A kormányzat oldalán közzétett videóban Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy június 2-ától engedélyezett, hogy az iskolákban a pedagógusok és a tanulók kis csoportokban találkozzanak egymással. Ez történhet például felzárkóztatás, korrepetálás céljából. A minisztérium azt is előírja továbbá, hogy a bölcsődék és az óvodák nyáron legfeljebb két hétre zárhatnak be, mivel a szülők többségének már csak kevés szabadsága van. Mivel a járványveszély mértéke érdemben csökkent, az óvodák és a bölcsődék a megyékben május 25-től, a fővárosban június 2-től visszatérnek a normális működési rendhez. Kinyitnak az iskolák május 10 én. Az intézményeknek külön igazolás nélkül is fogadniuk kell a gyerekeket, a nyár folyamán egy intézmény legfeljebb két hétre állhat le - mondta Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár a videón. Mint mondta: a tanév hossza nem változik, és mivel a digitális oktatás jól működik, így a tanév végéig, június 15-ig érvényben marad. Arról is döntöttek, hogy június 2-től engedélyezik az iskolákban a pedagógusok és a tanulók oktatási célú találkozását, kiscsoportos konzultációk, illetve egyéni felkészítés tartását, amennyiben annak célja az elmúlt hónapokban tanultak rendszerezése, megerősítése, az esetlegesen lemaradó tanulók felzárkóztatása.
Főoldal Külpol Fokozatosan kezdik el lazítani a járványügyi intézkedéseket. Április 20-án megkezdik a koronavírus-járvány lassítására bevezetett korlátozások fokozatos lazítását Németországban a szövetségi kormány és a tartományi kormányok szerdán kötött megállapodása szerint. Ennek értelmében hétfőtől megnyithatnak a 800 négyzetméternél kisebb kiskereskedelmi üzletek, ha üzemeltetőik biztosítják, hogy nem alakul ki torlódás a boltban, és sor a bejáratoknál. Közoktatás: Mától "kinyitnak" a kijevi iskolák, online folytatódik az oktatás - EDULINE.hu. Mérettől függetlenül megnyithatnak az autókereskedések, kerékpár-szaküzletek és a könyvesboltok. Azonban továbbra is érvényben marad a társadalmi távolságtartás alapszabálya, miszerint mindenki legfeljebb egy további emberrel tartózkodhat együtt a lakásán kívül, vagy azokkal, akikkel közös háztartásban él, és a többiektől legalább másfél méter távolságot kell tartani. Az iskolák legkorábban május 4-től működhetnek ismét, de egyelőre csak a végző évfolyamokban folytathatják a tanítást, tömegrendezvényt pedig legalább augusztus 31-ig nem lehet tartani.
Az egyetemi élet visszaállásáról a tájékoztatón nem esett szó. A köznevelés és felsőoktatás képzésein 1, 8 millióan tanulnak összesen. Ebből az általános iskolában tanulók száma jelenleg 720, 3 ezer fő. Középiskolában 410, 8 ezren tanulnak. Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Nyitókép: MKIK
Szerintem zárva maradnak, csak biztatni akarják az embereket, hogy,, Még egy picit bírd ki, még egy picit! Na még egy picit! " és akkor ez így jobban tetszik az embereknek, mintsem azt mondják, hogy,, Fél évig maradtok a seggeteken! " Ezt a január 11-et is nagyon biztosra mondták, meg még ezer másik dátumot, az utolsó pillanatban fújták le.. És értem én, hogy az más volt, mert most van vakcina, de nem szánnak rá időt. Oké, hogy a tanárok gyorsba megkapják az elsőt, de ekkor még nem biztos a hatás, és a diákokkal mi lesz??? Ez az új mutáns már a makk egészséges fiatalokat is ledönti.. Mi abba a logika, hogy a boltban tartsuk a távolságot, de a suliban nyugodtan lihegjünk egymás arcába??? Hülyeség! Szerintem csak készen létben akarják tartani az embereket. Mert, ha kijelentenék, hogy 1 évig nem lesz suli, akkor tudod ki tanulna? Kinyitnak az iskolák május 10. Úgy gondolom, hogy az egészség fontosabb a tanulmányoktól, és nem éri meg életveszélybe keverni a diákokat. Ezt a tanévet engedjük el! 2 hónap van még, bírjuk már ki!
