Az V. kerületben lévő Egyetemi Kisboldogasszony-templom több mint egymilliárd forint állami támogatásból újult meg. A barokk épületet Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: az Egyetemi templom és a mellette lévő Központi Papnevelő Intézet a kereszténység élni akarásának szimbóluma, megmutatja, hogy a kereszténység nemcsak "poros múlt", hanem a tudomány közvetítője és a szépség megteremtője is. Erdő Péter szentbeszédében a "magyar Czestochowának" nevezte a templomot és a mellette lévő hajdani pálos kolostort. A bíboros reményét fejezte ki, hogy a templom, ahol nagy teológusok és szentéletű papok hívők sokaságában tartották beszédeikkel a lelket, újra erőt és kegyelmet sugároz majd mindenki számára. Egyetemi templom, Kisboldogasszony. A részleges felújítás 2019 májusában kezdődött. A munkálatok során megtisztították és kijavították a toronysisak rézburkolatát, restaurálták a szobrokat, felújították a sekrestyét, kicserélték a padlóburkolatot és korszerűsítették a fűtési és elektromos rendszert.
A csodás esemény hírére a kegyúr gróf Korniss Zsigmond saját kastélyába vitette, de a tulajdonjog körül vita alakult ki, végül Kollonich Lipót esztergomi érsek a kolozsmonostori templomnak ajándékozta. A vitázóknak egy-egy másolat jutott. 1699 pünkösd előtt nagy ünnepséggel vitték át a kolozsmonostori kápolnába, majd néhány nap múlva a jezsuiták belvárosi templomába. A főoltár fölött a következő latin felirat olvasható: Magno Deo Uni Ac Trino Laus Virtus Gloria (A nagy Istennek, az egynek és háromnak, dicséret, tisztesség és dicsőség). [8] Képek [ szerkesztés] A templom az Egyetem utcával A templom főbejárata Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Kelemen 1982: 67; Vincze 2008: 20. ↑ Gaal 1992: 63; Sas 1999: 23–25, 40. Adatok Címe: 1053 Budapest, Papnövelde u. 5. Egyetemi templom – Az Egyetemi Kisboldogasszony templom hivatalos honlapja. A templomhoz urnatemető tartozik Búcsú: szeptember 8. Szentségimádás: február 19. és október 19. Az urnatemető nem nyilvános. : Történet A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, melyen egy mecset s néhány ház állt.
Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora. A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán műmárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót műve Mária születését ábrázolja. Kisboldogasszony (Egyetemi) Templom, Budapest. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czêstochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi (924 m 2).
– Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001. ) 1915-ben a Rieger-gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba. (Irodalom: Annalium OSPPE vol. III. 1727–1774. Kézirat. – Schem. Strig. 1982: 292 – Garas: Magyarországi festészet a 18.
Budapesti egyetemi templom A pesti belváros forgatagában meghúzódó Kisboldogasszony-templom, közismertebb nevén Egyetemi templom a legértékesebb és legszebb, eredeti állapotban fennmaradt magyarországi barokk egyházi épületek egyike. Történelmi érdekessége, hogy az 1848–49-es szabadságharc idején egy alkalommal ebben a templomban ülésezett az Országgyűlés. A templomot a török kiűzése után a pálos szerzetesek építtették, de csak rövid ideig használhatták. A pálos kötődés jelét elsősorban a főoltáron érdemes keresni, ahol a częstochowai Fekete Madonna ikon másolata is helyet kapott, amely a pálos rend egyik legszentebb kegyképe. A templommal szomszédos épülettömbben működik a Központi Papnevelő Intézet, amelynek második emeletén freskókkal és faragott bútorokkal díszített barokk könyvtárterem rejtőzik. A Pálos Könyvtár és az egyetemi templom mennyezeti freskóit is az a Johann Bergl művész készítette, aki a schönbrunni kastélyban és a melki apátság könyvtártermében is otthagyta kézjegyét.
A bíboros reményét fejezte ki, hogy a templom, ahol nagy teológusok és szentéletű papok hívők sokaságában tartották beszédeikkel a lelket, újra erőt és kegyelmet sugároz majd mindenki számára. A részleges felújítás 2019 májusában kezdődött. A munkálatok során megtisztították és kijavították a toronysisak rézburkolatát, restaurálták a szobrokat, felújították a sekrestyét, kicserélték a padlóburkolatot és korszerűsítették a fűtési és elektromos rendszert. A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. A kolostort 1715-ben kezdték építeni, a templom alapkövét 1725-ben rakták le. Az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Az első szentmisét 1742-ben mutatták be az épület falai között, a tornyok 1768-ban, illetve 1771-ben készültek el. 1786-ban, a pálos rend feloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma lett, 1803-tól az egyetem és a - pálos kolostorban létesített - Központi Papnevelő Intézet közös temploma.
