(Forrás: Dúró Dóra Fb-oldala) Frissítés: Szélsőliberális fellépő és a szokásosan kínos sneiderizmus "Profi" háttér a Jobbik rendezvénysátrában Koncert a Jobbik színpadán az SZDSZ kampányfilmjeinek szélsőliberális zeneszerzőjével (lásd a kapcsolódó anyagunkat) A teljes csőd ellenére Sneider Tamás Jobbik-elnök most sem szégyellte egyenesen azt hazudni, hogy "Eddigi legnagyobb családi majálisát tartja a Jobbik. Jól látható, hogy családok ezrei vannak már most is itt a mi majálisunkon". Légből kapott péri május | 24.hu. Íme a csodálatos videó, amelyből - ha a "szeretet ünnepétől" a naivitásig átitatva feltesszük, hogy mégsem lódított - kiderül, hogy a pártvezető nemcsak a törvénykezés mestere és kiváló történész-demográfus, de számolási módszerei is figyelemre méltóan unortodoxok. Tény, hogy az eseményekről szóló képösszeállításokban könnyű csalni vagy jóhiszeműen tévedni, de a Jobbiknak a saját videójában sem sikerült az elnök abban ebben elhangzó szavait alátámasztani, bár a jelek szerint túl korai rántotta iránt érdeklődő vendégsereg után az eddigi legkínosabb Jobbik-majális is óriási sikernek tűnhetett a négyévente kormányt buktatók számára.
Előbb-utóbb a rajtuk uralkodó, az őket lenéző vezetőket mindig elzavarják - mondta, itt talán egy pillanatra elfelejtve, hogy a Fidesz van kormányon. Szerinte 2022-ben, ha ők nem csinálnák, amit csinálnak, két választás maradna: Orbán vagy Gyurcsány. Mi hazánk majális majalis linn. Majd arról beszélve, hogy mennyire fontos a magyar öntudatra nevelés már gyerekkorban, felelevenítette az Egri csillagokat, illetve a Mátyás királyról szóló történeteket, amelyeket a '60-as és a '80-as években készítettek, és végül levonta a következtetést: "A Kádár-korszak többet tett a magyar nemzeti öntudat megerősítéésért, mint a Fidesz kormányzás a 9 éve alatt" Majd hozzátette, hogy amit kaptunk, a Saul fia, ami mindent erősít, leginkább a kollektív nemzeti bűntudatot de nem a kollektív nemzeti öntudatot. Végül elmondta, hogy nem költözne Brüsszelbe, ha az EP-választáson átlépnék a küszöböt, és így ő képviselő lenne, hanem Budapestre költözne. A polgármesterséget fel kellene adnia, mert sokkal könnyebb lenne vezetnie a pártot EP-képviselőként, mint most polgármesterként.
És ugyanezt mondhatjuk el a DK-ról is: örülhet annak, hogy ránézésre több embert mozgatott meg, mint az MSZP, amelyből kiszakadt. De itt sem beszélhetünk persze több ezres tömegről – amekkorát a baloldal akár tíz éve meg tudott mozgatni május elsején. A dolog annyiban meglepő, hogy mégis csak egy választási kampány kellős közepén vagyunk. Jóváhagyta a rendőrség: nemzeti majális május 29-én Romerrel, Nemzeti Hanggal és Pokolgéppel – Szent Korona Rádió. Annyiban viszont nem találhatjuk rendkívülinek, hogy a pártok kasszája köztudottan kimerült, ráadásul az ellenzék a politikáját hónapok óta az összefogásra építi (közös tüntetések, közös akciók, közös sajtótájékoztatók, közös jelöltek az önkormányzati választásokra). Ezzel szemben pedig most külön-külön, olykor egymás ellenében majálisoztak. Galéria: Senki nem kíváncsi már a külön pártmajálisokra Fotó: Bődey János / Index Erős, emlékezetes üzenetet sem tudunk kiemelni, pedig a majálisokon nem ritka a valóságtól elrugaszkodott, túlzó ígérgetés (elég Horváth Csaba ingyen BKV-jára vagy Gyurcsány Ferenc ingyen vizére utalni). Talán Toroczkai László 2022-es kormányzása volt a legbátrabb kijelentés az alábbiak közül: Sneider Tamás, Gyöngyösi Márton, Jobbik: Sneider Tamás pártelnök hangsúlyozta: radikális reformra szorul az EU, mert tarthatatlan, hogy a nyugati tagállamok a keletiek leszakadása árán gazdagodnak.
János (1958–1963) vagyis Angelo Giuseppe Roncalli 1912-ben is megfordult Magyarországon, majd pedig 1930-ban, amikor Szent István fiának halála 900. évfordulóján Szent Imre Évre került sor. Giuseppel Roncalli, XXIII. János Forrás:Wikimedia A jelenlegi Világkongresszus "elődjén", az 1938. évi budapesti rendezvényen pedig itt járt Eugenio Pacelli, akkor bíboros államtitkár, később XII. Piusz (1939–1958), valamint pápai legátusként Giovanni Battista Montini, a leendő VI. Pál (1963–1978). II. János Pál: II. János Pál pápa magyarországi látogatása 1991. augusztus 16-20. (MKPK Sajtóirodája, 1991) - antikvarium.hu. A fenti példák azonban kivétel nélkül későbbi pápák magyarországi látogatásait jelentik. Adódik a kérdés, hogy mikor került sor először arra, hogy hivatalban levő pápa magyar földre érkezzen? Fontos leszögezni ennek kapcsán, hogy amit ma megszokottnak tekintünk, vagyis az, hogy a pápa rendre elhagyja a Vatikánt és a világ különböző pontjain bukkan fel, kifejezetten a modern kor szüleménye, a 19. század második felétől vált lassan jellemzővé, majd a 20. század gyorsította fel ezt a folyamatot. Giuseppe, Pacelli, XII.
