Sabáli Balázs, a Budapesti Honvéd SE U20 vezetőedzője: Gratulálok a debreceni csapatnak! Ismét egy olyan mérkőzés kezdés volt, mint délelőtt a Sopron ellen. Ezek ellen a csapatok ellen nem lehet ezt megtenni. Látszott, hogy hiába erőlködünk, nem tudunk visszajönni a mérkőzésbe. Az is látható volt, hogy a két A-csoportos csapat mind gondolkodásban, mind sebességben gyorsabb volt nálunk, ez döntött a javukra. DEAC KA U16 vs Budapesti Honvéd U16 - DEAC Kosárlabda Akadémia. Nekünk hazai pályán jobb dobószázalékot kellett volna produkálnunk. Bízom benne, hogy a folytatásban nem törünk meg, és az ötödik helyért tudunk majd játszani. Jesper Gustavsson, a DEAC Kosárlabda Akadémia U20 vezetőedzője: Nagyon boldog vagyok, hogy győztünk, úgy gondolom, hogy remek volt a védekezésünk volt a kulcsa. A srácok remekül játszottak együtt, még egyszer szeretném kiemelni a védekezésünket.
U18 Krasznai Ferenc Sportcsarnok (9400 Sopron, Ady Endre út 5. ) » 2022-04-08, 17:00 Nemzeti Fiú Junior Bajnokság, Rájátszás Soproni SI KA SKC/A vs Vasas Akadémia U12 Darázsfészek Kosárlabda Csarnok (1104 Budapest, Harmat u. 88. (Kada köz)) » 2022-04-09, 9:00 U12-es bajnokság – Budapesti terület – 7. forduló Vasas Akadémia U12 vs Budapesti Honvéd/A Darázsfészek Kosárlabda Csarnok (1104 Budapest, Harmat u. (Kada köz)) » 2022-04-09, 10:30 U12-es bajnokság – Budapesti terület – 7. forduló Csata Csillagok vs Vasas Akadémia U12 U14/A Vasas Pasarét Sportcentrum (1026 Budapest Pasaréti út 11-13. ) » 2022-04-09, 12:15 Nemzeti Fiú Országos Serdülő Főtábla, 5. forduló Vasas Akadémia/A vs MVM-OSE Lions U14/A U14/B Szolnok Városi Sportcsarnok (5000 Szolnok, Tiszaliget) » 2022-04-09, 12:00 Nemzeti Fiú Országos Serdülő Főtábla, 5. forduló Soproni Tigrisek SE/A vs Vasas Akadémia/B Szolnok Városi Sportcsarnok (5000 Szolnok, Tiszaliget) » 2022-04-09, 16:00 Nemzeti Fiú Országos Serdülő Főtábla, 5. forduló Vasas Akadémia/B vs Szolnoki KA/A Vasas Pasarét Sportcentrum (1026 Budapest Pasaréti út 11-13. Budapesti honvéd kosárlabda akadémia alexandra. )
» 2022-04-09, 18:15 Nemzeti Fiú Országos Serdülő Főtábla, 5. forduló Vasas Akadémia/A vs Bajai Bácska FKE/A
ártéri japánkeserűfű translations ártéri japánkeserűfű Add Japanese knotweed noun en plant A projekt keretében megtörtént a vallóniai inváziós fajok listáján szereplő növényfajok kiirtása vagy ellenőrzés alá vonása, különösen a kései meggy (Prunus serotina), a nyáriorgona (Buddleja davidii), a kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum), a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), az ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica), a vesszős aggófű (Senecio inaequidens) és bizonyos mértékben a fehér akác (Robinia pseudoacacia) vonatkozásában. Under the project the growth of plant species on the Walloon list of invasive species was eradicated or brought under control, in particular, the black cherry (Prunus serotina), the summer lilac (Buddleja davidii), the giant hogweed (Heracleum mantegazzianum), the Himalayan balsam (Impatiens glandulifera), the Japanese knotweed (Fallopia japonica), the narrow-leaved ragwort (Senecio inaequidens) and, to a certain extent, the black locust (Robinia pseudoacacia).
