Szimbolizmus és szecesszió Ady költészetében Ady költészetére a szimbolizmus stílusjegyei jellemzőek. Verseiben egyéni képrendszert teremt, melynek középpontjában önmaga állt. A versek történése rendszerint fiktív térben és időben játszódik. Szóképei nem egyszerűen metaforák, hanem – összetettségük révén – szimbólumok. Valamennyi szimbólum a középpontban álló személyiségre utal. Egy-egy ilyen képpel felnagyítja magát, és a képek sejtelmes titokzatossága, "történetisége" miatt egyúttal mitizálja is. Szimbólumai leggyakrabban saját leleményei, és ezek a jelképek egymással összekapcsolódva sajátos rendszert alkotnak. A költő művészi érzékenysége és magatartása kezdetben mégis inkább a szecesszióhoz kapcsolódik. A szecessziós művészet nemcsak különös, egzotikus és erotikus témáival, virágmintáival, dekoratív vonalaival nyomja rá bélyegét Ady verseire, hanem a személyiség új kultuszával is. Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis. Költészete szinte mindig szereplíra: a költő valamilyen szerepben mutatkozik. Jellemző költői magatartás a prófétai magatartás, jövőbelátás.
A sok harc csak a romboláshoz vezet, megsérül a szív, a családi összetartás ("tűzhely") és az emberi agyak megörülnek. Az emberek már nem lelkesülnek, mert idegen országban kell harcolni idegen városért és javakért. Az ötödik versszakban zűrzavar van a jelenben, a tolvajoknak, gyilkosoknak a jó a többi ember csak menekül. Az emberek nem tudnak gondolkodni, háború idején azt is megteszik, amit békében tilos. Azok akik nem akarnak ölni, félnek, hogy végül nekik is kell. A hetedik versszakban elmondja, hogy az anyáknak nincs kedve gyereket szülni, mert már a fiataloknak is harcba kell menniük és a család összetartása megromlik. ("Bús kedvű anyák keservesen szülnek, Labdázó fiúk halálba merülnek, ") Ilyenkor mindent kitörölnek az emberek emlékezetükből, csak ölnek és nem gondolkodnak. A kilencedik versszakban viszont fordul a kocka most már Ady attól fél, hogy béke lesz, mert úgyis az állatok szintjére süllyednek, hiszen majd úgy is lesz még harc. Emberi hullák vannak mindenüt, "De az emberek meg nem csömörülnek. "
1 g háziporban 15. 000 poratka található! De előtte.. mi is az a poratka? A poratka szabad szemmel nem látható ízeltlábú. (Tulajdonképpen nagyon megdöbbennénk, ha szabad szemmel látnánk, mert az elektronmikroszkópos felvételeken a Spielberg-filmek szörnyeihez hasonlít. ) Gyakran a poratka ürüléke felelõs az álmatlanságért, a fejfájásért, pattanásos vagy a ráncos arcbõrért is! Az atkamentesítés az egyetlen eredményes megoldás! Poratka szabad szemmel látható lathato tortenelem. Régóta elfogadott, hogy a házipor is okozhat hasonló allergiás tüneteket, mint a virágpollen. Ezt a megfigyelést már a múlt században leírták orvosi szakfolyóiratokban, és a további kutatások igazolják, hogy valójában a háziporban levõ atka ürüléke amely egy erõsen irritáló fehérjét tartalmaz váltja ki az allergizáló reakciót. A poratka, mint ízeltlábú, igen népes családba tartozik, s legalább negyven közelebbi rokona van. Allergológiai szempontból két atkafélének van jelentõsége a valódi házipor atkának és a lisztatkának, utóbbit inkább vidéken találjuk a lakásporban.
Mi az a PORATKA? Házipor atka - a velünk élő szörny A házipor atka egészen apró (0, 2-0, 5 mm nagyságú), szabad szemmel nem látható, majdnem áttetsző színű, a pókokkal közeli rokonságban álló ízeltlábú. Két legfontosabb faja a Dermatophagoides pteronissinus és a Dermatophagoides farinae. Életműködéséhez legkedvezőbb a 20-25 °C-os hőmérséklet és a 65-80%-os relatív páratartalom. Poratka szabad szemmel látható olygok. A poratka nősténye naponta 1-4 petét rak le egyesével (kb. 3-4 hónapos élete során 100-300 petét), melyből a lárvák 8 nap múlva kelnek ki és kedvező körülmények között 30 nap alatt alakulnak át ivarérett példányokká. A poratka szaporodásához a vegyes összetételű por, a házipor nélkülözhetetlen. A házipor különböző részecskékből és szálakból áll, található benne: emberi haj, felhám, ruhaanyag szál, állati szőr, baktériumok és ami a legfontosabb, atkák és penészgombák. A poratka táplálkozása, fejlődése és szaporodása számára igen lényeges a testfelület bőrének felső rétegéről lekopó felhám, illetve a fejbőrről pikkelyszerű darabkákban lehámló részek ("korpa"), amelyek a házipor lényeges alkotórészei.
A hőmérséklettől és nedvességtől függően ez a hat stádium 19-30 nap alatt történik meg. Párzás után a nőstény naponta egy petét rak le; a peték száma fajtól függően 30-80 között lehet. Miért alakul ki allergia? A poratka kétféle módon okoz allergiát. Az első a poratka ürüléken keresztül történik. Ez a levegőben szálló beszáradt széklet, amiben egy allergiát okozó fehérje van, az, amit ha az allergiás személy belélegez, a tüneteit kiváltja. Másod sorban allergén forrás maga a poratka teste. Szabad szemmel a mesterséges fényektől távol látható a tejútrendszer, ismerősöm.... Amikor elpusztulnak, a maradványaik az élőhelyükön maradnak, így ez az életciklusuk során előállított második allergénnek tekinthető. Hol található a legtöbb poratka? Mindenhol, ahol mi emberek és az állatok előfordulnak. A lakásban, a szőnyegen, francia ágyon, kanapén, ülőgarnitúrán, székeken, stb. Ezért mondtam a bevezetőben, hogy felesleges a poratka ellen harcolni. Ők velünk élnek szimbiózisban. Amíg mi "termeljük" az élelmüket, az elhalt hámsejtünket, hajunkat, szőrünket, addig ők is itt lesznek velünk.