Téli napforduló ünnep Pilisszántó, December 21 – amikor a leghosszabb az éjszaka, a legnagyobb a külső világban a sötétség – ekkor a legnagyobb a fényesség a belső világban. A Természet belekezd a téli, látszólag halott időszakába, de az Ember ekkor tudja véghezvinni a legnagyobb belső munkáit. Nem véletlen, hogy minden ősi nép emlékezetében él a Napforduló ünnepe, a Fény ünnepe. A község Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között fekszik a Pilis (757 m) és a Hosszú-hegy (485 m) határolta völgyben. A Pilis oldalában fakadó Trézsi-forrásból eredő patak folyik át rajta, amely felduzzasztva a Határréti-tóvá szélesül. Budapest - Árpád híd buszpályaudvar és Pilisszántó között elővárosi autóbuszjáratok közlekednek 820-as és 830-as jelzésekkel. Téli napforduló! - MeteoBalaton. Eredeti neve Zanto vagy Zanthow volt, később Szántó. A közeli kőfülkében tízezer éves őskori leleteket találtak. A község területén vezetett keresztül a római hadiút, mely Aquincumot Brigetióval (Szőny) kötötte össze. A barokk templom mellett látható ókori mérföldkő a bizonyság.
Nyitókép: Pixabay
Építészet Nagyszombati egyetem 1635. (1773 óta Budapesten: ELTE) Zene Főcél az elkápráztatás, orgona, kórus. A barokk stílus jellemzői tétel. Sok irányba próbálnak hatni, ezért komplex zenei műfajok jönnek létre: opera (zene, tánc, ének, látvány), oratórium ( olyan mint az opera, csak nem adják elő, kizárólag ének hangszeres kíséret nélkül) Irodalom A barokk hatás mindenek előtt a művek stílusán és szerkezetén figyelhető meg. A barokk számára nélkülözhetetlen a meghökkentés, lenyűgöző hatás és a csodálkozás felkeltése, ami leginkább formai külsőségek kel érhető el (virtuóz rímtechnika, merész gondolattársítás, újszerű költői képek, patetikus stílus, körmondatok, rokon értelmű szavak, drasztikusabb népiesség). A barokk új műfajokat teremtett meg, fellazította a hagyományos műformák kereteit, új formákat hozott létre: sok részletből felépülő epizódokból álló, monumentális szerkezet: eposz. Általánossá vált az érzéki szerelem, víziók, misztikumok, látomások ábrázolása, mindez intellektuális köntösben (Szent Teréz látomásai).
Jóllehet nem egészen értjük a külső láttán, hogy hogyan is alakul az épület, de ez nem zavaró. A hatalmas, csigavonalakban csavarodó elemekkel megtámasztott kupola láttán centrális térre gondolunk. De már a külsőben is gyanút kelt bennünk a második kupola, amely közvetlenül az első mögött áll. A belsőben aztán a nyolcszögletű körüljáróból a kupola alá belépve újabb titokként tárul elénk a második kupola alatti tér. Itt van az oltár is, sőt még mögötte is egy kis térrész. Impresszionizmus – Wikipédia. Ez a második kupola alatti, két félkupolával bővített kisebb centrális tér végül is hosszanti elrendezésűvé alakítja a két centrális részt. Longhena így eléri, hogy szinte megszédíti a nézőt, aki csak az alaprajz ismeretében érti meg igazán, mit is látott. Természetesen az alaprajz a templomba lépéskor nem szokott a kezünkben lenni. Ez a térrel történő varázslás jellegzetesen barokk gondolat. Az építészet feladata A Rómában született új stílus hamar elterjedt Észak-Itáliában is, és nem sokat váratott magára az európai elterjedése sem.
Allamande: mérsékelt tempójú 4/4 - es német tánc. Courante: élénk tempójú páratlan lüktetésű 3/2 v 3/4 - es franci tánc. Saraband: Lassú, páratlan lüktetésű 3/2 v 3/4 - es spanyol eredetű tánc. Giuge: gyors tempójú 6/8 v 12/8 lüktetésű angoltánc. Szerepelhetnek még egyéb stilizált táncok is a szvitben: Menüett: mérsékelt tempójú 3/4 - es lüktetésű francia tánc Bourrée: gyor tempójú 4/4 - es francia tánc. Gavott: élénk, páros lüktetésű francia tánc. A szvit francia földről átkerült Németországba és kiteljesedését ott érte, elsősorban J. Bach művészetében. A barokk stylus jellemzői . (Prelúdium és fúga hangszeres formapár) Prelúdium: Orgonára, zongorára vagy lantra írott hangszeres darab, amely improvizatív jellegű futamok, akkordok, virtuóz figurációk jellemzik. A fúga Többszólamú, hangszeres vagy vokális mű. A fúga (futás) szigorúan szerkesztett polifon kompozíció, amely egy adott témára épül, és a reneszánsz vokálpolifóniához hasonlóan a szólamok egyenrangúságát valósítja meg. Fő részei: a témabemutatás, a feldolgozás és a visszatérés.