r -sugár (cm) VAGY d - átmérő (cm) A gömb fogalma A gömb fogalmát kétféle módon is definiálhatjuk a matematikában. Amennyiben tömör testként definiáljuk, a g ömb azon pontok halmaza a térben, melyek egy adott r sugárnál nem nagyobb távolságra helyezkednek el a térben. Amennyiben felületként definiáljuk, a gömb azon pontok halmaza a térben, melyek egy adott ponttól pontosan egy adott r távolságra találhatók. Az adott pontot a gömb középpontjának nevezzük, az adott távolságot r-el jelöljük. Szokásos jelölései A gömb középpontját O-val jelöljük A gömb sugarát r-el vagy R-el jelöljük A gömb átmérőjét d-vel vagy D-vel jelöljük A gömb térfogata Adott r sugarú gömb térfogatát az alábbi módon számíthatjuk ki: Ennek a képletnek a levezetése integrálással tehető meg, ami túlmutat a középiskolai (középszintű) tananyagon. A gömb felszíne és térfogata | mateking. A gömb felszíne A gömb felszínét A-val szokás jelölni, számítási képlete pedig a következő: A testhez kapcsolódó egyéb állítások Ha egy gömböt elmetszünk egy síkkal, mindig körmetszetet kapunk.
S n nyilván korlátos is. Tehát korlátos és zárt, így kompakt. Külső hivatkozások [ szerkesztés] Mathworld honlap (angol) További gömbábrázolások a Vidám Matek angol honlapról Vetülettan (magyar)
A gömb perspektivikus négyszög hálója A gömb egy geometriai alakzat, mely jelenthet egy felületet (pontosabb megnevezése gömbhéj, esetleg üres gömb) és egy (tömör)testet egyaránt. A (héj)felület esetén egy adott ponttól a térben egyenlő (=) távolságra lévő pontok, míg test esetén a legfeljebb (≤) az adott távolságra lévő pontok halmazát értjük rajta. A gömböt tekinthetjük a kör általánosított fogalmának is. GÖMB KELETKEZÉSE, ELEMEI, SÍKMETSZETE, FELSZÍNE ÉS TÉRFOGATA - YouTube. Definíció [ szerkesztés] A Föld közel gömb alakú, egész pontosan geoid Gömb nek nevezzük a térben azon pontok halmazát, melyek egy adott P ponttól legfeljebb egy rögzített r távolságra vannak. Ekkor P -t a gömb középpontjának, r értékét pedig a gömb sugarának nevezzük. A P ponttól pontosan r távolságra lévő pontokat együttesen a gömb felületének, vagy felszínének nevezzük. Ha r = 1, akkor egységgömb ről beszélünk. Egyenletek [ szerkesztés] Az analitikus geometriában, az ( x 0, y 0, z 0) középpontú és r sugarú gömböt azok az ( x, y, z) pontok alkotják, melyekre fennáll az alábbi egyenlőtlenség: Az egyenlőség a felületi pontokban teljesül: A belső pontokban szigorú egyenlőtlenség áll fenn: Az r sugarú gömb felületi pontjai paraméterezhetőek a gömbi koordináták segítségével is: Az origó középpontú, tetszőleges sugarú gömbfelület a következő differenciálegyenlettel írható le: Az egyenlet jól visszatükrözi a tényt, hogy a gömbfelületen mozgó pont helyvektora és sebességvektora mindig merőleges egymásra.
Bár a Föld nem pontosan gömb, vagy forgásellipszoid alakú, gömbök esetén gyakran alkalmazzuk a Földre és más csillagászati testekre megszokott terminológiát. Ha egy gömbi pontot Északi-sarknak nevezünk, akkor átellenes pontja a Déli-sark, az egyenlítő pedig a pontpár két tagjától egyenlő távolságra húzódó főkör. A két sarkot összekötő egyenesek a hosszúsági körök, vagy meridiánok. Az egyenlítővel párhuzamos körök a szélességi körök. Topológia [ szerkesztés] Az n -gömb olyan topologikus tér, ami homeomorf az n +1 dimenziós golyó határával. Magyarul, homeomorf az euklideszi n -gömbbel. Gömb felszíne és térfogata. A 0-gömb pontpár a diszkrét topológiával Az 1-gömb homeomorf a körrel; tehát minden csomó 1-gömb A 2-gömb homeomorf a (közönséges) gömbbel. Így minden ellipszoid 2-gömb. Az n -gömböt S n -nel jelölik. Ez kompakt topologikus sokaság, aminek nincs határa. Nem feltétlenül differenciálható; ha mégis, akkor lehet, hogy nem diffeomorf az euklideszi gömbbel. Az euklideszi n -gömb kompaktsága könnyen bizonyítható a Heine-Borel tétellel: A gömb egy egy pontú halmaz ősképe az || x || folytonos függvényre nézve, ezért a gömb zárt.
Asimov elmondása ellenére úgy tűnik, hogy általánosan elfogadottá vált, hogy a szivárvány színeinek száma 7 és az indigó színe szerepel. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a hétköznapi emberek, akik szivárványt, képet vagy videót néznek, hogy könnyedén azonosíthassák a 7 színt, alapértelmezés szerint az indigoszínt. A szivárvány 6 színe és a megfelelő hullámhossz (indigoszín nélkül) De a szivárvány színeiről sokkal többet kell tudni, mint egyszerű sorrendjükről. Mi az eredete a szivárvány 7 színének? A XVII. Század híres teológusa, csillagász és matematikus, Sir Isaac Newton volt az első ember, aki rájött, hogy a színek teljes spektruma fehér fény kibocsátásával látható. A prizma létrehozásának legtermészetesebb módja a vízcseppek használata. Ezért a színspektrum megjelenítésének jó módja a szivárvány megjelenítése. Még akkor is, ha csak egy pillanatra nézi a szivárvány színspektrumát, egyértelmű, hogy nincs egyértelmű határolás. Minden szín a szomszédságba áramlik. Tehát a lila önti az indigót, az indigo kéket, a kék zöldet, a zöld sárga, a sárga narancsot, a narancs pedig Piros.