A Horizon Development mindig várakozáson felüli eredmények elérésére törekedett és a prémium szegmensre fókuszált. Fejlesztési projektjeihez a legkeresettebb belvárosi lokációkat kutatja fel, épületeiben a leginnovatívabb technológiai megoldásokat és a legkomplexebb szolgáltatásokat vonultatja fel, és a fejlesztés folyamatába aktívan vonja be ügyfeleit és üzleti partnereit, ezáltal alakítva ki hosszútávú, bizalomalapú munkakapcsolatokat. A műemlékvédelem és a modern építészet terén egyaránt szakértő, a megbízó cégek által megfogalmazott egyéni igényekre is gyorsan reagáló cég a magyar ingatlanfejlesztői piacon egyedülálló pozíciót tölt be.
A Literárium-sorozat 2012 januárja óta az élő irodalom legizgalmasabb, legnevesebb íróinak, költőinek meghívása, a legfontosabb életművek felvillantása révén az irodalmi est Magyarországon eddig ismeretlen, új formájának létrehozását célozza meg. A több művészeti ágat is bevonó, zenészek, színművészek közreműködésével létrejövő estek új oldalukról mutatják be a szerzőket és a műveket.
Az eltelt közel négy év sikere bizonyítja, hogy a Müpában visszavonhatatlanul otthonra talált az irodalom. Szerepelt már itt Esterházy Péter, Kányádi Sándor, Nádas Péter, Spiró György, Borbély Szilárd, Parti Nagy Lajos, Krasznahorkai László, vagy a határokon túli magyar irodalom olyan kiválósága, mint Tolnai Ottó és Kovács András Ferenc. Hamarosan Nobel-díjas írót köszönthetnek a Fesztivál Színházban. Kertész Imre betegsége ellenére elvállalta a nyilvános szereplést. Kertész Imre Forrás: Burger Barna A Müpa számára óriási megtiszteltetés, hogy Kertész Imre nem titkolt betegsége ellenére elfogadta a meghívást és vállalta a nyilvános szereplést december 14-én. Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. Kertész Imre betegsége ellenére elvállalta a nyilvános szereplést. Öt éves volt, amikor a szülei elváltak, és a köztük lévő viszály következtében a kisfiú internátusba került. 15 éves volt, amikor a csendőrök 17 társával együtt Budapest környékén letartóztatták, és Auschwitzba, majd onnan Buchenwaldba deportálták. 17 éves volt, amikor a buchenwaldi "ember-hulladék", ahogy a Sorstalanság hőse nevezi magát, irracionális módon életben maradt, és hazatért.
Schobert Norbi szerint a műtétnek nincs sok értelme, mivel a doktorok nem tudják garantálni, hogy jobb lesz a helyzete a beavatkozás után. - A szívbillentyű-betegségemet még meg tudták gyógyítani, ezt azonban nem fogják - jegyezte meg. Schobert Norbika a felére fogyott Schobert Norbi és Rubint Réka legnagyobb fiát, Norbikát többször is támadták az évek alatt alakja miatt, de a 13 éves fiú életmódváltáson esett át, aminek meg is lett az eredménye. Már alig lehet ráismerni, képes összeállításunkat nézegetve erről te magad is meggyőződhetsz. Mindent az érzelmi evésről Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Elhunyt Kovács Attila, a DVM group és Horizon Development alapítója és ügyvezető partnere - Hírnavigátor. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében. A Lenyelt vágyak, Az éhes lélek gyógyítása és a Hogyan szeretsz? című könyv szerzőjével az evési szokások és a kötődési minták kapcsolatát tárják fel. Az előadásról részletesen itt olvashatsz » Jegyek kizárólag online érhetőek el, kattints ide a vásárlásért!