Morfológiai jellemzés [ szerkesztés] Egy régi mozdony Beekbergen (Hollandia), túlnőtt "fallopiá"-val. Néhány évvel ezelőtt ez a hely még fallopia-mentes volt, lásd Google Maps Az ártéri japánkeserűfű a keserűfűfélék családjába tartozó özönfaj. A 2 méter körüli nagyságot is elérő lágyszárú évelő, melyek 1-2 méter hosszú gyökeret és oldalirányban rügyeket tartalmazó rizómákat növesztenek. Az ezekből fakadó hajtásrendszerek összefüggő sarjtelepeket alkotnak. Száruk felálló, vastag, alul üreges, legalul levél nélküli. Leveleik nagyok, bőrneműen kemény szövetűek, széles vagy megnyúlt tojásdadok, többé-kevésbé kihegyezettek, ép szélűek. A száron levők szórt állásúak és nagyobbak, mint az oldalágakon levők, amik kétsorosan állnak. Apró, 4 mm széles, tejfehér leplű virágaik 40–100 cm hosszú bugavirágzatot alkotnak, de oldalágaikon mellékvirágzatokat is viselnek. Funkcionálisan kétlakiak. Csak a termős virágokat viselő példányokon képződnek a három szárnyat viselő makkocskatermések. A fajoknak nektáriumaik is vannak.
Természetvédelmi kezelés Az ártéri japánkeserűfű agresszíven terjedő, tág tűrőképességű évelő faj. Sikerességét mégis vegetatív szaporodóképességének köszönheti. Kezelhetőségét és visszaszorítását fejlett rizómarendszere nehezíti. A kézi kihúzás nehézkes, a kiásás több eredménnyel járhat. A szár levágása viszont a rizómák növekedését okozza. Főleg tavasszal, a kihajtási időszakban érdemes birkákkal, kecskékkel, szarvasmarhákkal legeltetni. Brit szakirodalmi források kéthetes gyakorisággal javasolják a kaszálást. Vízközeli előfordulásuk akadályozza a vegyszerrel való kezelésük. Egyedüli hatóanyag a diklobenil lehet, mivel ennek használatát a vízközeli gyomirtásra engedélyezték. Kihajtás előtti stádiumban, tavasz elején kell elvégezni a kezelést. Ha kisebb-nagyobb foltokban található a területen a kenéses, pontpermetezéses kezelés közül választhatunk. Pontpermetezésnél a dikamba, kenésnél pedig a glifozát hatóanyag vált be. Az elpusztult növényi részeket gondos odafigyeléssel kell megsemmisíteni.
Tág pH-tűrésű faj, de a meszes talajokat részesíti előnyben. Jól tűri a nehézfém- és sószennyezést. Elviseli a nagy kén-dioxid-szennyezést. Elágazó gyöktörzsrendszerével rögzíti a mozgó törmeléket és elősegíti a talajképződést. Gyakori az utak mentén, és a művelt területek mellett. Az ember által létrehozott, gyakran kedvezőtlen adottságú élőhelyeken fordul elő. Vasúti töltések, meddőhányók, elhanyagolt kertek, sövények, útszélek adnak otthont számára. Megtalálható még a természetközeli, nedvesebb területeken is: erdőszegélyek, út menti árkok, patakok mente. Pionírtársulásokban, magaskórósokban gyakori. A szakirodalmak a félszáraz és üde erdei gyomvegetációba sorolják a fajt. Állandó kísérőfajok a nagy csalán "(Urtica dioica)", a podagrafű "(Aegopodium podagraria)" és a ragadós galaj "(Galium aparine)". Az ártéri japánkeserűfű agresszíven terjedő, tág tűrőképességű évelő faj. Sikeressége mégis vegetatív szaporodóképességének köszönheti. Kezelhetőségét és visszaszorítását fejlett rizómarendszere nehezíti.
Funkcionálisan kétlakiak. Csak a termős virágokat viselő példányokon képződnek a három szárnyat viselő makkocskatermések. A fajoknak nektáriumaik is vannak. Az emlősök közül a juhok, szarvasmarhák, kecskék, lovak, szamarak legelése csökkenti a hajtássűrűséget, de egyes emlősökre a gyöktörzsek mérgező hatásúak. A madarak közül a házi veréb "(Passer domesticus)" fogyasztja szívesen a növény magját. A rovarok között is találunk néhány, a faj fejlődését gátló egyedet. Parazita gombákat nem találtak, de néhány kórokozó szaprofita gombát azonosítottak.