No meg az is kérdés, hogy az elsétálási jog bevezetése, hogyan érintetné a magyar jogrendszerbe nem olyan rég bevezetett magáncsőd intézményét. És valóban, ha a devizahiteleseknek élne a lehetőség, a forinthitelesek is joggal tartanának rá igényt. Utaltak arra is, hogy Lázár János jelezte: a kormány nem támogatja az ötletet, mondván, hogy a bankrendszernek kárt okozna egy ilyen intézkedés. Ami egyébként akkor állhat elő, ha a hiteltartozás és a kényszerértékesítésből befolyt összeg különbségét az állam nem vállalná magára. Kiemelt kép: Ne fizess! feliratú tábla a Nem Adom a Házamat Mozgalom aktivistájának kezében a szervezet demonstrációján a budapesti Európa Pontban 2016. június 9-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Törvényalkotás: bevezethetik itthon is az elsétálási jogot Szerző: Magyar Idők/MTI | Közzétéve: 2017. 11. 07. 07:42 | Frissítve: 2017. 07:42 Budapest - A jog lényege az, hogy ha a devizahiteles mindenét elárverezték és így sem tudta teljesíteni banki tartozását, elengedik neki. A következő fél év alkalmat teremthet az úgynevezett elsétálási jog magyarországi bevezetésére – mondta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György a Magyar Időknek, ami úgy tudja, az elsétálási jog bevezetése már felmerült a kormányban is. A keddi cikk szerint rövid úton komoly jelentőségűvé válhat az a jogszabály-módosítás, amit nemrég szavazott meg a törvényhozás, és ami a kilakoltatási moratórium kezdetét előrehozta november 15-re és a végét az eddiginél két hónappal későbbre, április végére tolta. Egyesek szerint a moratórium meghosszabbítása módot adhat arra, hogy a törvényhozás rendezze a devizahitelezés egyik ellentmondásos kérdését. Többször is előfordult ugyanis, hogy bár az adós mindent megtett devizahitelének visszafizetéséért, végül mégsem lehetett elkerülni az ingatlan elárverezését.
A következő fél év alkalmat teremthet az úgynevezett elsétálási jog magyarországi bevezetésére - mondta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György a Magyar Időknek, amely úgy tudja, az elsétálási jog bevezetése már felmerült a kormányzat berkeiben is. A Magyar Idők cikke szerint rövid úton komoly jelentőségűvé válhat az a jogszabály-módosítás, amelyet nemrégiben szavazott meg a törvényhozás, és amely a kilakoltatási moratórium kezdetét előre hozta november 15-re és a végét az eddiginél két hónappal későbbre, április végére tolta. Egyesek szerint a moratórium meghosszabbítása módot adhat arra, hogy a törvényhozás rendezze a devizahitelezés egyik igencsak ellentmondásos kérdését. Többször is előfordult ugyanis, hogy bár az adós mindent megtett devizahitelének visszafizetéséért, végül mégsem lehetett elkerülni az ingatlan elárverezését. Ráadásul a banki tartozásból még úgy is maradt nemegyszer milliós összeg, hogy az ügyfél minden érdemi vagyontárgyát dobra verték. Illuszráció Fotó: Polyak Attila - Origo "Az ilyen esetekben igazságos megoldás lehetne az úgynevezett elsétálási jog hazai bevezetése" - mondta a végrehajtók vezetője.
A következő fél év alkalmat teremthet az úgynevezett elsétálási jog magyarországi bevezetésére – mondta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György a Magyar Időknek. A lap szerint a bevezetés már felmerült a kormányzat berkeiben is. Rövid úton komoly jelentőségűvé válhat az a jogszabály-módosítás, amelyet nemrégiben szavazott meg a törvényhozás, és amely a kilakoltatási moratórium kezdetét előre hozta november 15-re és a végét az eddiginél két hónappal későbbre, április végére tolta – írta a Magyar Idők. Egyesek szerint a moratórium meghosszabbítása módot adhat arra, hogy a törvényhozás rendezze a devizahitelezés egyik igencsak ellentmondásos kérdését. Többször is előfordult ugyanis, hogy bár az adós mindent megtett devizahitelének visszafizetéséért, végül mégsem lehetett elkerülni az ingatlan elárverezését. Ráadásul a banki tartozásból még úgy is maradt nemegyszer milliós összeg, hogy az ügyfél minden érdemi vagyontárgyát dobra verték. "Az ilyen esetekben igazságos megoldás lehetne az úgynevezett elsétálási jog hazai bevezetése" – mondta a végrehajtók vezetője.
