2010. március 29. - Hétfő KOPASZKUTYA ( 1981, magyar zenés dráma) forgatókönyvíró: Kardos István, Szomjas György operatőr: Halász Mihály, zeneszerző: Póka Egon szereplő(k): Schuszter Lóránt (főnök), Földes László (Hobo) (énekes), Deák Bill Gyula (Bill), Csákányi Eszter (Julika), Póka Egon, Kőrös József, Pálmai Zoltán Lerobbant művelődési ház előcsarnoka. A mozgalmi táblák és egyéb ünnepi díszletek tövében csirkék kapirgálnak. A Johnny Be Good hangjai szűrődnek ki a nagyteremből. Bent a Colorado nyomja a bluest. A fűtetlen helyiségben az együttesen kívül egy-két ember lézeng. Ez így nem mehet tovább! Szomjas György - awilime magazin. Ki kell találni valamit! És nemsokára a főnöknek eszébe jut a nagy ötlet. Egyik kezével egy lekváros buktát szorongatva, a másikkal a fenekét vakargatva a banda elé áll: gyerekek, átmegyünk a Tobacco Roadról a Retek utcába, lemegyünk bunkóba, lemegyünk furkóba. A szocialista vadkeleten új banda születik. március 6. - Kedd! FALFÚRÓ (1985, magyar filmszatíra) forgatókönyvíró: Grunwalsky Ferenc, Fekete Ibolya, Szomjas György, operatőr: Grunwalsky Ferenc, zeneszerző: Karácsony János szereplő(k): Bán János (Géza - "Falfúró"), Szirtes Ági (Géza felesége), Andorai Péter (Janitor), Fatler Renáta (Éva), Ujlaki Dénes (Gyula), Tóth Éva (Éva), Erdős Mariann, Dörner György, Gáspár Sándor, Derzsi János Géza egy budapesti lakótelepen él feleségével és két gyermekével.
A film elején utcagyerekek csapatához tartozik, akik a piros lámpánál megálló kocsik ablakát tisztítják. Emellett sok mindenben benne vannak még, ami rosszaságot a nagyváros kínál, verekszenek, betörnek, isznak, kábítóznak. Karesz Zsófit követve, véletlenül kerül be a táncházba, és megragadja annak eredeti hangulata. Összebarátkozik Grácival, aki feketén dolgozó vendégmunkásként él Budapesten, és maga is idegenül mozog a nagyvárosban. Csak a táncházban van otthon, ahol a szülőfalujának zenéjét játszhatja. Karesz ismerkedik Zsófival, a társasággal, a táncokkal és a különböző ütőhangszerekkel, amiket a magyar, a délszláv és a cigány muzsikában használnak. Eközben régi barátai is előkerülnek, és belerángatják egy betörésbe. Később berúgnak és Kareszt részegen elüti egy kocsi. Kórházba kerül, ahol Zsófi meglátogatja. Amikor Karesz felgyógyul, a táncházi társaság már tagjává fogadja, velük is lakik. A dobolásba is egyre jobban belejön, és már úgy tűnik, hogy sikerül elszakadnia alvilági barátaitól, amikor azok lebuknak, és Kareszt is letartóztatják.
1969 és 1974 között a Balázs Béla Stúdió (BBS) vezetőségének tagjaként dolgozott, a szociológiai filmprogram egyik kezdeményezője volt. Ezalatt rövidfilmeket készített és asszisztensként tevékenykedett. 1995 óta a Magyar Filmművészek Szövetségének főtitkára, 1999-től az Európai Filmakadémia tagja volt. Ironikus hangvételű, könnyen érthető, szellemes párbeszédekkel tűzdelt filmjei – mély tartalmuk és igen kemény, komoly mondandójuk ellenére – mindig nagy közönségsikert arattak. A magyar prolivilágról szóló rockfilmje, a Kopaszkutya az 1980-as évek egyik legmeghatározóbb alkotása. Több elismeréssel és kitüntetéssel jutalmazták: A filmszemle díja (1984, 1986, 1990, 1993, 1995), brüsszeli Aranykor-díj (1985), Balázs Béla-díj (1986), a filmkritikusok díja (1987, 1989), a filmkritikusok B. Nagy László-díja (1993), 1996-ban megkapta a kiváló művészi címet. 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki következetes és folyamatos, magas művészi színvonalon elkészített hiánypótló, közönségsikert arató játékfilmjeiért, a művészeti közéletben betöltött tevékenységéért.
