Az idei díjazottat számos filmben és színházi bemutatón láthatta a közönség. Mucsi Zoltán két évtizedig a szolnoki társulatban dolgozott, majd rövid szabadúszás és németországi szereplés után 1997-ben a Bárka Színházhoz szerződött. 2002-től a Krétakör tagja volt, melynek feloszlása után 2008-ban visszaszerződött a Bárkába. Milyen inspirációkat és nehézségeket jelentett a családi háttér, és merre vezet Fülöp saját útja? – Ez is kiderül fiatal zenészeket bemutató portrésorozatunk legújabb részében. A Petőfi Kulturális Ügynökség 2022-ben több, irodalmilag jelentős, kiemelt évfordulóhoz kapcsolódóan ünnepli a magyar irodalmat. Nagy Lóránt áprilisban a Hegedűs a háztetőn Percsikjeként, majd a La Mancha lovagja Don Quijotéjaként tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. hírlevél A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében Támogatott mellékleteink Nyomtatott magazinjaink
A magyar játékfilmekben a retrofilmekre jellemző dugásokat láthatunk a mai napig. Egy-egy bátrabb jelenetben azért felbukkan említésszerűen az anál vagy a gruppenszex, de a legtöbb nem követi a Sztanyiszlavszkij féle realista vonalat. 1980-tól kerestük a szexet a filmekben. Még mindig a 92-es Roncsfilm a legütősebb kultuszfilm, ahol Mucsi Zoltán veti rá magát a sánta Szirtes Ágira. Az Energomaton rázkódó Szirtes a '80-as éveket idézi és bár a jelenetben a szexre helyeződik a hangsúly, pontosan visszaadja az atmoszféra szomorúságát. Jóval előbb, 1983-ban készült el a Cha-cha-cha. Azt beszélik, hogy akkor sokan csak Tallós Rita néhány kockán át látható kitárt muffja miatt ültek be a moziba, pedig utóbb kiderült, a jelenetet dublőrrel vették fel. Abban a korszakban, amikor a vetkőzős toll igazi kincs volt, és a menők az Úttörő Áruházból öltözködtek, a filmben másfél órán át egy gimnazista fiú túltengő hormonjaitól űzve keresi a szerelmet. A '80-as évek Moszkva terét az elsőfilmes Kovácsi János rendezte, aki könnyen tudott azonosulni a kamaszfiúk problémáival, és a Cha-cha-cha attól válhatott kultfilmmé mert a mindent átható szexualitáson túl megmutatta, milyen bonyolult és időnként ijesztő a kamaszkor.
A népszerű színész nem teszi plénum elé a magánéletét, ezért ez a nagyon is emberi epizódja ennek a magánéletnek csak egy könyvből derült ki. A Blikk írta meg M. Kiss Csaba Boldogságkönyv című kötete alapján, hogy Mucsi Zoltán nemcsak három saját fiú, de egy örökbefogadott kislány boldog apja is. Néhány éve kiderült, hogy egy hozzájuk közel álló kislánynak szüksége van a család segítségére. A színész és felesége pedig - annak ellenére, hogy terveikben már nem szerepelt a család bővítése - nem engedik intézetbe a gyereke, hanem örökbefogadják. Ő a legkisebb, most tizenkét éves. Nem akartunk már több gyereket, csak hát... Ez családi probléma volt... Arra gondoltunk a kedvesemmel, ha ez a gyermek intézetbe kerül, attól kezdve mi hogyan mehetnénk fel a színpadra adott esetben morális kérdéseket feszegetni - enged bepillantást a színész abba az énjébe, amely azért színpadi (és a vásznon) való megjelenésekor is sejthető volt. Úgy éreztük, ha Veronika intézetbe kerül, azt mi nem éljük túl. Nagyon jó, hogy ő van nekünk.
