"A választásoktól berezelt kormány az intézkedéseivel azt a közvéleményt próbálja lekövetni, amely elől eltitkolja a járvánnyal kapcsolatos fontos adatokat" - írja a HVG munkatársa a hetilap e heti ajánlójában. Csak annak a statisztikának hiszek, amit magam hamisítottam – hangzik a cinikus mondás (amit olykor Churchillnek tulajdonítanak, holott valójában nem tudni, kitől származik). A mai, "igazságon túli" közhangulatban a számokat és tényeket nem lehet eléggé megvédeni. Ezért is kívánkozik e heti ajánlónk élére egy, a Szellem rovatban olvasható interjú az álhírek és politikai manipulációk elleni védekezéshez higgadt gondolkodást ajánló brit könyvszerzővel, aki szerint a statisztika segít élet-halál kérdésekben dönteni. Vak vezet világtalant breugel. Persze csak akkor, ha van, mármint statisztika, mégpedig nyilvános. Ellenkező esetben olyan "vak vezet világtalant" szituáció áll elő, mint amit Magyarország rovatunkban a járványhelyzet kapcsán bemutatunk: a választásoktól berezelt kormány az intézkedéseivel azt a közvéleményt próbálja lekövetni, amely elől – ha készülnek is ilyenek egyáltalán – eltitkolja a járvánnyal kapcsolatos fontos adatokat.
Van az a közismert mondás, mely szerint vak vezet világtalant. A mondat könnyedén érthető, mindenki megfejti a jelentését, nem kell hozzá sem jogi diploma, sem államtitkári kinevezés. Többször idézel a Bibliából, mint gondolnád – avagy 7 bibliai eredetű közmondás | Margaret. Akkor válik kicsit érdekesebbé a dolog, amikor módosítunk a nézőponton annyiban, hogy a vak személye azonos a világtalannal. Miután nem szemész vagyok, hanem olyan valaki, aki mániákusan leirkálja […] A cikk tartalma előfizetéshez kötött, kérjük, regisztráljon. Felhasználónév Jelszó Emlékezzen rám Elfelejtett jelszó
Magyarországon ma még nem kell ezekhez az eszközökhöz nyúlni, elég a lakosság tömeges félretájékoztatása, az ellenzéki politikusok lejáratása, maximum az erősen mérgező Bayer Zsolt bevetése, de biztos, ami biztos, ha nem lenne elég a krumpli, a nyugdíjprémium, a lejárató kampány és Bayer a tarsolyban, már ott vannak a jól bevált orosz módszerek. x Zsebesi Zsolt
I. Ferdinánd Buda ellen induló seregeit még Szapolyai seregei megállították 1541 július 10-én, azonban a helyszínre ezt követően megérkező török fősereg letáborozott a városnál, amelyet aztán augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján csellel bevettek. A Szapolyai-párt ezt követően erőteljesen irányt váltott: vezetőjük, Martinuzzi (Fráter) György pálos szerzetes decemberben megkötötte a gyalui egyezményt Serédy Gáspárral, Ferdinánd király megbízottjával. Ennek értelmében a János Zsigmond által uralt országrészek is a Ferdinánd uralta Magyar Királysághoz kerülnek, miután a Habsburgok elfoglalják a törököktől Budát. Az erre tett 1542-es kísérlet azonban kudarcba fulladt, így az egyezménynek tényleges eredménye nem lett, az erdélyi rendek végül a szultánnak hódoltak be. Izabella anyakirályné és János király nevében Fráter György vezette kormányzóként Erdélyt. Szabó András - Könyvei / Bookline - 1. oldal. Harc a kormányzóságért Lázadások és harcok Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Cikk elküldése Küldd el e-mailben a(z) Apafi Mihály, Erdély fejedelme című cikket ismerősödnek! A levelet sikeresen elküldtük! Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket! Aktuális 1690. április 15-én halt meg Apafi Mihály, Erdély utolsó szuverén fejedelme. Apafi gyengekezű uralkodóként él a köztudatban, de Erdély hanyatlása nem az ő hibája volt, lévén mozgástere meglehetősen korlátozott volt. Ebesfalván (ma Dumbraveni, Románia) született 1632. november 11-én. Erdély egyik legrégibb családjából származott, apja országtanácsos és Küküllő megye főispánja volt. Apafi részt vett II. Rákóczi György fejedelem 1657-es balsikerű lengyelországi hadjáratában, hazafelé tartva tatár fogságba esett és csak 1661-ben, tetemes váltságdíj ellenében szabadult ki. A török ezalatt szembefordult Rákóczival, aki 1660-ban elesett a szászfenesi csatában, ezt követően a török által támogatott Barcsay Ákos, majd Kemény János ült a fejedelmi székben. A Porta ismét közbeavatkozott, Keményt kiverte az országból és helyébe 1661 szeptemberében a kastélyából, szülő felesége mellől odarendelt Apafit választtatta fejedelemmé.
Oborni Teréz: Erdély fejedelmei (Pannonica Kiadó, 2002) - Szerkesztő Kiadó: Pannonica Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2002 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 221 oldal Sorozatcím: Magyar Századok Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-9252-54-9 Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A 16-17. század Erdély és egyben Magyarország történetének egyik legizgalmasabb korszaka. Az erdélyi fejedelmek főszereplői e két évszázadnak. Cselekedeteik és döntéseik nemcsak szűkebb pátriájuk, olykor az egész ország sorsát meghatározták. Az Erdélyi Fejedelemség a mohácsi csatát követő évtizedek politikai-hatalmi harcai következtében jött létre. Első tényleges uralkodója I. (Szapolyai) János király özvegye, a száműzetésből 1556-ban visszatért Izabella királyné volt. A fejedelmi címet a trónon őt követő fia, János Zsigmond élete legvégén szerezte meg. A kötetben az önálló fejedelemség 1690. évi bukásáig terjedő időszak erdélyi fejedelmei szerepelnek, azok, akik ténylegesen is uralkodtak, és nem csupán néhány hónapra, mintegy "ellenfejedelemként" kerültek hatalomra.