Ez – főszabály szerint, az esetek többségében – automatikusan, az előleg-mérséklésről a 2021. évben megtett nyilatkozat alapján történik. Annak a KKV-nek számító vállalkozónak, amelyik 2021. évben nem tett nyilatkozatot az adott székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatósághoz (például azt elmulasztotta vagy időközben létesített telephelyet), lehetősége van arra, hogy a 2022. évi előlegre /22NYHIPA nyomtatvány/ vonatkozóan tegye azt meg. E nyilatkozatban azt kell rögzíteni, hogy a vállalkozó KKV-nek minősült a 2021. évben vagy a 2022. évben várhatóan (a rendelkezésre álló gazdasági adatok és gazdálkodási körülmények alapján) annak fog minősülni, továbbá vállalni kell, hogy a helyi adótörvény szerinti telephelyének címét bejelenti az állami adóhatóság számára. A nyilatkozatot 2022. Változnak a négy- vagy többgyermekes anyák adókedvezményének szabályai - Adózóna.hu. február 25-ig kell megtenni és – azonosmód a 2021. évi helyzettel – az állami adó- és vámhatóságon keresztül lehet benyújtani, amely továbbítja azt a vállalkozó székhelye és a vállalkozó állami adó- és vámhatóság által ismert telephelye szerinti önkormányzat számára.
Előző Következő adam 2021-12-09T10:41:48+00:00 2021. 12. 09. | [featured_image] Letöltés Download is available until [expire_date] Verzió 4 Fájlméret 474. 40 KB Fájlok Száma 1 Dátumkészítés 2021. 09. Utoljára frissített Hagyj üzenetet Hozzászólás Jegyezze meg a nevet, emailt és webcímet ha legközelebb hozzászólok.
A vállalkozónak a 2022. évben, az adott előleg-fizetési időszakban esedékes, bevallott és a 2022. évben az adómértékkel bevallandó iparűzési adóelőleg 50 százalékát kell megfizetni, ha: a) a 2021. április 1-jén hatályos, a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22. KKV miatti nyilatkozat - Pilisborosjenő Önkormányzat és Hivatal. ) Korm. rendelet 2. § (4)-(6) bekezdése szerint nyilatkozatot tett, feltéve, hogy nincs olyan székhelye, telephelye, amelyet e nyilatkozattételt követően hozott létre, b) az a) pont szerinti feltételnek meg nem felelő vállalkozó 2022. február 25-ig nyilatkozik a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóságnak arról, hogy ba) a 2021. évben végződő adóévben mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősült, vagy a 2022. évben várhatóan mikro-, kis és középvállalkozásnak minősül, valamint bb) – ha azt az Art. pont 1. alpontja szerint nem tette meg – b ejelenti a telephelyének címét. A meg nem fizetendő előlegrészlet összegével a Pilisborosjenő Polgármesteri Hivatal Adóhatósága a mikro-, kis és középvállalkozás iparűzési adóelőleg-kötelezettsége összegét hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti.
E nyilatkozatban a vállalkozónak azt kell rögzítenie, hogy 2021. évben kkv-nek minősült vagy a 2022. évben várhatóan – a rendelkezésre álló gazdasági adatok és gazdálkodási körülmények alapján – annak fog minősülni. Továbbá vállalnia kell azt is, hogy a Htv. szerinti telephelyének címét – amennyiben ezt eddig nem tette meg – bejelenti a NAV számára. Tehát a fő szabály az, hogy amely kkv vállalkozó 2021. évben a nyilatkozatot benyújtotta a NAV útján, annak idén nem kell ezt megtennie, automatikusan érvényes 2022. évre is. A nyilatkozat kizárólag a NAV-on keresztül, elektronikus úton, a NAV által rendszeresített elektronikus nyomtatványon ( 22NYHIPA) nyújtható be. A NAV továbbítja azt a vállalkozó székhelye és a vállalkozó NAV által ismert telephelye szerinti önkormányzat(ok) számára. A nyilatkozat alapján a meg nem fizetendő előlegrészlet összegével adóhatóságunk a kkv vállalkozó iparűzési adóelőleg-kötelezettsége összegét hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti. 2022. évi helyi iparűzési adóelőleg csökkentéséről – Múcsony Nagyközség Hivatalos Weboldala. A 22NYHIPA jelű nyilatkozat és a hozzá tartozó útmutató a NAV honlapján érhető el ( 22NYHIPA – Nemzeti Adó- és Vámhivatal ()).
