Jó, persze felírtam a megnézendő filmek listájára, de egyáltalán nem követtem a marketinghadjáratot és a megjelenést. Tudtam, hogy Jennifer Lawrence meg Pest és kábé ennyi. Aztán a Vörös veréb jött, látott és győzött? Nem hinném. Végig ott lebegett bennem egy hiányérzet, hogy valami nagyon nincs rendben ezzel a filmmel. Miért érzem azt, hogy nem működik? Ja, meg is van: a Vörös veréb egyszerűen nem érdekes. Nincs mit szépíteni. A sztori, a karakterek és a körítés nem köti le annyira a néző figyelmét, hogy az a film végéig fennmaradjon. És ha egyszer lement az a fránya főcím, örömkönnyek közepette hagyjuk el a mozitermet. A Vörös veréb könyvre azt mondják, hogy klasszis, bár nem olvastam hiszek nekik, ugyanis ott sokkalta jobban ki lehet bontani azokat a filmben éppen csak megkarcolt belső vívódásokat, amelyeket Dominika produkál. Mert, hogy ez kéne adja a mozi gerincét, de nagyon nem jön át. Ezen kívül a rendező sincs a helyzet magaslatán, ugyanis nem képes feszültséget teremteni, ami hát egy kémthrillernek a lételeme kéne legyen.
Összefoglaló Nagyszabású kémregény John le Carré stílusában egy nyugalmazott CIA tiszt tollából - hamarosan a mozikban is! A Vlagyimir Putyin vezette Oroszországban az orosz hírszerzés tisztje, Dominyika Jegorova keservesen próbálja kiismerni és túlélni a posztszovjet hírszerzés veszedelmes dzsungelét. Épp csak kikerült a Verébiskoláról ahol hírszerzési célokat szolgáló csábításra képezik ki a hallgatókat, és egyből Nathaniel Nash CIA-tisztre állítják rá. Ő a kapcsolattartója az amerikaiak egyik legértékesebb kémének, akit valaha sikerült beépíteniük az oroszok közé. A lélegzetelállító sebességgel pörgő cselekmény Oroszországból indulva Finnországon, Görögországon és Olaszországon keresztül az Egyesült Államokba vezet minket. Jegorova és Nash halálos össztűzben találják magukat, amely már nem csak az ő életüket, hanem másokét is veszélybe sodorja. Titkos hűségeskük köttetnek és szegődnek meg, miközben minden hírszerző ügynökség veszélybe kerül Moszkvától egészen Washingtonig. A Vörös veréb a nyugalmazott CIA tiszt Jason Matthews első regénye; letehetetlen stílusával és emlékezetes szereplőivel nem csupán irodalmi bravúr, hanem szakmai szempontból is jelentős teljesítmény.
Persze, ahogy lenni szokott beüt a krach és Dominika útja egyenesen a Verébképzőbe vezet. Innentől aztán olyan szupertitkos szexragadozó ügynököt faragnak belőle, aki kegyelmet és sokat takaró ruhát nem ismerve megindul szeretett fővárosunkba, Budapestre. A küldetés első blikkre egyszerűnek tűnik: amerikai ügynök, Nate Nash (Joel Edgerton) bizalmába kell férkőznie, hogy aztán jól leleplezze az orosz kormány elleni ténykedéseit. Karakterek A legnagyobb dicséretet egyértelműen Budapest érdemli, ugyanis simán ellopta a show-t a színészek elől. Nem, ez nem poén. Budapest szebb, mint valaha és a jól felismerhető utcák és szavak mellett a magyar színészkontingens képviselőinek (Anger Zsolt, Pethő Kincső, Adorjáni Bálint, Árpa Attila és Szabó Simon) látványa is szívmelengető volt. Hajrá Magyarország! Mivel a Vörös veréb elméletileg egy karakterközpontú filmnek készült, ezért evidens a kérdés: Érdekesek annyira a szereplők, hogy lekössék a figyelmünket száznegyven percig? Hát, sajnos nem. Jennifer Lawrence impozáns látvány nyújt a vásznon, de valahogy nagyon nehéz együtt lélegezni az általa játszott karakterrel.
Mondom, a Vörös veréb korrekt kémfilm, az akciójeleneteket látványosan kerülő, emberibb megközelítéssel, de mint film, könnyen felejthető. A szexjeleneteknél bőven mutogatják Jennifer Lawrence-t, hadd örüljön a nép, de itt most ez sem volt elég. Pedig, pedig... nem erről volt szó. 10/6 - Csak szex, más semmi
Szó se róla, Lawrence kisasszony hozza a tőle megszokott erős játékot, ám tényleg csak ennyi. Semmi olyan extrát nem hoz, amivel kicsit közelebb hozná a nézőt a filmhez. Jennifer Lawrence bármennyire is szexi, a karakteréről nem jön le, hogy bárhol bárkit simán elcsábítana. Semmi játékosság, semmi spontaneitás vagy valami nőies megmozdulás, amit kábé bármelyik filmjében megszokhattunk tőle. Jó, szex az van dögivel, de mégis hiányzik az a bombázó-faktor, ami hitelessé tenné. Száz szónak is egy a vége: nem ez Miss Lawrence legjobb szerepe. A többiekről meg inkább ne is beszéljünk. Például Joel Edgerton karakterét egyáltalán nem értem. Hogyan kerülhetett a C. kötelékébe egy ilyen érzelmi időzített bomba? Edgerton játéka mérföldkövekkel jobb, mint pár évvel ezelőtti filmjeiben, de nem a Vörös veréb lesz, ami után emlékezni fogunk rá. Ja, meg amúgy itt van Jeremy Irons is, akit most vettem észre a hivatalos színészlistán. Ennyit erről. Összegzés Megmondom őszintén, hogy elöljáróban, még ha Budapesten forgatták is a jelenetek nagy részét, nem nagyon vártam a Vörös veréb debütálását.
