2021. február 16., kedd, 10:06 Laura Vanderkam, az időgazdálkodás neves szakértője 24 órás csapdának nevezi azt a jelenséget, amikor valaki azért mond le egy szokásról, mert nem sikerül minden napra beütemeznie azt. Ash Jurberg, a Medium egyik szerzője úgy véli, a napirendhez való merev ragaszkodás korlátozhatja az embert, de a 168 órás ciklusokra történő átállás számos új lehetőséget tárhat fel, írja a portál. A 168 órás technika lényege egyszerű: nem szükséges napirendet összeállítani, hatékonyabb 168 órára meghatározni a kitűzendő célokat. Ez oldja a rutinok szorítását, mégis követni lehet általa a teljesítményt, és elszámolhat maga felé tevékenységeivel az ember. Ehhez a szakember egy 3 oszlopos táblázatot javasol: A munka oszlopba kerülnek azok a célok, amelyeket 168 óra alatt el kellene érnie. Míg íróként régebben napi karakterszámban vagy munkaórákban gondolkodott, addig mostanában azon igyekszik, hogy 5 befejezett cikket tudjon produkálni ez alatt az időszak alatt. A testi egészség oszlopba kerülnek a sporttal, a fizikai aktivitással, a táplálkozással kapcsolatos célok.
Lakner Zoltán, a 168 Óra volt főszerkesztő-helyettese megindította a felszámolási eljárást a lap kiadója, a Telegráf Kft. ellen, mivel a cég bő negyedévi munkabérével tartozik neki. Lakner Zoltán, A 168 Óra Volt Főszerkesztő-Helyettese Több mint egy hónap telt el az utolsó munkában töltött napomat követően. A nem fizetésen túl tizenöt ügyvédi levél maradt megválaszolatlanul, visszhangtalan volt a felszámolási eljárást beharangozó hivatalos felszólítás is. [perfectpullquote align="left" bordertop="false" cite="" link="" color="" class="" size=""]A tartozás még akkor kezdett halmozódni, amikor nem tudtam, hogy távozni fogok a laptól, és amikor még az előző ügyvezető volt hivatalban a kiadónál. Ezzel együtt nem a pénz miatt mondtam fel – bár ma már hibának tartom, hogy munkavállalóként nem léptem fel hivatalos formában a helyzet ellen –, hanem Tóth Ákos korábbi főszerkesztő menesztése miatt, szakmai és erkölcsi okokból"[/perfectpullquote] – írta Lakner a Facebookon. Több havi bérrel tartozik a 168 Óra, így felszámolás lehet a vége Lakner Zoltán, a hetilap távozó főszerkesztő-helyettese felszámolási eljárás megindítását helyezte kilátásba a Köves Slomó nevével összefüggésbe hozható Telegráf Kft., a 168 Óra kiadója ellen.
Több, más 168 Órá s szerző is panaszkodik, amiért nem kapta meg a jussát. Van, aki több éve várja a pénzét hiába. Szeptemberben érkezett a hír, hogy távozik a Brit Media Kft. A politológus emlékeztetett, hogy rajta kívül már több egykori munkatárs jelezte, hogy nem kapta meg a bérét, ő maga kudarcként éli meg, hogy nem sikerült kiharcolnia a kollégái fizetését. A bejegyzést azért tette nyilvánossá, hogy "az ilyen munkaadói magatartás ne lehessen soha magától értetődő, elfogadható, és semmiképpen ne válhasson normává. " Kezdőlap - Uncategorized - Felszámolási eljárást indított a 168 Óra ellen a volt főszerkesztő-helyettes, Lakner Zoltán
November végén távozik Lampé Ágnes a 168 Óra című közéleti hetilap munkatársa, aki ezt már be is bejelentette eddigi munkahelyén, a lapot megjelentető Telegráf Kft. -nél. A értesülése alapján Lampé a Simicska Lajos érdekeltségében lévő HírTV-nél folytatja karrierjét december elsejétől, ahol két műsor vezetését is rábízzák, valamint szerkesztőként is számítanak a munkájára. Kerestük az ügyben Tarr Pétert, a Hírtelevízió műsorokért felelős vezérigazgató-helyettesét, aki megerősítette értesülésünket. Szavai alapján Lampé december 8-án, jövő héten pénteken lesz először képernyőn, ő vezeti majd a Reggeli járat című reggeli műsort. A Reggeli járaton kívül a Lapzártát, az éjféltájban jelentkező, majd másnap megismételt műsort is ő vezeti majd. A műsorvezető-változás okait firtató kérdésünkre Tarr Péter azt mondta, Heer Orsolya, a Reggeli járat műsorvezetője december elsejétől szülési szabadságra megy. Heer Orsolya szülési szabadságra megy Lampé egyébként a 168 Óra mellett a Klubrádiónak és a Médiapiac című újságnak is dolgozott mostanáig, ez utóbbiban jelent meg például Lampé emlékezetes interjúja Bayer Zsolttal.