A hazai elsétálási jog például csak az azóta átváltott korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba, mégpedig azért, mert az ilyen kölcsönök adósait korábban rendkívüli helyzetbe hozta az árfolyamok elszabadulása, a törlesztőrészletek megemelkedése. Adódik emellett még egy lényeges szempont: az elsétálási jog jelentette előnyös lehetőség csak azokat illethetné meg, akik a banki hitelüket legalább részben igyekeztek törleszteni és azon kívül minden más kötelezettségüket időben és pontosan teljesítették vagy teljesítik az elsétálás jogintézményének bevezetéséig. Ennek kapcsán Schadl György megemlített egy friss hazai jogszabályt. Eszerint – az adósokat védendő – jelenleg a fogyasztói hitelből eredő tartozás esetén az ügyfél lakóingatlanát az ingatlan értékének száz százalékánál alacsonyabb áron nem lehet értékesíteni a végrehajtásban. Sok helyen azonban az árverések sikertelenek, ugyanis ennyiért nem kelnek el az ingatlanok. – Az adós tartozása tehát nemcsak fennmarad, de kamatozik is, miközben a hitelező sem jut hozzá a követeléséhez – összegzett az elnök.
Ezt követően 2001-ben három hónapig Pakisztánban dolgozott az International Rescue Committee nevű civil szervezetnél, ahol többek között az afgán menekültek kérdéseivel foglalkozott. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás előtt egy héttel tért vissza Bostonba, ahol az afgán konfliktus rendezésével összefüggésben folytatott kutatást. Az amerikai bombázások után Afganisztánba költözött és Kabulban egy ideig az ENSZ afganisztáni missziójával dolgozott együtt. Feladata az új afgán kormány kapacitásfejlesztésének elősegítése volt. Szabó tímea cia factbook. Az azonban merőben új információ, hogy Szabó Tímea bármilyen kapcsolatban lehetett, lehet az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel, vagyis a CIA-val. Azt nem tudni, hogy Gansperger erre vonatkozó ismeretei honnan származnak, de ez a körülmény új megvilágításba helyezi Szabó Tímea évekkel ezelőtti ténykedését az LMP-ben, illetve jelenlegi mozgását a Párbeszéd Magyarországért mozgalomban és nem mellesleg a hazai közéletben. Gansperger a hangfelvétel tanúsága szerint ezen a ponton nem állt meg, hiszen újabb fontos adalékokkal szolgált az amerikai befolyásról, illetve arról, hogy kik is szeretnék megbuktatni a jelenlegi kormányt.
Az áramellátásban is hasonlóan aggasztó helyzet állt elő: Magyarország eladta a nagyerőművi kapacitásainak jelentős hányadát, de 1997-re a szolgáltatókat is értékesítették. Az akkori kormány lényegében minden iparági kockázatot a fogyasztókra helyezett, a földgáz ára például a rendszerváltás utáni évtizedben nyolcszáz százalékkal növekedett. Szabó Tímea és a CIA – megint üzent Anonymus + videó « Csepel.info. Emellett drasztikusan csökkent az állami vagyon, a még tulajdonban lévő MVM pedig folyamatos veszteségeket szenvedett el. Ezzel a szemlélettel számolt le az Orbán-kormány, kivívva a multicégek haragját. És mint Gansperger szavaiból kiderült, ez a harag oda vezethet, hogy az érdeksérelmet szenvedett külföldi energetikai, illetve vasút- és útépítési világcégek a nagy visszatérés reményében anyagilag is támogathatják a baloldalt. Az elmúlt hetekben nyilvánosságra került hanganyagok viszont egyértelműen arról tanúskodtak, hogy a Karácsony Gergely vezette fővárosban egy jól behatárolható kör egyfajta "jutalékos" rendszert működtet. Ebben a korrupciós modellben értékesítettek, illetve terveztek eladni számos igen értékes ingatlant, köztük a több tíz milliárd forintot érő Városházát.
Az erőmű meg a… az egy más dolog, meg az értékesítés. Eladott mindent, és benne van a szerződésben, én magam láttam. Felügyelőbizottsági tag voltam, hogy 8 százalék […] nyereséget garantáltak. A szerződés szerint. […] Egy Suchman Tamás vitte, akinek aztán halványlila […] volt arról, hogy kell értékelni egy céget. […] Hát a Horn Gyulának volt a balkeze. Szabó tímea cia agent. […] Meg a jobb is, igen. Eladta, és nekünk nagyon sok pénzünkbe került, egyrészt amíg fizetgettük ezeket, meg visszavásároltuk. Gansperger elmondása szerint a baloldal kormányzása idején – a szocialista Suchman Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter jóváhagyásával – úgy adták külföldi kézbe a stratégiai fontosságú energiaszolgáltató cégeket, hogy garantálták a 8 százalékos profitot a számukra. Az üzletember szerint – aki a saját szemével látta a szerződéseket – mindez hatalmas veszteséget jelentett Magyarország számára, miközben a külföldi üzleti körök érthető módon ezért szeretnék, ha visszaállna a korábbi, számukra előnyös állapot.