alatt 70 ágyas hadikórházzá alakította át. Amint egyre több sebesült katona érkezett, emeletet húzatott rá és 120 ágyasra bővítette, hogy minden sebesültet befogadhasson. Gondoskodott a faluból bevonult katonák családjairól is. A Trianon-i békeparancs következtében Köpcsény osztrák fennhatóság alá került. Batthyány-Strattman László ekkor áron alul eladta birtokát, majd családostul Körmendre költözött, magyar területre, ahol kastélyában ismét kórházat rendez be, főleg szembetegeknek, és folytatja áldásos munkáját.
László, mától a Figyelőmbe követem tovább a verseidet, /remélem te is/ nagy szeretettel látlak én is a versemnél a Figyelőd megköszönném. Elismeréssel és Tisztelettel Feri