Főoldal Könyv Társadalomtudomány Néprajz Farkasinszky Tibor - A Miska-kancsó II. - Ősi istentiszteleti szertartási edényünk. Hasonló elérhető termékek 2 490 Ft Termék ár: 2 490 Ft A szinte páratlanul gazdag ősi hagyományunk egyik csodálatos tárgya a – régebbi időkben még öltöztetett – Miska-kancsó, melynek az újabb korban az öltözetét (is) színes kerámiából készítik. Miska kancsó ar vro. A róla szóló könyv I. kötete Ősi istenség- és világjelképünk alcímen (193 oldal) bemutatja, hogy a kancsó formája és díszei egyfelől hogyan jelképezik az ősi, a világmindenség minden részében, így az emberben is jelenlévőnek hitt, férfi-női Egyistenség különféle megnyilvánulásait, csillagképeit (Uroborosz, benne a Tejút s annak mentén a csillagzatok), a magyarok hitregei, isteni ősszüleit; másfelől miként fedik az ősi vallás(unk) tudományos-bölcseleti rendszerét, termékenységi vonulatát és a nemiség tiszteletét is. Egyik érdekesség Jézus és Dumuzi – az ősi Mezopotámiában és környékén Az Isten – legalább 23 párhuzama vagy azonos vonása.
című eme kiadványt az ősi istenség és világjelképünk iránt a III. kötet fenti tartalma szerint az I. kötet kiegészítései iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. Ajánlott még a szerzőtől: A Miska-kancsó I. A Miska-kancsó II. A Lehel kürtje faragványainak jelentéséről. A Magyarok hitregei őshazája és a felezés meótiszi rejtöki régi világtörvénye. Magyar őstörténet új alapokon Kr. e. kb. Farkasinszky Tibor A Miska kancsó III - Püski Könyv Kiadó. 2000-től. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
A Nyúzó Gáspár tiszafüredi műhelykörét tárgyaló tárlóban a sok kedves szoborzat között szintén van egy még kedvesebb: nehéz eldönteni, hogy a feje két oldalán látható domborulat a füle-e vagy tán a szemei, amelyek valamiért a halántékára csúsztak; kicsit olyan az ábrázata, mint a pörölycápának, igaz, sokkal kedvesebb. Ezután a XIX. század második felének legjelesb fazekasainak (Molnár Péter, Bodó Mihály) kancsóit szemlélhetjük meg, utóbbi mester különösen szívesen feliratozott, itt is látható egy szöveg tőle: "Míg élsz, addig dúdolj, holnappal ne gondolj! " Akkortájt eszerint így oldottak stresszt. Arrébb a mezőtúri fazekasság dicső emlékét idézik meg a rendezők, K. Miska kancsó ar 01. Nagy Gábor fazekasmester alkotásaival. A fehér alapszínű miskakancsók között megint csak van két nagyon meglepő darab: a fejüket – amelyeket negatív formával sokszorosíttatott a mester – Deák Ferencéről mintázták. Az elgondolás kitüntető, de azért kíváncsi volnék, látott-e ilyet haza bölcse és ha igen, vajon mit szólt hozzá, hogy edény lett belőle.
Valószínűleg a reformkorban bukkant fel, az első ismert darab 1824-ben készült, Hódmezővásárhelyen – meglepő, hogy később ez a város nem szerepel a tradicionális miskakancsótermő helyek között: mindössze három település van a Kárpát-medencében, amelyhez történelmileg hozzáköthető: Mezőcsát, Tiszafüred és kisebb részt Mezőtúr; máshol csak a XX. század első felében álltak rá a gyártására a műhelyek. Miska kancsó ar bed. A turisták a XX. század második felében szerettek bele. Felül szobrok, alul italos edények Móricz-Sabján Simon / Népszabadság A miskakancsó gyakori kiegészítője a kígyó, amely a néphiedelem szerint igen nagy tudású állat, ugyanis örök élettel bír: ezzel a szimbólummal kívántak a kancsó tulajdonosának hosszú életet. A néprajztudomány ismeretei szerint a különböző gyűjteményekben nagyjából 150 miskakancsót őriznek az 1820-as évek és az 1940 közötti időből. A tárgytípus esetében mind számban, mind reprezentativitásában a Néprajzi Múzeum gyűjteménye a legrangosabb, az ismert darabok csaknem fele itt található.