Csak a megtakarításokat vonták el Az államtitkár szerint a tankerületektől csak olyan forrásokat vontak el, amelyeket a járványhelyzet miatt most amúgy sem lehetne elkölteni. Például 35 milliárd forint volt betervezve a középiskolások külföldi nyelvtanulási programjára, ez a program idén meghiúsult, ezt a védekezésre csoportosítottuk át. A Klebelsberg Központnak nincs adóssága. A működésre szánt pénzeket ez legfeljebb úgy érinthette, hogy egy tankerületnek lehetett megtakarítása a digitális munkarend bevezetése miatt. Kinyitnak az iskola. Ha március 16-tól nincs érdemi vízfogyasztás egy iskolában, és máshol erre a forrásra szükség van, helyesen teszi a Pénzügyminisztérium, ha begyűjti. Ő nem tud róla, hogy bárhol a forráshiány miatt alakult volna ki működési probléma, nem ezért módosított a Hódmezővásárhelyi Tankerület igazgatója a felvételi szabályokon. Egyébként, mint fenntartónak joga van dönteni az indítható osztályok számáról, de hibázott, mert késve lépett. Szerinte a kormány általában sem akarja korlátozni a gimnáziumba felvehető gyerekek számát, de a szakképzést valóban vonzóbbá tennék.
Míg a Balaton térsége elbukni látszik a zöldterületek beépítésével és a milliárdos beruházásokkal szemben, addig a Sopronban található Fertő tó még tartja magát a külső behatások ellen. A kérdés az, hogy meddig képes erre. A tó "szerencséje" ugyanis a Balatonnal ellentétben, hogy az egész terület az UNESCO Világörökség része, így szigorú kritériumok vonatkoznak minden egyes építkezésre, és mivel a védettségi státusz határokon átnyúlik, ezért együttműködésre kell törekedni az érintett részes állam felelős miniszterével. Mészáros beépíti a beépíthetetlent is A beépítési láz még 2018-ban érte utol Fertőrákost, amikor is a magyar állam egy 23-30 milliárd forintos beruházást álmodott meg a területre. Eszerint épülne egy négy csillagos 100 szobás szálloda (ami 2020. július 31-én megkapta az engedélyeket is), emellett sportközpontot, ökocentrumot, új strandot, 800 férőhelyes parkolót, tennispályát és yacht kikötőt is kapna a part. A beruházást a 2017-ben létrehozott, állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.
Szeretnénk végre egy olyan modernizációt megvalósítani, amiben a soproni lakók XXI. századi környezetben tudnák élvezni a védett táj szépségét. Életszerű fejlesztésekre van szükség Brenner az Alfahír kérdésére elmondta, korábban volt egy részletes fejlesztési terv, ez kimondottan a Balf településre (Fertőrákostól 9 km-re található) vonatkozott, amit most szeretnének Hegykőre is kiterjeszteni. Ennek lényege, hogy a Fertő tó több irányból lejáratot kapna. Mindez azért fontos, mert jelenleg egyetlen bekötőútról közelíthető meg, ezért a hatástanulmányok szerint csak erre az útra naponta több ezer autó zúdul. Ez sem az itt élők, sem pedig turisztikai szempontból nem a legszerencsésebb, a környezetvédelmi szemszöget nem is említve. Természetesen a modernizáció érintené a fertő tói strandot és a kikötőket is, ami egy nemzetközi együttműködés keretében valósulna meg, a Freunde des Neusiedlerseesel közösen. Az összefogás azért is fontos, mert az osztrák oldalon található beruházások ellen is fellép a párt, hiszen csak akkor lehet sikeres a Fertő tó világörökségi státuszának megmentése és az ehhez igazított fejlesztések, ha mindkét fél a térség környezetének megóvására törekszik.
"A fejlesztési terület meghatározásánál elsődleges cél az volt, hogy a természetvédelem alatt álló területeket és a nádasokat érintetlenül hagyjuk. A Fertő tó magyarországi része rendkívül gazdag élővilággal rendelkezik, mintegy 6500 hektár nádas van itt, ennek a legnagyobb része olyan terület, ahová még a nemzeti park szakemberei is csak ritkán lépnek be, a madárvilág itt teljesen háborítatlanul él" – fejtette ki Kárpáti Béla. Látványterv a terület ökoturisztikai fejlesztéséhez Forrás:Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. A vezérigazgató elmondta: a beruházás elemeinek kialakításánál fontos szempont volt az egyensúly és a fenntarthatóság. A tervezésbe bevont szakemberekkel mindvégig törekedtek arra, hogy megtartsák a természeti és épített környezet egyensúlyát. A fejlesztés következtében a beruházási terület 65-70 százaléka a jövőben is zöld terület marad - tette hozzá Kárpáti Béla. Kárpáti Béla, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója Forrás: Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.