"Inkább praktikusnak, gyakorlatiasnak mondanám. Nem arról van szó, hogy beteg embereket akarunk hazaküldeni, inkább arról, hogy vannak, akik otthon ugyanúgy ellehetnek, szedhetik a gyógyszereiket, tüneteik viszont nincsenek közben" - tette világossá. A bőrükön érzik a növekvő koronavírusos esetszámot, és bár dolgozott ő személy szerint ennyit "békeidőben" is, de a munka most más. "Folyamatos, nagy leterhelés, és az embernek olyan területen kell helytállnia, ahol akár nincs is szakmai tapasztalata, helyismerete. És nem feltétlenül azért dolgozunk többet, mert sok a beteg, hanem mert például mi is kevesebben vagyunk" - fogalmazott Dr. Dr csilek andrás. Csilek András. Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Nyitókép: pexels
– Ez azonban még nagyon gyerekcipőben jár. Hasonlít a plazmaterápiára, csak ebben az esetben tiszta Covid-antitestet kap a beteg. Enyhe tünetes fertőzötteknél kezdik alkalmazni, Miskolcon is használják majd a közeljövőben. Ez a terápia nem más, mint passzív immunizálás. A gyógyszer új, de hatásmechanizmusa régi, jól bevált módszer. Az antitestek hatástalanítják a vírus egy részét, ezáltal a szervezet könnyebben megbirkózik a fertőzéssel. Nagy előnye. hogy a beteg nem kerül súlyos állapotba – magyarázta a szakorvos. Megjegyezte: szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy valamilyen új gyógyszer száz százalékig hatásos lesz, de örülne neki, ha lenne ilyen, mert a most használatosak közül egyiket sem a koronavírusra fejlesztették ki. A favipiravir influenza elleni, a remdesivir pedig ebola elleni szer. Dr csilek andra.fr. – A Pécsi Tudományegyetem kutatói fejlesztenek koronavírus elleni gyógyszert, de a gyakorlatban még nincs átütő siker. Az utóbbi időben közel 50 tablettáról állították azt, hogy hatásos lehet, de ami működik a kémcsőben, nem biztos, hogy működik a gyakorlatban is – fogalmazott dr. Csilek András.
A hétköznapi tapasztalatok is azt mutatják, hogy aki oltott, az jóval kisebb százalékban fog meghalni a fertőzés következében. A Magyar Orvosi Kamara szerint ezért is lenne szükséges előnyökhöz juttatni az oltottakat az oltatlanokkal szemben. Ha többen vennék fel az oltást, kevesebben kerülnének kórházba és kevesebben is halnának meg. Védőfelszerelést viselő orvos megfogja egy beteg kezét a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja, a Honvédkórház koronavírussal fertőzött betegek ellátására kialakított intenzív osztályán 2021. december 15-én. – Fotó: Balogh Zoltán / MTI Mire vezethető vissza, hogy a népességarányosan vett elhunytak számában Magyarország meglehetősen rosszul, a negyedik helyen áll? "Mindenkinél más-más ideig tart a fertőzés utáni védettség" - interjú a MOK infektológusával - Privátbankár.hu. Mi a legfontosabb tényező? Ha megnézzük, hogy Magyarországon hogyan alakul a daganatos megbetegedésekben elhunytak száma, a szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak száma, vagy éppen a kórosan elhízottak száma, majdnem mindenben a világranglista vezetői közt vagyunk. Vagyis a koronavírus okozta halálozási adatok egyértelműen visszavezethetők a magyar lakosság általános egészségi állapotára.