A másik kihívás egészen gyakorlati lesz, a stáb üldözni fogja a havat, remélik, hogy még találnak havas tájakat. Az ukrán bányajeleneteket eredeti helyszínen forgatják, egy már nem használt bányában. Az Örök tél színészközpontú film lesz. Gera Marinára hatalmas teher hárul, hiszen minden jelenetben benne lesz. A férfi főszereplő, Csányi Sándor mellett láthatjuk még az Aranyéletből ismert Döbrösi Laurát és Farkas Franciskát, Kiss Diána Magdolnát, Terápiából is ismert Kurta Nikét, Für Anikót és Gáspár Tibort is. A szovjeteket orosz anyanyelvű színészek játsszák majd, Szász Attila elmondása szerint nem akarták magyar színészek viaskodását hallgatni az orosz nyelvvel. A rendező elmondta, hogy ebben a filmben "nem lesznek rendezői, forgatókönyvírói truvájok, itt a színészek ki tudnak teljesedni. Azért én is kimegyek a forgatásra". Gera Marinának eddig egyébként csak kisebb filmszerepei voltak, az Aranyéletben, a Szabadesésben vagy a Fehér istenben. "Ebben a filmben annyit fogok forgatni, amennyit tavaly összesen".
De mégis furcsán hat valaki, aki, miközben Irénnek kihullik a haja a betegségek, az éhezés és a kimerültség miatt, mindig tökéletes frizurával mászkál. Csányi minden igyekezete ellenére Rajmund marad a film leginkább életidegen karaktere. "Szeretnék kicsit még élni ebben a szép koncentrációs táborban" – Csányi Sándor Kertész Imrét idézte a film tavalyi sajtótájékoztatóján. Találóan, mert ez az örök tél egyik legnagyobb erénye, annak bemutatása, hogy az ember még a legiszonyúbb körülmények között is képes élni, sőt, szeretni is. Hogy hosszú évek alatt egy munkatábor is válhat valakinek az otthonává. De hogy ez felérhet-e a valódi otthonnal, azt a film különösen hatásosra sikerült vége szépen megmutatja. (Az Örök telet február 25-én, 21:00-kor lehet megnézni a Duna TV-n. )
2018. február 23. | | Olvasási idő kb. 6 perc Sajnálhatják, akik pár évvel ezelőtt lemaradtak az Alföldi-féle Nemzeti Színház Egyszer élünk előadásáról, ami a málenkij robotra hurcolt több százezer magyarnak állított emléket. Sokkal többet megtudhattak volna erről a generációkat sújtó traumáról, mint most, amikor egy korrekt tévéfilmben próbálják elmesélni a történetét. Az Örök tél ugyan egyszerűbben, direktebben szól a nézőhöz, de nem is mutatja meg a tragédia minden aspektusát. (Vigyázat, a cikk spoilert tartalmaz! ) Gyárfás Dorka írása. – Azt mondják – pontosabban ezzel reklámozzák –, hogy elkészült az első magyar film a Gulágra hurcolt magyarokról – ez lenne Szász Attila Örök tél című munkája. Ami féligazság, hiszen jó pár film készült a magyar Gulág-történetekről eddig is, csak épp nem dramatizált formában, hanem dokumentumfilmként. Sára Sándor már rögtön a rendszerváltás után felvállalta ezt a küldetést, így született meg a Csonka Bereg, a Te még élsz?, majd a Nők a Gulágon -, és a Nehézsorsúak- sorozat.
Egy gyerek rohangászik az őrök előtt, és nem lövik hátba? Meg amúgy is, amíg a szülők robotolnak, a gyerek addig mit csinál? Szerintem ez nem volt eléggé átgondolva. }} Végső soron ez egy "hollywoodi minőségű", remek film. Kifejezetten ajánlom mindenkinek, de nem egy kis happy film, néhol nagyon megrázó tud lenni.