Sajnálattal közöljük a … Hirdetések 2021-03-07 részletei... Nagyböjt 1. február 21. ) Hamvazószerdával megkezdődött a nagyböjt, a húsvét előtti bűnbánati idő. Nagyböjt első vasárnapjának szentmiséin hamvazzuk azokat a testvéreket, akik szerdán még nem részesültek ebben a szentelményben. A hamvazás a bűnbánat jele. Az idei esztendőben a vírushelyzet miatt a hamvazás a fejre szórt hamuval történik, vagyis kerüljük a fizikai érintkezést, és … Hírdetések, 2021. február 21-27. részletei... Bejegyzés navigáció
Próbál felülni…" Általában nem idézek fülszövegekből, ezúttal is csupán egyetlen, a kiadvány lényegét tökéletesen összefoglaló mondatot: "Most azonban az ő személyiségének árnyalatai jelennek meg ebben a különleges fényképalbumban, melynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. " Valóban az árnyalatok könyve ez, hivatásos irodalmárok és irodalombarátok örömére és épülésére. A borítókép Gink Károly költői szépségű felvétele. ( Gurul a sok-sok pillanat – Szabó Magda élete képekben, összeállította Jolsvai Júlia, szerkesztette Tasi Géza. Jaffa Kiadó, Budapest, 2018) Petrőczi Éva Magyar Kurír Az írás az Új Ember 2019. február 3-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.
Szerelmi botrányok, tragédiák, drámai események tömkelege vezetett odáig, hogy ő az lett, aki – a 20. század legendás írónője. Élete és családjának múltja kétségkívül regénybe illő volt, nem csoda, hogy Szabó Magda több művéhez is önéletrajzi elemeket használt fel. A 100 éve született Kossuth-díjas íróra így emlékezett az. "Ha meghalok, magammal viszem minden titkomat…" Szabó Magda szabadnak született. Legalábbis a szülei elgondolása és nevelése szerint. Hogy miért rendezték így az életét már az első percétől kezdve, arra legalább négygenerációnyi "regényes" családi okuk volt. Az írónő művei éppen ettől váltak különlegessé az olvasók számára, hiszen hétköznapi történeteket mesél el bennük, mégis plusz töltetet kapnak az események. Attól igazán emberközeliek és megkapóak, hogy elsősorban önéletrajzi ihletésűek. "Ha meghalok, magammal viszem minden titkomat, s nem lesz irodalomtörténész, aki meg tudja fejteni, mikor, ki voltam, melyik figurám, vagy mi volt valóban igaz ebben vagy abban az ábrázolásban" – mondta egyszer.
Az édesapja jogász volt, de azt nem igazán szerette – az irodalom volt a mindene Szabó Eleknek is. " Szabó Magda 85 éves volt, amikor 2002-ben megjelent az élete korai éveiről szóló Für Elise, amely hamar bestseller lett, ám amelynek soha nem készült el a tervezett második része. És bár a keresztfiának elmesélte, hogy mit tervez a második kötetben, leírni végül nem írt le belőle semmit. Különben sem írt vázlatokat: "Fejben megcsinálta, és rögtön leült az írógéphez, majd amit leírt, azt javítgatta". Életének utolsó napjai főleg olvasással teltek. "Ha most élne, csend lenne a szobájában, mert biztosan olvasna. Úgy is halt meg, kiesett a könyv a kezéből, és elaludt. "
A háború után az élet újrakezdésének erkölcsi konfliktusait fogalmazta meg. 1949- 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra. Az őz című regényei hozták meg számára az ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású író. Lélekábrázoló regényeiben: a nőalakok emberi kapcsolatait, belső világát elemzi (Pilátus, A Danaida) Önéletrajzi ihletésű munkái (Ókút, Régimódi történet), hiteles képet adnak a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Gyermek- és ifjúsági művei, mint a Mondják meg Zsófikának, Abigél (1970) Az Abigélből filmet is készítettek. Írt még történelmi regényeket, meseregényeket is. Szülővárosának, a kálvinista Debrecennek hagyományai meghatározóak voltak személyisége alakulásában. 1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, Debrecen városának díszpolgára.