Háromnapos balett- és hat előadásból álló operafesztivállal nyílik meg újra Budapesten a még felújítás alatt lévő Erkel Színház. Március 1-jén, pénteken este 7 órakor indul el újra az élet a több mint öt éve bezárt Erkel Színházban. A Pas de trois című balett-esttel kezdődik a 81 előadást felvonultató tavaszi műsorfolyam. Ezzel az előadással, ha részlegesen is, de ismét kitárja kapuit a még felújítás alatt lévő Erkel Színház, mely működéséig a főváros legnagyobb befogadóképességű színháza volt. A felújítás alatt álló épületben zajló munkálatok első szakasza véget ért. A színpad és a nézőforgalmi terek a produkciók méltó színre vitelére alkalmas állapotban vannak, jelenleg már takarítják az épületet a pénteki nyitóelőadásra. Népoperából Erkel Színház 1911. december 8-án nyílt meg a Népopera, a mai Erkel Színház. A főváros VIII. kerületében a II. János Pál pápa tér 30 szám alatti (egykori Tisza Kálmán, később Köztársaság tér) épületben. Márkus Géza, Jakab Dezső és Komor Marcell tervei szerint készült, mint Magyarország legnagyobb befogadóképességű színháza.
Márkus Dezső karnagy igazgatásával a megnyitásakor Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának nyitánya csendült fel. A Népoperát alapító magán részvénytársaság az operaműfaj népszerűsítését tűzte ki célul, ehhez a telket a fővárostól ingyen kapták. A Népopera, majd Városi Színház néven játszó teátrum előbb magánszínház volt. A házhoz fűződik a Wagner-életmű bemutatása és az 1914. január 1-jei Parsifal előadás. Wagner rendelkezése értelmében addig csak Bayreuthban hangozhatott el a mű, a Zöld Dombon kívül először a Népoperában szólalt meg. A Városi Színház (1917-től) műsorrendje vegyes és változó volt. Az épületet 1917-ben Vágó László tervei alapján átépítették, s akkor vette fel a Városi Színház nevet. 1940 és 1945 között befogadó intézményként funkcionált, majd a II. világháború után egy ideig filmszínházként működött. 1951-ben került operaházi irányítás alá, és 1953-ban – részleges külső és belső korszerűsítés után – Erkel Színház néven az Operaház társszínháza lett. 2007 júniusában bezárták, az épület rossz állapota miatt.
Márciusban a Primavera nevet viselő sorozat a vidéki színházak operatársulatait vonultatja fel, amelyek vendégszereplésük alkalmával legfrissebb darabjaikat mutatják be az Erkel Színház közönségének. A próbaüzem egészen június 9-éig tart, az Erkel Színház repertoárján pedig családi szórakozást ígérő darabok: a János vitéz és a Pomádé király új ruhája, valamint népszerű operák: a Don Giovanni, az Aida és a Don Carlos szerepelnek. A rövid évadban az Operaház idei Kamaraénekes címmel kitüntetett énekesei: Sümegi Eszter, Váradi Zita és Bretz Gábor mellett nemzetközi hírű operaénekesek, többek közt Komlósi Ildikó is fellép majd. A sajtótájékoztatóval egybekötött bejárás végén a színpadon levetítették az I love Erkel című zenés fotómontázst, amelyen az Operaház művészei és munkatársai - többségük az életben is egy párként - a színház különböző tereiben mosolyognak a kamerába: Az Erkel Színház márciusi műsorát ide kattintva lehet tanulmányozni, a bezárt épületben 2011 decemberében tapasztalt állapotokat rögzítő előző fotógalériánkat pedig ebben a cikkünkben találhatják meg.
Az előadásban Takács Zsófia, Czár Gergely, Szigyártó Szandra, Kiss Róbert, Bocsi Petra, Csetényi Vencel, Hegedűs Tamás, Hortobágyi Brigitta, Horváth M. Gergő, Stáry Kata, Vincze Lotár, Nier Janka és Kovács Enikő működik közre. A Pécsi Balett a Harangozó-díjas Földi Béla Footsteps című koreográfiájával lép színpadra. A sodró lendületű, virtuóz és látványos produkciót Frank Edina, Hoffman Virág Zoé, Karin Iwata, Kaiser Fruzsina, Kócsy Mónika, Szécsi Theodóra, Kerekes Soma Lőrinc, Koncz Péter, Matola Dávid, Molnár Zsolt, Tuboly Szilárd és Varga Máté tolmácsolja. Az estet a házigazda Magyar Nemzeti Balett zárja Hans van Manen 5 tangó című egyfelvonásosával. A világhírű holland koreográfus talán legnépszerűbb alkotását Astor Piazzolla zenéje inspirálta és az idén bemutatott LOL-est részeként tért vissza a repertoárra. Június 15-én a 2014-ben elhunyt Nagy Iván balettművész és -igazgató előtt tiszteleg a balettvilág. A Nagy Iván Nemzetközi Balettgálán a Magyar Nemzeti Balett művészei és a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei mellett a világ legjelentősebb társulatainak táncosai is fellépnek.