Részben európai uniós pénzből a Mosoni-Duna vizével pótolnák a Fertő tavat. Osztrák és magyar környezetvédők együtt tiltakoznak, szerintük ezzel helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek a tó kémiai összetételében, ami az élővilág pusztulásához vezethet. A megoldást, amelynek a tervezéséről ma hirdetnek eredményt, ráadásul olyan uniós csomagból finanszírozná a magyar kormány, amelyet még meg sem ítéltek Magyarországnak. Egy március 20-i, kismartoni sajtótájékoztatón derült ki, hogy a Mosoni-Dunából pótolnák a hiányzó vizet a Fertő tóban és a Fertőzugban. Ehhez az osztrákoknak kapóra jött, hogy Magyarországon éppen meghosszabbítják a Mosoni-Duna csatornáját. Burgenland 3 millió eurót adna arra, hogy ezt a csatornát az osztrák határig meghosszabbítsák. A terv az, hogy másodpercenként 1-4, 5 köbméter víz jusson a Fertőbe. Ahhoz, hogy a tó vízszintjét 1 centiméterrel megemeljék, 3 millió köbméter vízre lenne szükség. 1965 óta jegyzik fel rendszeresen a tó vízszintjét, és sohasem mértek még olyan alacsony vízállást, mint 2020-ban: az átlagnál 30 centivel volt kevesebb víz a Fertőben a hőség és az aszály miatt.
Annyit kiveszünk mi is, hogy a tóparton javában dolgoznak a markolók, a világörökségi terület jelképes cölöpházaiból már csak kettő maradt, helyettük kék munkásbodegákkal rakták teli a tópartot. A beruházásról a projektet levezénylő Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Zrt. (SFTF) annyit közölt, hogy jelenleg a mélyépítési és a közművesítési munkák folynak, de hamarosan nekilátnak a kotrási és partfalépítési feladatoknak is. Ezek során elkészülnek a csónak-, vitorlás- és sétahajókikötők, az iszap tárolására pedig zagytározókat építenek. Ez 8, 6 milliárd forintba kerül és tizenhat hónapig tart. Ezután húzzák fel az épületeket. A SFTF szerint napi 25-30 teherautó halad keresztül a Fehér úton, a cég állítása szerint pedig azért ezt az útvonalat választottak, mert a három lehetséges alternatíva nagyobb környezetterheléssel járt volna. Ugyanakkor a Zrt, azt ígérte: a forgalom miatt keletkezett úthibákat kijavítja. Az egyik szőlő dűlőjét már kiszélesítették és felszórták murvával, hogy jobban bírja a terhelést – mindezt nem messze a Nemzeti Park táblától.
(SFTFN) menedzseli, amelynek az a Kárpáti Béla a vezetője, aki amúgy a soproni KDNP alelnöke is. Helyiek egyébként úgy tartják, hogy Orbán Viktor lánya, Tiborcz István felesége, Orbán Ráhel többször is megfordult a tó környékén, és szerintük Ráhel egy-egy vitorlás és vendéglátós barátja is komoly szerepet kapott a projektben. Az ausztriához tartozó partszakaszon sem sokkal jobb a helyzet, és bár ott 15 darab beruházás tervpályázata készült el, amik önmagukban ugyan elmaradnak a magyar projekt méreteitől, ugyanakkor a kumulatív hatásuk valószínűleg számottevőbb. A hazai oldalon található projekt viszont azóta is megrekedt a 200 fa kivágásánál, ugyanis a határ mindkét oldalán egyre komolyabb a civil ellenállás a tájidegen gigaprojekttel szemben. Tavaly szeptemberben az is kiderült: ahogy az osztrák, úgy a magyar kormány sem tájékoztatta az UNESCO-t a terveiről, hiába a vonatkozó Espoo és Helsinki egyezmények. A hiányossága a kormánynak talán abból fakadt, hogy a projekttel kapcsolatos hatástanulmányokban a környezeti terhelésre csak egyetlen mondat vonatkozott, vagyis nem igazán volt miről beszámolnia.