A Nádasdy Alapítvány kezdeményezésére a kastély ma a Magyar állam tulajdonából ki nem adható műemlék, kezelője a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága. Az Alapítvány és az MNG. közötti megállapodás értelmében, a kastély helyreállításán lehetőségeikhez mérten közösen dolgoznak, a szellemiség megőrzését a kastélyban létrehozandó Nádasdy Akadémia szeretné továbbvinni. 2009 és 2010 évben a Norvég Finanszírozási Alap, a Nemzeti Kulturális alap a Nádasdy Alapítvány és néhány lelkes adományozó anyagi támogatásával a kastély homlokzata és közvetlen környezete megújult, a kerti teraszhoz mozgássérült rámpa került kialakításra. A rendbehozott belső terekben múzeum működik, a termekben különböző események kerülnek megrendezése. A tatarozás alatt az alapítvány szimpoziumai elmaradtak. 2011-ben a Nádasdy Alapítvány kuratóriumának megfiatalításával az Akadémia ismét tervbe vette szellemi aktivitása folytatását, új programmal, új közreműködők bevonásával de az eredeti célok változatlanul hagyásával. Vaskarika - Megnyílik a nádasdladányi kastély tárlata - Vendégségbe megyünk Nádasdy grófhoz. 2013 január 15-én elhunyt gróf Nádasdy Ferenc.
Bemutatjuk a felújítás alatt álló Nádasdy kastélyt. Magyarországon mintegy 800 kastélyt és kúriát tartanak nyilván. A műemléki védelem alatt nem álló épületekkel együtt ez a szám közel 2000. Többségükben ma is szociális intézmény működik, de még mindig sok épület gyakorlatilag gazdátlanul vár a sorsára. A nemzeti kastélyprogram szerint ezeket a használaton kívül álló, de jelentős kulturális és turisztikai értékkel bíró épületeket kívánják hasznosítani. Ezekből az épületekből a Nádasdy kastélyt mutatjuk be. 1/9 2/9 3/9 1851-ben Nádasdy Lipót gróf Schmidegg Károlytól vette meg Sárladányt, amelynek nevét később a család kérésére a hatóságok Nádasdladányra változtatták. 1873-ban Nádasdy Ferenc elhatározta, hogy új, nagyszabású kastélyt építtet a 18. Nádasdladányi nadasdy kastély. századi Schmidegg-kastély helyén, s itt egyesíti a családi kincseket, a képtárat és a könyvtárat. Az épületet az angol késő-romantika által kedvelt Tudor-stílusban Linzbauer István tervezte. A kastélyt a kor legfejlettebb technikájával szerelték fel.
Sztankay István sokszor játszott kétszereplős darabban, Karinthy Ferenc Dunakanyar című művét Ruttkai Évával és Hámori Ildikóval is eljátszotta. Az Elveszett paradicsom című Sarkadi-darabról is mesélt, amelyben Piros Ildikóval és Mensáros Lászlóval dolgozott együtt a Madách Színházban. A néma leventét Bánsági Ildikóval három nyáron át játszotta. A 2012-es interjúban Gobbi Hilda alakját is felidézte: mint mondta, egyszer az egész napot együtt töltötték Dunakanyarban lévő villájában. Mi volt szegény Sztankay István betegsége?. "Gobbi Hilda utolérhetetlen egyéniség volt, minden tekintetben. A pályatársakra is odafigyelt, nyári házában sokan összejöttek, összetartotta a szakmát" - mondta, hozzátéve, hogy a szobája falát díszítő bajonettet tőle kapta ajándékba. A Madách Színházban mintegy 500 alkalommal játszotta a Jövőre, veled, ugyanitt című darabot Schütz Ilával, akivel számtalanszor szerepelt együtt. A József Attila Színházban is rengeteg nagyon különböző karakterű figura megformálására nyílt lehetősége: Horváth Péter Kilencen, mint a gonoszok című darabjában például egy idős zsidó apát játszott, a Kern András: Spencer című darabban pedig Sztálint alakította.
Mellette tanultam meg, miről szól az élet, az elmúlás. De ő tanított meg igazán, önzetlenül szeretni" – emlékezett vissza szeretett férjére az asszony. Szeptember 26-án délután fél 4-kor vesznek végső búcsút Sztankay Istvántól Budapesten, a Farkasréti temetőben. Sírhelye a 2002-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt kolléganője, barátja, Schütz Ila mellett lesz. A szertartás alatt felcsendül majd kedvenc énekese, Leonard Cohen Hallelujah című dala, és a gyászolók meghallgathatják majd Sztankay István előadásában Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez című versét is.
Harmadszorra vették fel a színművészetire, 1957-ben. A diploma megszerzése után először Miskolcon játszott két évig, majd a Nemzeti Színházban 11, a Madách Színházban pedig 14 évig dolgozott, 1991-ben szerződött a József Attila Színházhoz, ahol 2006-ban örökös tag lett. Pályájára emlékezve elsőként Bertolt Brecht Állítsátok meg Arturo Uit! című darabjának miskolci előadását idézte fel, amelyben a főszerepet alakította. A művet először mutatták be Magyarországon, az író özvegye, Helene Weigel színésznő is megjelent a premieren. "Marton Endre és Major Tamás is megnézte az előadást, és ők hívtak a Nemzeti Színházhoz" - mesélte. A Nemzetiben Shakespeare-től Moliere-en át Németh Lászlóig számos darabban játszott, sokfajta izgalmas karaktert formálhatott meg. Játszott Romeót, Ben Jonson Volpone című darabjában Corbacciót alakította, a Csillag a máglyán című Sütő-darabban pedig Kálvin Jánost. A rendezők között Major Tamásról beszélt, partnerei sorából Törőcsik Marit emelte ki: közös munkáik közül a Rómeó és Júliát említette, valamint Zorin Varsói melódia című darabját, amelyet Iglódi István állított színpadra.