Bosch WAL28PH1BY Elöltöltős mosógép Alapadatok Ruhatöltet 10 kg Centrifuga fsz.
Főoldal Háztartási nagygépek Mosógépek Elöltöltős mosógép Samsung WW70T4540TE/LE Elöltöltős mosógép Samsung WW70T4540TE/LE Elöltöltős mosógép Alapadatok Ruhatöltet 7 kg Centrifuga fsz.
Főoldal Háztartási nagygépek Mosógépek Elöltöltős mosógép BEKO WTE9744N Elöltöltős mosógép BEKO WTE9744N Elöltöltős mosógép Alapadatok Ruhatöltet 9 kg Centrifuga fsz. 1 400 ford/perc Programok száma 16 db Energiaosztály A Legrövidebb program 14 perc Mélység 64 cm Magasság 84 cm Szélesség 60 cm Késleltett inditás/befejezés Igen Gyermekzár Gőz funkció Éves energiafogyasztás 109 kwh/év Rövid program Éves vízfogyasztás 10 999 l/év Sport program Mosogép típusa Elöltöltős mosógép Szín Fehér Tovább olvasom Energiaosztály: A Mosási kapacitás: 9 kg Maximális centrifuga fordulat: 1400 ford. /perc Programok száma: 16 Programok: Pamut, pamut ECO, szintetikus, gyors, gyapjú, finom anyagok, öblítés, farmer, sport, folt, ingek, fehérnemű Késleltetés: 0-24 óra Gőz funkció: igen Gyerekzár funkció: igen ProSmart inverter motor Méret: Magasság: 84 cm Szélesség: 60 cm Mélység: 64 cm -25% 193 999 Ft 259 999 Ft -21% -16% -15% 133 449 Ft 156 999 Ft -14% Mondd el a véleményed erről a termékről!
A Bosch EcoSilence Drive™ olyan csendes, hogy el is felejtheti, hogy be van kapcsolva. A kefe nélküli, energiatakarékos motor csendesen működik, különösen hosszú élettartamú, és az alkatrészekre 10 év garancia jár. AllergyPlus: allergiától szenvedőknek és érzékeny bőrűeknek kifejlesztve. Energiatakarékosság és teljesítmény Energiahatékonysági osztály: C Programok az alkalmazáson keresztül: Folt program - vér, Folt program - vaj/olaj, Folt program - fű, Folt program - vörösbor További opciók Home Connect: Távoli felügyelet és vezérlés SpeedPerfect: tökéletesen tiszta, akár 65% -kal kevesebb idő alatt. i-DOS: a mosószer és öblítő automata adagolása Szenzorvezérlésű TouchControl érintős kezelés: gyűrődésmentesítő program, soaking, időzítés, i-DOS (1. tartály), i-DOS (2. tartály), Alapbeállítások / Gyermekzár, memória, Távindítás, Plusz öblítés +1+2+3, Öblítő stop, start/szünet utólagos betöltéssel, hőmérséklet, SpeedPerfect, előmosás, fordulatszám-módosítás/öblítőstop Biztonság és kényelem Újratöltés funkció: adjon hozzá mosnivalót, még akkor is, ha már tart a mosási folyamat.
480 éve, 1541. augusztus 29-én – a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel – foglalta el a török Buda várát. A Magyar Királyság fővárosa majdnem másfél évszázadig maradt kezükön, a Szent Liga seregeinek csak 1686-ban sikerült visszafoglalniuk. Az 1526. augusztus 29-én a török ellen vívott mohácsi csatában elbukott a középkori magyar állam. II. Könyv: Buda oppugnata (Kasza Péter (Szerk.)). Lajos király menekülés közben vesztette életét, a csatamezőn holtan maradt hét főpap, a főispánok többsége és a magyar főnemesség színe-java. Nagy Szulejmán szultán szeptember 11-én vonult be a védtelenül maradt Buda várába, és falai között ülte meg a legnagyobb iszlám ünnepet, a kurban bajramot. Ezután kevéssé ünnepi napok következtek, Budát és Pestet is kifosztották, majd felgyújtották, a két város három napig égett. A törökök szeptember végén hazaindultak, és a kortársak nagy meglepetésére helyőrséget nem hagytak hátra. Szulejmán célja ugyanis a hadjárattal nem az ország végleges elfoglalása volt. Buda túlságosan távol esett utánpótlási vonalaitól, megtartása aránytalanul súlyos áldozatokat követelt volna, harci cselekményekre pedig már idő sem maradt.
Mindeközben a vár megtekintése ürügyén egyre több janicsár szivárgott be Budára. A kulcsfontosságú pontok elfoglalása után az őrséget levágták vagy megfutamították, s szinte harc nélkül jutottak a vár birtokába. A szultán, miután jelentették neki Buda bevételét, elbocsátotta a magyar küldöttséget, de Török Bálintot visszatartotta. Őt a szultán magával vitte, s 1550-ben a Konstantinápoly közelében lévő Jedikula (Héttorony) börtönben halt meg. Budát augusztus 31-én az Oszmán Birodalom részének, vilájet (tartomány) székhelyének nyilvánították. A szultán szeptember 2-án vonult be ünnepélyesen, és a dzsámivá alakított Nagyboldogasszony-templomban (a Mátyás-templomban) hálaadó istentiszteletet tartottak. Magyarország nem sokkal később három részre szakadt: a török hódoltságra, a Habsburgok uralma alatt álló királyi Magyarországra és az Erdélyi Fejedelemségre. 1541 augusztus 29 english. Buda fölött 145 évig lengett a lófarkas lobogó, csak 1686-ban sikerült visszafoglalni a várost. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Négyszázhetven éve, 1541. augusztus 29-én – a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel – foglalták el a törökök Buda várát, a Magyar Királyság...
Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat. Nem sokkal később Szulejmán is megindult Isztambulból, hogy megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és legyőzték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án érkezett meg a már felszabadított vár alá, amelyet hadai szoros gyűrűbe fogtak, és a környéket feldúlták. Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében cselhez folyamodott. 1541 augusztus 29 4. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter Györgyöt és az ország leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat és a budai magisztrátust, hogy "megtanácskozza velük Magyarország sorsát". A meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást nem utasíthatták vissza. Tiziano festménye Szulejmánról 1530 körül 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes menet vonult a török uralkodó sátrához, ahol a szívélyes fogadtatás után a vendégeket asztalhoz ültették.
Budapest (MTI) - Négyszázhetven éve, 1541. augusztus 29-én - a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel - foglalták el a törökök Buda várát, a Magyar Királyság fővárosát. Az MTVA-Sajtóadatbank háttéranyaga: A törökök 1526. augusztus 29-én Mohácsnál döntő győzelmet arattak, a védtelenül maradt budai várat azonban csak kifosztották és felgyújtották. A csatában elesett II. 1541 augusztus 29 mai. Lajos halála után előbb Szapolyai Jánost, majd a Habsburg-házi I. Ferdinándot is királlyá választották: a trónért folytatott viaskodásuk tovább gyengítette a törököknek amúgy is kiszolgáltatott országot. A magára hagyott, védekezésre képtelen Buda 1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai Jánosnak. A két ellenfél 1538-ban Váradon titokban békét kötött, ennek értelmében Szapolyai halála után a korona Ferdinándra szállt volna. Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem), akit I. János néhány héttel később bekövetkezett halála után hívei - az isztambuli porta jóváhagyásával - királlyá választottak.