E szerint az szja-törvény 29/D paragrafusa a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: "(3a) A (3) bekezdés 1. a) pontja szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után az anya családi pótlékra nem jogosult, de a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Adóelőleg nyilatkozat 2021 en. törvény 12. § (1) bekezdés b) pontja szerint e gyermeket az anyát megillető családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe kell venni, 2. b) pontja arra a gyermekre is irányadó, akire tekintettel az anya vagy a szociális intézmény vezetője családi pótlékra való jogosultsága már nem áll fenn, de legalább 12 éven keresztül e két személy valamelyike, vagy mindkettejük esetében összesen fennállt, feltéve, hogy a szociális intézmény vezetőjénél fennálló jogosultság időszaka alatt az 1. pontban foglaltak teljesültek". A jogosultság egyéb feltételei változatlanok. Ezek közül fontos kiemelni, hogy az a nő, aki valamiért nem igényelte a családi pótlék folyósítását, holott arra jogosult lett volna, ezt az időszakot is beszámíthatja a jogosultságának meghatározásához; aki négy (vagy annál több) gyermeket nevel, de közülük négynél kevesebb vér szerinti, a többi a férjéé vagy az élettársáé, ha az utóbbiakat nem fogadta örökbe, nem tekinthető négy vagy több gyermeket nevelő anyának akkor sem, ha mindegyik után jogosult családi pótlékra.
Gigantikus áron indul a Csontváry-kép árverése Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festménye a magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul december 19-én a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén a Budapest Kongresszusi Központban, ahol két külföldről hazatért műre, Schönberger Armand és Rippl-Rónai József egy-egy kiemelkedő… Ismét rekordot dönthet egy Csontváry: de miért ennyire értékesek a festőlegenda képei? 160 millió forintról, a magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról indul Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festménye. A kép becsértéke pedig – az aukciót kedden meghirdető Virág Judit Galéria várakozásai szerint – akár a 450 millió forintot is elérheti.
A kortárs művészet, kiállítások érdekelték. A hetvenes évek végétől Szölke egyre több időt töltött Magyarországon, és ezzel párhuzamosan elkezdte a hazai kortárs művészeti szcéna feltérképezését. A szentendrei Műhely és Artéria, valamint a budapesti Dürer és Dorottya utcai galériákat járta, majd ajánlások és ismeretségek révén eljutott művészek műtermeibe is. A nyolcvanas évek első felére már annyi művésszel megismerkedett, hogy felmerült egy magyar kortárs művekre specializálódott galéria nyitásának ötlete is Münchenben. Az aukciósház a kortársárverést követő napon, március 28-án hétfőn a galériában élőben rendezi meg harmadik alkalommal tematikus, grafikai művekből álló aukciót. A válogatott, kiemelkedő kvalitású alkotások teljes keresztmetszetét nyújtják a huszadik századi magyar művészetnek. A századfordulót Munkácsy Mihály, Mednyánszky László, Rippl-Rónai József és Vaszary János alkotásai reprezentálják. Kalapács alá kerülnek még többek között Márffy Ödön, Pór Bertalan, Patkó Károly, Kádár Béla, Scheiber Hugó kiváló tusrajzai, a háború utáni művészek közül pedig Victor Vasarely és Gyarmathy Tihamér művei, valamint Nádler István, Konok Tamás és Maurer Dóra munkái.
Az Aukciósház fenntartja a jogot, hogy a katalógusban szereplő egyes tételek árverésre bocsátását mellőzze. 3. Árverezni kizárólag - az aukció megkezdése előtt név, lakcím és telefonszám szerint regisztrált - licitáló tárcsával lehet. A vevők a tárcsa átvételével, mint rámutató magatartással kifejezik, hogy az Árverési Feltételeket magukra nézve kötelezőnek fogadják el. 4. Az árverés az angol-szász becsáras szisztéma szerint kerül megrendezésre. Az árverés vezetője az árverési tételeket a katalógusban megjelölt sorrendben élőszóval röviden bemutatja és kihirdeti a kikiáltási árat - mely nem lehet magasabb az alsó becsértéknél -, az árverési vevők pedig a számozott licitáló tárcsa feltartásával teszik meg ajánlatukat. Ha a kikiáltási árra több vételi ajánlat érkezik, az árverésvezetó a licitlépcsőnek megfelelően emeli az árat mindaddig, amíg csak egy licitáló marad és a leütéssel létre nem jön az adás-vétel. így a tárgy vételi jogát leütéssel az az árverési vevő szerzi meg, aki a legmagasabb érvényes árajánlatot teszi, kivéve, ha védett tárgy esetében a 2001. évi LXIV.