Pekingből jelentjük: Shaoangnak már húzzák a zsebét az olimpiai érmek A rövidpályás gyorskorcsolyázók 500 méteres távján olimpiai bajnoki címet szerző Liu Shaoanggal beszélgetett Farkas Márton és Vásárhelyi Tamás a Pekingből jelentjük hetedik, extra kiadásában, amelyben többek között szó esett arról a kellemes teherről, hogy az érmek már húzzák a zsebét, hogy lesz egy rossz híre édesanyjának, aki korábban bejelentkezett az arany megőrzésére, hogy testvérével hogyan állnak a kínai nyelvvel, hogy hogyan viseli a fokozott érdeklődést irányában, és hogy miért nem fog beférni a táskájába hazaúton. Magyar Olimpiai Bizottság - A vívás a magyar aranylista élén - örökrangsor. "Borzasztóan nehéz. Úgyhogy, amikor jöttem a busszal, éreztem is, hogy húzza a bal zsebemet – válaszolta Ádó, mikor a három, Pekingben szerzett érem súlya felől érdeklődött az M4 Sport. – Nagyon nagy értéke van szerintem, mert ez az egyetlen ilyen érem Magyarországon, úgyhogy ez a legértékesebb olimpiai érem szerintem" – mondta a vasárnap szerzett aranyról, amely Magyarország történetének első egyéni aranya a téli olimpiákon.
Az első újkori olimpiákat már 1896-ban megrendezték, de a művészeti versenyek csak 1912-ben váltak a program részévé – ekkortól egy nemzetközi bizottság díjazta a legjobb építészeket, festőket, szobrászokat, irodalmárokat, valamint zenészeket, akiknek a munkái valamilyen összefüggésben álltak az olimpiai szellemmel. Az 1948-as londoni olimpia után azonban többé nem rendeztek hasonló versenyeket, noha az 1956-os melbourne-i játékoktól kezdve kulturális események, így művészeti fesztiválok is kísérik a játékokat. Na de kik győztek? És vannak köztük magyarok? Az első művészeti versenyeket tehát az 1912-es stockholmi olimpián rendezték, ahol egyetlen kivétellel (szobrászat) csak aranyérmeket osztottak ki – irodalom kategóriában épp az olimpiák újrakezdésének vezéralakja, Pierre de Coubertin báró érdemelte meg az aranyat a Sporthoz címzett ódájával. Magyar érmek az olimpiákon 2018. Az 1920-as, antwerpeni olimpián, melyen Magyarország a háború egyik veszteseként nem vehetett részt, jórészt hazai művészek kapták a kiosztott érmeket (tizenegyből hatot), négy évvel később, Párizsban viszont a magyarokat is elérte a siker: építészetben aranyérmet ugyan nem osztottak ki, de az ezüstöt az 1896-os athéni olimpián úszóként már bizonyított, később építészként is befutott Hajós Alfréd (hosszú portrénk róla itt olvasható), valamint a szintén sportolóból mérnökké vált Lauber Dezső stadionterve nyerte el.
A TF kutató csoportja által összeállított statisztika az elmúlt 7 olimpia, tehát az utóbbi 28 éveredményeit foglalja össze. Az olimpiák helyszínei e 7 olimpián: 1992 Barcelona, 1996 Atlanta, 2000 Sydney, 2004 Athén, 2008 Peking, 2012 London, és 2016 Rio. Magyar sportlövők eredményei világversenyeken | Magyar Sportlövők Szövetsége. A sportágak száma a fent felsorolt olimpiákon emelkedő(bár nem túl dinamikus) tendenciát mutat. Barcelonától kezdve 25, majd 26, és 2000 -től már Rióig 28 sportágban versenyezhettek. A magyar olimpiai csapat, az olimpiákon résztvevő sportolóink száma: Barcelonában 217 fő, majd 214, 178 (Sydney messze van nagyon drága az utaztatás), aztán 209, majd megint alacsony létszámú csapat 171 fővel, aztán még kisebb létszámú csapatok: Londonban 152 fős, míg Rióban 157 fős csapattal szerepeltünk. A magyarok ezeken az olimpiákon: 21 sportágban szerepeltek Barcelonában, és innentől számítva 24, 23, 22, 24, újra 24, és legutoljára Rióban 21. Sportágak száma, melyben magyar érem született: Barcelona 8, aztán folytatva 9, 11, 9, 5, 10, és végül Rióban csak 4 sportágban!