Kézikönyvtár Irodalmi alakok lexikona B Biberach Teljes szövegű keresés Biberach – a "lézengő ritter", azaz kóbor lovag (itt inkább szerencselovag), kalandor Katona Bánk bán c. tragédiájában. Ottónak bűntársa volt már egy királygyilkosságban, s vele együtt menekült Magyarországra. Látva a herceg vágyódását Melinda után, előbb tanácsokkal látta el, majd a királynőnek szóló altató és Melindának szóló hevítő por átnyújtásával segítette aljas célja eléréséhez. Látva, hogy a remélt jutalmat nem kapja meg tőle, köpenyeget fordított, és az erősebb félhez, Bánkhoz állt, besúgva neki Ottó tettét. A herceg mint kényelmetlenné vált bűntársat orvul ledöfte. – ~ alakja az író leleménye. Szerepének egy-egy mozzanatában Jagóra emlékeztet, de valójában csak cinizmusa hasonlítható a nagy elődéhez, intrikusi tehetség dolgában a nyomába sem ér, kisszerű bajkeverő csupán. Nem vezeti bosszú vagy más szenvedély; csak gyűlöli és megveti az embereket, és hasznot akar húzni belőlük. A nemzeti tekintetben erőteljesen polarizált darabban ~ is a német hitványságot és alattomosságot példázza a másik oldalon felsorakozó magyar kiválóságokkal szembesítve, de Ottótól eltérően ő okos ember, ezért alkalmas a szerzőnek arra is, hogy a magyar nők állhatatosságáról vagy a magyar férfiak indulatának erejéről közvetett dicséretet mondasson vele.
1861-ben Erkel Ferenc operát írt a Bánk bán ból, és beletette a darabba Vörösmarty Keserű pohár című bordalát is. Katona József érzelmi válságokat jelenít meg a darabban, de túllép a szentimentalizmuson és már a romantika formanyelvét alakítja. Az írás vázlata: ● Bevezetés ● A Bánk bán történeti forrásai ● A Bánk bán szerkezete ● A Bánk bán alapszituációja (előversengés + 1. szakasz eleje) ● A bonyodalom kezdete (1. szakasz) ● A bonyodalom kibontakozása (2-3. szakasz) ● Melinda: bűnös-e a csábítási ügyben? ● Tiborc panasza ● Tetőpont (4. szakasz) ● Bánk bán és Gertrudis nagyjelenete ● Végkifejlet (5. szakasz) ● A Bánk bán utóélete A Bánk bán rövidített története ITT, magyarázatokkal és idézetekkel kibővített, részletes tartalma (olvasónaplója) pedig ITT olvasható. Más szempontú, részletes elemzés ITT található. A Bánk bán történeti forrásai A középkori Magyar Királyság Európa egyik nagyhatalmának számított, ezért ami a magyar udvarban történt, azt számon tartották, lejegyezték a krónikák.
szg. k9kristof { Fortélyos} megoldása 5 éve Bánk bán Modern, kifinomult lelkületu, túlzottan is érzékeny lélek, indulati szélsoségekre hajlamos. Erkölcse kifogástalan. A Melinda körül támadt bizonytalanság olyan sokkhatást vált ki Bánkból, hogy képtelen a döntésre, magatehetetlenül gyötrodik. Eloször tehetetlen zavarodottság lesz rajta úrrá, majd összeszedi magát, és gyökeresen megváltozott emberként áll elottünk. Nem nagyúr többé, tetteit a haza, és a becsület parancsa fogja irányítani. Éjjel elmegy Petúr házába az összeesküvokhöz. Átérzi sérelmeiket, de leszereli az összeesküvést, inkább a hazát védi a testvérháborútól. A hazát megmentette, de ezen az éjszakán veszti el Melindát. Bánk úgy viselkedik, mint aki széttépte a családjához fuzodo láncait, elátkozza fiát, feleségét hazugnak nevezi. Melinda zavarodott beszédjére nem is figyel. Csak utólag átgondolva fészkeli be magát a gondolat a fejébe, hogy a királyné a kerítono szerepét játszotta. Itt merül fel benne eloször a királyno megölésének gondolata.