II. János Pál: II. János Pál pápa magyarországi látogatása 1991. augusztus 16-20. (MKPK Sajtóirodája, 1991) - A Szentatya beszédeinek magyar nyelvű fordítása Kiadó: MKPK Sajtóirodája Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1991 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 76 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: Megjegyzés: 2., javított kiadás. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet a könyvből: Szeretett magyar testvéreim! Örömmel élek azzal a lehetőséggel, amelyet a Televízió felajánlott nekem, hogy néhány héttel magyarországi látogatásom előtt szívélyesen... Tovább Állapotfotók A borító enyhén foltos. Magyarországra látogat Ferenc pápa | hirado.hu. Állapotfotók A borító és a lapélek elszíneződtek.
Henrik lemondott követeléseiről. A rendszerváltás utáni események Sokkal ismertebbek és jobban dokumentáltak azonban II. János Pál pápa (1978–2005), vagyis Karol Józef Wojtyła hozzánk időben közelebb eső, 20. századi útjai. A szocializmus éveiben Közép-Kelet-Európában roppant népszerű, lengyel egyházfő magyarországi látogatásainak különös jelentőséget kölcsönzött – főleg az elsőnek -, hogy a rendszerváltás után nagyon kevéssel került rá sor. Pápalátogatások Magyarországon – hat egyházfi, ebből négy utóbb trónra lépő pápa hétszer vizitelt hazánkban - Tudás.hu. Karol Wojtyla, II. János Pál kétszer járt hazánkban pápaként Forrás: WIkipedia 1991. János Pál pontifikátusa során 104 apostoli utat tett meg, abszolút modern egyházfő volt e tekintetben. Az, hogy ellátogat Magyarországra, még 1988-ban dőlt el, látogatására végül 1991. augusztus 16-i kezdettel került sor. Felkereste a magyar katolikus egyház fejének székvárosát, Esztergomot, ezen kívül a kiemelkedő kegyhely, Máriapócs, valamint a nagyvárosok közül Pécs és Debrecen fogadta őt, míg augusztus 20-án szentmisét mutatott be a Hősök terén, Budapesten. A következő pápalátogatásra pedig alig öt évet kellett várni: Várszegi Asztrik akkori pannonhalmi bencés főapát kezdeményezte, hogy az akkori magyar köztársasági elnök, Göncz Árpád hívja meg a pápát.
Pál pápa Forrás: Wikipedia Az első pápa érkezése és Búvár Kund Visszatérve a feltett kérdésre: Magyarország először 1052-ben fogadta az akkor pápát, aki kifejezetten diplomáciai céllal érkezett ide, nevezetesen Pozsonyba. IX. Leó (1049–1054), vagyis Bruno, Eguisheim-Dagsburg grófja a békét szándékozott kieszközölni útjával I. András magyar király és III. Henrik német-római császár, tehát két keresztény uralkodó között. Bruno, Eguisheim-Dagsburg grófja, IX. Leó pápa, 1052-ben járt Pozsonyban Forrás: Wikipedia III. Henrik ugyanis pár éven belül több ízben is Magyarország ellen fordult, I. András pedig fegyverrel védte az országot. E viszály talán legismertebb, a magyar közgondolkodásban legjobban megmaradt története Búvár Kund, vagyis Zotmund állítólagos cselekedete, aki Pozsonynál meglékelte a német hajókat. Ami tény, hogy e viszály csak 1058-ban ért véget, a morvamezei békével, de ekkor III. Henrik császár már két éve halott volt, így nem mondhatjuk azt, hogy a pápai közvetítés hozta volna el a békét, ami magyar szempontból sikert hozott, hiszen az akkor nyolcéves IV.
Piusz pápa Ebben részben szerepet játszott az infrastruktúra fejlődése is, de természetesen ennél fontosabb tényező volt a világ átalakulása, a Vatikán, és így a pápa helyzetének változása is. Az utazások kifejezetten a modern egyházi gyakorlathoz kötődnek, igazából VI. Pál volt az első, aki hasonló módon teljesített missziót gyakori útjaival, mint ahogy azt évtizedek óta megszokottnak tekintjük a pápáktól. Ezek a lelkipásztori utak, amelyek az ő nevéhez kötődnek, abban különböztek elődei gyakorlatától, hogy a céljuk elsődlegesen nem valamiféle diplomáciai tárgyalás volt. Természetesen volt arra példa a korábbi évszázadokban is, hogy a pápa elhagyja Rómát, de ez elsősorban Itálián belül volt jellemző, másfelől pedig aligha tekinthetjük utazásnak, vagy diplomáciai küldetésnek azokat az eseteket, amikor a pápa menekülni kényszerült, gondoljunk például az "avignoni fogság"-nak nevezett időszakra, amikor 1309 és 1377 között a franciaországi Avignon volt a pápaság székhelye. Battisat Montini, VI.