Tagadhatatlan, hogy Riccinek nagyon jól állnak azok a képek, amikor Lizzie sötét oldalát sugallja a cselekmény. Minden bizonnyal ő maga is szerette a szerepet, ugyanis a filmet követően a Lifetime számára producerelt egy sorozatot is, a The Lizzie Borden Chronicles -t (ami még téma lesz a hónapban), mely gyakorlatilag a film folytatásaként is értelmezhető; a főbb szerepekben is ugyanazokat láthatjuk majd. Míg a Lizzie Borden fejszét fogott szinte teljes egészében valósághű – már amennyit tudni lehet a valós eseményekről -, a minisorozat cselekménye fiktív, és Lizzie Borden a gyilkosságok utáni életét követi nyomon. Kinek ajánljuk: Kosztümös drámák kedvelőinek ajánlanám elsősorban, és nem csak olvasói törzsközönségünknek, mert ez a film nem félelmetes vagy borzongató egy cseppet sem. Lizzie borden fejszét fogott. Ennek ellenére a színészi játék nagyon rendben van, és alapvetően egészen hangulatos darab – nem akar több lenni, mint ami, ebből kifolyólag bár szórakoztató, de viszonylag felejthető élmény. Értékelés: 6/10 Blissenobiarella
Értékelés: 16 szavazatból 1892 egyik forró nyári napján Lizzie Borden hazatér a massachusetts-i Fall Riverbe az apjához, a mostohaanyjához és nővéréhez, ám vérbefagyva találja a szüleit. A rendőrség gyorsan kikérdez több gyanúsítottat a városban, de a bizonyítékok Borden legkisebb lányára mutatnak. A vasárnapi iskolában tanító nő lesz az első számú gyanúsított. "Lizzie Borden fejszét fogott" – igaz történet Kristen Stewart és Chloë Sevigny főszereplésében • Filmsor.hu. Lizzie ügyvédje, Andrew Jennings szerint elképzelhetetlen, hogy nő képes lenne elkövetni ilyen szörnyűséget, brutálisan legyilkolni a családját egy fejszével. Stáblista:
Amit megfejel a teljesen anakronisztikus zene. Érdekes csemege, de azért nem lesz örökbecsű darab. De majd meglátjuk, mit lehet ebből sorozatként kihozni, mert a Showtime berendelte a sorozatot is.
Lizzie folyamatos elnyomásnak volt kitéve, akárcsak nővére, aki emiatt el is költözött, így Lizzie magára maradt. A rengeteg tűrés végül egy hatalmas dührohamban robbant ki, mikor megtudta, hogy apja a mostohatestvérére hagyná vagyona jelentős részét. Ellopott pár ékszert mostohaanyja szobájából, ám lebukott, és mikor később valóban betörtek hozzá, apja megölte Lizzie galambjait, ugyanis biztos volt benne, hogy miattuk törtek be. 1892. Valóban körtét evett tette előtt a hírhedt baltás gyilkos?. augusztus 4-én reggel Borden úr elment dolgozni, majd Abby Borden és a szobalány, Bridget takarítani kezdtek. Ez idő alatt valaki egy baltával támadt Borden asszonyra, és húsz alkalommal sújtott le rá, többek közt a fejére. A szobalány nem hallott semmit, így később lepihent. Ekkor érkezett meg Borden úr, aki szintén ledőlt a díványra, ekkor őrá is lesújtottak. Összesen tíz alkalommal csaptak rá a baltával, szintén a fejet célozták meg. Nem sokkal később Bridget Lizzie kiáltására ébredt, aki kétségbeesetten mondta neki, hogy a szülei meghaltak. A szobalány kihívta az orvost, majd a szomszédok is átmentek Lizzie-t megnyugtatni, de ő rezzenéstelen arccal konstatálta az eseményeket.
A film nem kimagaslóan, de szépen fényképezett; a díszletek és a jelmezek kifejezetten jól néznek ki, és Christina Ricci mellett megannyi közepesen híres, elsősorban sorozatokból ismert színész-színésznővel pakolták meg a stáblistát. Nem igazán nevezhető horrornak, de még thrillernek sem feltétlenül. Lizzie Borden baltát fogott - ISzDb. Bűnügyi drámaként mehetünk biztosra a kategóriát illetően, mert egyáltalán nem törekedtek sötét hangulatra a készítők, és feszültséget sem igazán vált ki a nézőből a történetnek ez a tálalása. Ahhoz, hogy a film ne sikkadjon el a sokadik kosztümös thriller között, a zenéje járul hozzá leginkább, ami egyértelműen kiemeli a sorból. Anakronisztikus, modern rockzenei betétek színesítik a jeleneteket, amik számomra nagyon riasztóan hatottak, de el kell ismernem, hogy a dallamokat igen jól eltalálta a zenefelelős Tree Adams. A zene stílusa is erősíti azt, hogy ez a film nem egy ártatlan bárányként mutatja be Lizzie-t. Néha egészen vampos, vagyis hideg szívű, számító nő képét sugallják egyes jelenetekben, míg máskor sokkal realisztikusabb a karakter.