Vörös veréb (18) - hivatalos szinkronizált előzetes #2 - YouTube
Előnyök: 14 napos visszaküldési jog Lásd a kapcsolódó termékek alapján Részletek Általános tulajdonságok Szerző nemzetisége Külföldi Általános jellemzők Műfaj Fikció Alkategória Krimi Szerző: Jason Matthews Kiadás puhatáblás ragasztott Kiadási év 2018 Nyelv Magyar Formátum Nyomtatott ISBN / ISSN: 9789634194644 Gyártó: Agave Könyvek törekszik a weboldalon megtalálható pontos és hiteles információk közlésére. Olykor, ezek tartalmazhatnak téves információkat: a képek tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban, egyes leírások vagy az árak előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak a gyártók által, vagy hibákat tartalmazhatnak. A weboldalon található kedvezmények, a készlet erejéig érvényesek. Értékelések Legyél Te az első, aki értékelést ír! Kattints a csillagokra és értékeld a terméket Legutóbb hozzáadva a kedvencekhez Ügyfelek kérdései és válaszai Van kérdésed? Tegyél fel egy kérdést és a felhasználók megválaszolják. Navigációs előzményeim
A Dél-dunántúli flóravidék (Praeillyricum) öt flórajárás ra tagolható: Zalai (Saladiense), Belső-somogyi (Somogyicum), Külső-somogyi (Kaposense), Mecseki (Sopianicum) és Villányi (Harsányense). A nagytáj genetikai talajtípusai – a földrajzi helyzetből adódóan, továbbá a kőzettani, domborzati, éghajlati, vízföldrajzi és növényzeti adottságokon, illetve a természetes folyamatokon túl – nagymértékben magukon viselik az emberi tevékenység hatásait. Zonálisan jórészt az erdőtalajok, kisebb részben a sztyeptalajok jellemzőek. Mtsz.org - Észak-Dunántúli Területi Természetbarát Szövetség. A keletről nyugatra csökkenő kontinentalitás és a délről északra csökkenő mediterrán hatás a domborzati tagoltság miatt korlátozottan érvényesül. Bár a nyugati, viszonylag legcsapadékosabb területrészeken kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalajoktól a délkeleten képződött mészlepedékes csernozjomokig teljes a genetikai talajsorozat, a domborzati szintkülönbségek, a lejtőkitettség, következésképpen a változatos ökológiai viszonyok miatt a talajföldrajzi kép legsajátosabb vonása a nagyfokú területi mozaikosság.
A változatosságot fokozzák a helyi hatások, amelyek egyrészt a talajvíz felszín alatti elhelyezkedésével függnek össze, és általában az alluviális térszínek hidromorf, illetve szemihidromorf talajaiban jutnak kifejezésre. Másrészt a sajátos kőzetminőségből adódó (litomorf) hatások (pl. mészkövön rendzinatalaj képződése) ugyancsak tarkázzák a képet. Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis. A gazdasági tevékenységgel kapcsolatos talajképző, illetve -módosító hatások közül mindenekelőtt az erdőirtások, a mezőgazdasági művelés következményei – a talajklimatikus szárazodás (sztyepesedés) és az erős talajlepusztulás –, továbbá a különböző mértékű talajgenetikai és talajdinamikai változások említendők. A talajtól megfosztott, lepusztult felszíneken ezek a hatások kultúrtalajok kialakulásában, a váztalajok nagy elterjedésében jelentkeznek. Főként a különböző jellemzőket integráltan tükröző genetikai talajtípusok, az erodáltság mértéke, ezekkel is összefüggésben a talajok természetes termőképessége stb. alapján a Dunántúli-dombság területén a következő talajkörzetek et lehet elkülöníteni: Belső-Somogy kettős homokfelszíne; Marcali-hát; Nyugat- és Észak-Külső-Somogy; Kelet-Külső-Somogy; Nyugat-Hegyhát; Kelet-Hegyhát; Völgység; Zselic; Szekszárd-Baranyai-dombság; Mecsek és Villányi-hegység; Dráva-Duna menti sáv.
A művet sok kép, térkép, ábra, táblázat gazdagítja.
A Dunántúli-domb- és hegyvidék geológiai múltja, felszínfejlődése, ásványkincsei, tájai A dombvidék felszíne alatt, a mélyben metamorf kőzetek találhatók, pl. a Keleti-Mecsekben és a Mórágyi-rög alatt óidei gránit. A Mecsekben a felszínre került az ugyancsak óidei vörös homokkő. A kővágószőlősi homokkő uránércet rejt. Ezekre a középidőben, a Tethysből mészkő és dolomit rakódott, amit a Mecsekben és a Villányi-hegységben tanulmányozhatunk. Az újidőben keletkeztek a Pannon-tenger üledékes kőzetei: agyag és homok. Legfelül, a felszínen negyedidőszaki üledékek (lösz, kavics, agyag, homok) vannak. A dombvidékek a Kárpát-medence vidékének kialakulásakor már nem süllyedtek tovább az Alfölddel együtt, hanem emelkedni kezdtek. Eközben főként ÉNy-DK-i irányban érték törések a felszínt – a vetődéssel a táj felszabdalódott, dombhátak emelkedtek ki, árkok süllyedtek be. A felszínen futó vízfolyások elfoglalták az árkokat, és kialakították medrüket a Dráva vagy a Duna felé. A jégkorszaki szél által elhordott porból lösszel takart dombhátak alakultak ki.