Üzletünkben HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer működik. Termelőinket, kézműveseinket egyedi saját márkás termékekre kidolgozott minőségbiztosítási rendszerünk segítségével rendszeresen ellenőrizzük. Megrendelés: Megrendeléseit várjuk elérhetőségeinken! Cím: 5400 Mezőtúr, Cs. Wágner u. 1. Telefon: +36-30-935-8954 E-mail: Web: Facebook: Vegye fel velünk a kapcsolatot! Az űrlap kitöltése önkéntes – a kitöltött adatokat nem tároljuk! A Miska-kancsó I.-Farkasinszky Tibor-Könyv-Magyar Menedék Könyvesház. Amennyiben terméket kíván megrendelni vagy azzal kapcsolatban van kérdése, kérjük elérhetőségeit pontosan adja meg! Nagykunsági Íz-és Termékház Család-és gyermekközpontú, vendégorientált és esélyegyenlőségi elveket valló minőségpolitikánk középpontjában a VENDÉG áll. Arra törekszünk, hogy igényeiket a legjobb tudásunk szerint kielégítsük, hisz fogyasztóink megelégedettsége üzletünk sikerének kulcsa. Elkötelezettek vagyunk minőségpolitikánk következetes megvalósításában. Cím: 5400 Mezőtúr, Cs. Wagner József u. Telefonszám: +36-30-935-8954 E-mail: Ügyvezető: Patkós Mónika
A mostani tárlat azonban korántsem volna ennyire teljes egy magángyűjtő, az Angliában élő, magyar származású Richard de Unger önzetlen hozzájárulása nélkül – értesültünk. A Csupor István kurátor által jegyzett, valóban nagyon-nagyon kamara léptékű, ám ennek ellenére elképesztően gazdag kiállítás korai mezőcsáti remekekkel, közelebbről a Fazekas és a Rajczy család műhelyéből kikerült munkákkal nyit, pörge és még pörgébb bajuszokkal, majd a Kovács és a Horváth família kancsóiban gyönyörködhetünk; az egyik alkotáson örömmel fedeztünk fel egy hangulatos feliratot: "készült ez a pintes mérő Csáth városában Vizi Istvánnak az 1838-i esztendőben. Aki iszik belőle, váljon egészségére" – habár a váljonban nem vagyunk biztosak, mert lekopott, de mi lenne más. Harmadjára ugyancsak a félig sem érett XIX. század tiszafüredi illetőségű, az ottani Katona Nagy dinasztia kerámiáival szembesülhetünk, többek között ún. háromkígyós változatokkal (háromszorosan örök élet? Árukereső.hu - Árak és termékek összehasonlítása online boltok teljes kínálatából. ). Van köztük egy darab, amelyen Vörösmarty Mihály Árpád emeltetése c. opusának első versszaka olvasható, és egy másik, amelyen egy bűbájos, lóléptékű, ám rovarszerű kreatúrán lovagló, pipázó – bár látszatra inkább égő csillagszórót szopogató – huszár ül, aki a leghatározottabban Vitéz Lászlóra emlékeztet.
Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a Kossuth Rádió A Hely című közéleti-kulturális magazinműsorának stábja rádiófelvételt készített az iskolánkban, amelyben a Mókus szellemiségét, értékeit, mindennapjait mutatják be. Adásban december 22-én és 29-én voltunk. Ha tudják, hallgassák - gyermekeikkel együtt, és hirdessék, hiszen közös öröm és büszkeség az ország nyilvánossága előtt megmutatkoznunk. A felvételek a Médiaklikk oldalán találhatóak: Illetve itt is meg lehet hallgatni. Első rész: Második rész: CSATOLT DOKUMENTUMOK A kategória további hírei
Dorog A Hely mûsorában - A Kossuth Rádió riportja múltunkra építő jövőnkről Kultúra 2016. febr. 25. A Kossuth Rádió stábja riportot készített Dorogon február 23-án. A Farkas Erika riporter és Pálfi Balázs szerkesztő vezette stáb igazán jól érezte magát nálunk. Bejártuk a Gáthy Zoltán Városi Könyvtárat, a mûvelődési házat, ahol Madarász Tímea városmarketingesként válaszolt az érdeklődő kérdésekre. Solymár Judit okleveles gépészmérnök a Bányász Emlékházról, dr. Korompay Péter, az OMBKE helyi szervezetének titkára pedig a bányászfürdőben mesélt a bányászatról, emlékeinkről, terveinkről. A stáb nem utazott messzire tőlünk. Lieber Tamás vezetésével a Sátorkőpusztai-barlangot tárták fel aznap délután. A Hely címû mûsor Dorogról szóló adása március közepén (pontos időpont később) hallható majd a Magyar Rádióban. Fotó: Garamvölgyi Károly
A magyar történelemben nem csak a Feszty-körkép ez egyetlen panorámaalkotás, amelyen a magyar történelem nagy pillanata szerepel. Ilyen az úgynevezett tarnówi, vagy Bem-Petőfi-körkép is, de mint azt az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark munkatársa, Turda Gábor történész a Hely mikrofonjának elmondta, maga a körkép jelenleg nem kör alakú, hiszen sok részlete hiányos. Megjegyezte: a Tarnówi Körzeti Múzeum munkatársai minden követ megmozgatnak, hogy megtalálják ezeket. A történész a körkép keletkezési körülményeiről a következőket mondta: a körképet – amely nagyjából egyidős a Feszty-körképpel – a magyar kormány az 1848-as forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára rendelte meg Jan Styka, akkoriban népszerű lengyel festőművésztől. Ő választotta ki a nagyszebeni csatát – tette hozzá Turda, aki kiemelte, hogy Bem apó, a lengyelek legendás hadvezére sikeresen foglalta vissza az erdélyi várost a császári csapatoktól. Lengyel és magyar festők (mint a Feszty-körkép magyar alkotói) öt hónap alatt készítették el a művet.
Kossuth utolsó levele 1891-ben, nyolcvankilenc éves korában ment el Saroltának. A politikus még három évet élt, plátói szerelmére egy kis aranyelefántot hagyott. A lány megőrizte a leveleket, és 1918-ban közölte őket a Hatvany Lajos, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes által szerkesztett Esztendő című folyóirat. A hely című műsor a rádió archívumából Latinovits Zoltán hangján idézte meg az írásokat.
Ez szintén nagy csapás volt Kossuthnak, mert imádta a családot, a családi életet, és nagyon kevés része volt benne. Kossuth kaszinóba, kávéházba sem járt, mert szünet nélkül, reggeltől estig dolgozott, semmi magánélete nem volt – mondta a történész. Szerelmek az emigrációban Kossuth hű volt feleségéhez, leszámítva az emigráció első idejét, amikor a bulgáriai Sumenben gróf Dembinszky Tivadarné Hogl Emíliával került intim kapcsolatba. Miután azonban Kossuthné később követte férjét a száműzetésbe, azonnal "rendet csinált". Ezt sajnálta a bécsi udvar, mert Hogl Emília, Temesvár szépe szaporán küldte a jelentéseket a magyar politikusról. Kossuth később Olaszországban telepedett le, hogy tüdővészes nagylánya enyhe éghajlaton élhessen, amitől gyógyulást reméltek. Kossuth Vilma azonban 1862-ben meghalt, rá három évre pedig Kossuthné is, ami "tökéletesen lesújtja" az államférfit, egy évtizedig minden levelét gyászkeretes papírra írta. Élete alkonyán azonban még egyszer elérte a szerelem, Torinóban (Turin) találkozott a hatvanhárom évvel fiatalabb, tizenkilenc éves Zelk Saroltával, és fülig beleszeretett.
A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány vándorkiállítása az 1944-45-ös délvidéki magyarírtás 70. -ik évfordulója alkalmából, az áldozatok tiszteletére készült. A kiállítás huszonegy tablón mutatja be a délvidéki magyarokat ért népírtás történetét. A rendkívül látványos és olvasmányos, rövid és tartalmas mondatokba összefoglalt szöveganyagot gazdag képanyag egészíti ki. A kiállítás vázát alkotó visszaemlékezések közé beszúrt és kiemelt történelmi tények segítségével mutatják be az 1944-45 évek fordulóján történt tragikus eseményeket. Bővebb leírás itt! < Katt ide! Korábbi anyagunk a Délvidékházban < Elérhető itt!