1985-től az Irodalomtörténeti Társaság főtitkára, majd elnöke. 1986-tól az Irodalomtörténet, 1990-től az Irodalomismeret szerkesztője, 1993-tól főszerkesztője. Munkásságát számos irodalmi díjjal ismerték el. 1973-ban József Attila-díjat kapott, 1992-ben Déry Tibor-jutalomban részesült. Számos mű szerzője, szerkesztője volt. Kovács Sándor Iván Fotó: Facebook Ha értesülni szeretnél híreinkről, lépj be Facebook-csoportunkba! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! #gyász
Kovács Pál betegsége miatt távozott posztjáról. Választásokra készülhet a város. Ugyanerről:Dunaújvárosban új polgármestert választanak= Népszabadság 1999. márc. 9. 25. p. Megjegyzés: FM/1999 Kapcsolódó dokumentumok 1. Forrás megnevezése: Keresés a forrásban » Népszabadság Forrás típusa: Folyóirat Forrás adatai: Dátum: 1999-02-26 Kezdő oldal: 7 Záró oldal: 7 Forrás státusza, állapota » Tárgyszavak önkormányzat "A" Csoport Kovács Pál (1940-2000) választás/helyhatósági helyhatóság <<< Vissza a kereséshez
Családi ház alapozása közben és rendőrségi lefoglalásból is kerültek elő tárgyak – Árpád- és hun-kori aranyleletek, csatok, edények, sőt egy 70 kilogrammos római kilométerkő is látható a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, időszaki kiállításában. A "Kincset Érő Közösség" tárlata az intézmény Közösségi Régészeti Programjában részt vevő önkéntesek előtt tiszteleg. A kezdeményezés 2017-ben indult munkacsoportként, mára már több mint 200 aktív tagja van, akik az ország minden tájegységéből képviseltetik magukat, korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül. LANCEA REGIS A Közösségi Régészeti Egyesület Közleményei. A Magyar Nemzeti Múzeum olyan leleteket köszönhet ennek a közösségnek, amelyek segítségük nélkül sosem kerültek volna elő, így az intézmény gyűjteményét sem gazdagítanák. A Kincset Érő Közösség című kiállítás 24 olyan leletegyüttest mutat be, amelyeket, egy-két kivételtől eltekintve, korábban még sosem láthatott a közönség. A legfontosabbak között érdemes megemlíteni a nyergesújfalui hun áldozati aranyleleteket, melyekben csatok és különféle veretek mellett többek között egy aranyozott ezüst nyeregveret is található.
Itt található a "Kincskeresés, kaland, tudomány. Közösségi régészeti projektek Pest megyében" c. kiállítás, amely a közösségi régészeti projektek által megtalált és összegyűjtött fontosabb leleteket mutatja be. Az erre az alkalomra elkészült kiállítási katalógust / tanulmánykötetet a jelen lévőknek Kulcsár Gabriella, az MTA BTK Régészeti Intézet igazgatója mutatta be. A múzeum alagsorában állították ki a Konferenciára készült posztereket is, ahol több, az önkéntesek által kezdeményezett vagy segített régészeti programot ismertünk meg, illetve Vinis Zoltán barátunk "Közösségi Régészettől a hivatásig" c. poszterét is bemutathatta pár szóval. Magyar Múzeumok - Önkéntes régészek leleteiből nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Számára egy álom vált valóra, mikor a fémkeresős és szádvári önkéntesként szerzett tapasztalatait régésztechnikusi állás megszerzésére tudta felhasználni. Ezután a kiállítótérben a kiállítás kurátora, Rácz Tibor, illetve rögtönzött kérésére az egyes vitrineknél az adott ásatást vezető régészek mutatták be a leleteket és tartottak vezetést a saját szemszögükből, sokszor személyes és az önkéntesekkel végzett munkával kapcsolatos élményekkel színesítve azt.
A közösség tagjai mind civil foglalkozásúak, az önkénteskedés egyfajta hobbiként van jelen az életükben. A Magyar Nemzeti Múzeum Közösségi Régészeti Programja 2017-ben indult. Alapítását Vida István régész, az Éremtár munkatársa kezdeményezte, és az indulás óta mára már több mint háromszáz aktív önkéntes tagot számlál. A résztvevők csak tavaly több mint 1600 munkaórát dolgoztak le a feltárásoknál. Fontos megjegyezni, hogy a résztvevők tevékenysége nemcsak a terepi munkát, hanem sokszor a leletek feldolgozását, leltározását is segíti. A múzeum programja előkelő helyen szerepel a hasonló tevékenységet folytató szerveződések listáján mind a résztvevők számát, mind szervezettségét, mind pedig eredményeit tekintve. A tervek szerint a jövőben a program még nagyobb támogatást fog kapni az intézmény berkein belül. Régészeti kézikönyv – Régészet.org. A kiállítás 2022. szeptember 4-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében.
12. T. Biró Katalin: Statisztikai szempontok a régészeti anyag feltárásában és feldolgozásában 3. 13. Torbágyi Melinda – Tóth Csaba: Numizmatika 4. Marcsik Antónia: Tudnivalók a humán csontanyagról 4. Berendi Erzsébet: Archeozoológia 4. Gyulai Ferenc: Archeobotanika 4. Pető Ákos: Fitolitelemzés – terepi mintavételi módszerek a régészet szolgálatában 4. Biró Katalin: Ásványok és kőzetek 4. Szilágyi Veronika: Kerámia anyagvizsgálata 4. Biró Katalin: Talajminták 4. Molnár Ferenc: Salakok és fémek archeometriai vizsgálata 4. Grynaeus András: Dendrokronológia 4. Molnár Mihály – Svingor Éva: Radiokarbon kormeghatározás 4. Márton Péter: Keltezés archeomágneses módszerrel 5. Nováki Gyula: A Sándorfi György-féle terepfelmérési módszer 5. Régészeti Kézikönyv 1954
A vörös bolygóval kapcsolatos legnagyobb kérdések, amelyekre máig keresik a választ. Hét megdöbbentő eset, amelyre nincs magyarázat. Szokatlan geológia formák, elátkozottnak vélt tárgyak, de egy fejszés gyilkos is előkerült már a barlangok mélyéről. Csupán egy maroknyi vulkán tevékenysége is elég ahhoz, hogy maradandó károkat okozzon a földön. A sötét, misztikus fekete lyukak szemünknek láthatatlanok, azonban jelenlétükkel azonnal magukra vonják a figyelmet. A filmekben való ábrázolásoknak nincs mindig sok köze ahhoz, ahogy valójában kinéztek a dinoszauruszok Egyes állatfajok sokkal nagyobb intelligenciával rendelkeznek, mint azt gondolnánk. Letesztelték, hogy valóban uralhatnák-e a csótányok a földet egy esetleges nukleáris apokalipszis után. A növények képesek érzékelni, hogy batárok, vagy ellenségek veszik őket körbe.
Régészet Napja 2021 – Különleges helyek A Magyar Régész Szövetség elnöksége a 2021. év Régészet Napját a június 18–20-ra eső hétvégére hirdeti meg. A Régészet Napja a tavalyi évhez hasonlóan idén is az Európai Régészeti Napok / European Archaeology Days európai rendezvénysorozathoz kapcsolódik majd és így a magyarországi események felkerülnek az Európai Régészeti Napok központi európai honlapjára is (). A Régészet Napja 2021 központi témájának az MRSZ elnöksége a "Különleges helyek" címet javasolja. A sokféleképpen értelmezhető tematika nagy szabadságot biztosít a csatlakozó intézményeknek és közösségeknek: magába foglalhatja akár egy, a régészeti kutatás által feltárt, illetve felfedezett szakrális hely bemutatását, szólhat egy-egy a mai és egykori közösség számára kiemelten fontos régészeti helyszínről, de foglalkozhat egy különleges helyiséggel, épülettel vagy akár egy teljes lelőhellyel vagy településsel is. Külön hangsúlyt kaphatnak azok a helyek, amelyek köré egykor és most is közösségek szerveződtek és amelyek különlegességükkel, "kisugárzásukkal" segíthették és segíthetik létrehozóik és fenntartóik kohézióját és akár megújulását is.
A régészeti topográfia készítése során végzett terepbejárások alkalmával Horváth Ist- ván és Torma István Árpád-kori településre utaló kerámiatöredékeket találtak. Az előkerült Árpád-kori és késő középkori leletek alapján a lelőhelyet a középkori Bille (Bille, Bylle, Bylie, Billie) településsel azono- sította a fent említett két régész 1969-ben. A falut Nyír település – amely szintén a középko- ri Esztergomot alkotó települések egyike volt – 1249. évi határjárása említi először, mint Nyír és Bajon szomszédját. Nem sokkal később, 1272-ben újabb határjárás alkalmával említik Billét, ekkor megemlékeznek Szent Margitról nevezett templomáról, amelynek hollétét a mai napig homály fedi. Ekkor a templom a veszprémi püspökség területéhez és fennható- sága alá tartozott. A szentkirályi templommal egyidejűleg (1294–1295) a billei templomot és annak tizedeit a szentkirályi keresztesek elfog- lalták. Erre egy 1304-ben kelt dokumentum alapján következtethetünk, amelyből kiderül, hogy a templomot, annak termény- és bortize- dével együtt a veszprémi püspökségnek ítélik a stefaniták ellenében (Kumorovitz 1953, 23. reg.