Mucsi Zoltán igyekezett mindig szűkszavúan nyilatkozni családjáról és a magánéletükről, ezért lehet, hogy senki nem tudott róla, a három fia mellett van egy lánya is. Most először beszélt a színész a legfiatalabb gyermekükről. Az egész ország ismeri Mucsi Zoltánt, de magánéletéről nagyon keveset tudhatunk. A színész mindig féltve óvta családját a nyilvánosság előtt, nagyon ritkán nyilatkozott csak róluk, akkor is szűkszavúan. Ezért lehet, hogy eddig senki nem tudta, Mucsi Zoltánnak a három fia mellett van egy lánya is, akit örökbe fogadtak. Erről a Boldogságkönyv című interjúkötetben mesélt. Mucsi Zoltán kislányáról nyilatkozott Fotó: Szabó Gábor - Origo Néhány éve a családhoz közel álló gyermek ugyanis intézetbe került volna, Mucsi Zoltán és felesége pedig úgy döntöttek, ezt nem hagyhatják. " Ő a legkisebb, most tizenkét éves. Nem akartunk már több gyereket, csak hát... Ez családi probléma volt... Arra gondoltunk a kedvesemmel, ha ez a gyermek intézetbe kerül, attól kezdve mi hogyan mehetnénk fel a színpadra adott esetben morális kérdéseket feszegetni.
( Hot! Magazin) Mucsi Zoltán örökbefogadás Budapest színész
Máig vitatott, hogy Szinyeit lehet-e impresszionistának tekinteni, ezért a kiállítás a látogatóra bízza a kérdés eldöntését, több párhuzamot is bemutatva Sisley, Monet és Raphael Collin munkáival. Széles kontextusba helyezve mások mellett Gainsborough, Székely Bertalan, Bastien-Lepage és Gustave Doré női portréi között kapott helyet a tárlatban az emblematikus Lila ruhás nő, Szinyei talán legismertebb alkotása, a Majális keletkezésének körülményeiről pedig egy filmet is megtekinthet a közönség. Gazdag válogatás mutatja be Szinyei Merse Pál müncheni tanulóéveit, a fiatalkori Szinyei-képeket Courbet, Mackart, Böcklin, Benczúr Gyula és más kortársak alkotásai mellé helyezve. A tárlat külön szekcióban hívja fel a figyelmet a festő még lappangó műveire, majd Szinyei kortársakra gyakorolt hatását is vizsgálja Konkoly Gyula, Tót Endre és Szabó Ábel munkáit felvonultatva. A kiállítás 2022. február 13-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria C épületében. Forrás:
Elérkezett a Szinyei Merse Pál születésének 175. és halálának 100. évfordulója alkalmából megrendezett Kép és kultusz - Szinyei Merse Pál (1845–1920) művészete című kiállítás záróhétvégéje. A mintegy 120 művet felvonultató életmű-kiállításon a festő munkái mellett, magyar és nemzetközi pályatársak festményei is láthatóak a Magyar Nemezti Galéria tárlatán, az utolsó napokban 21 óráig! Szinyei Merse Pál a magyar művészet történetének egyik legnagyobb alakja. Olyan festő, akit mindenki ismer és művei akarva- akaratlanul végig kísérik az ember életét. Emiatt, ha életművét - hasonlóan megannyi világhírű festőhöz - a magyar közönség elé tárják, a közönségsiker elkerülhetetlen. Ugyanakkor a művészettörténészek kurátorok és muzeológusok munkája részben az is, hogy a látogatói élményt feltöltsék megannyi tartalommal. Nem is történt máshogy a Magyar Nemzeti Galériában a Hessky Orsolya és Krasznai Réka által kurátorként és Prágai Adrienn társkurátorként jegyzett kiállításon. Virágzó almafák, 1902 olaj, vászon, 50 × 65 cm Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény Utoljára 30 évvel ezelőtt volt Szinyei Merse Pál kiállítás Magyarországon.
Az utóbbi alkotás a korábbi képek és képleírások kapcsán megannyiszor említésre kerül. Ugyanakkor a folyamatos előre utalás és a kép megtekintésének ígérete kifejezetten fel tudja csigázni a nézőket és a megannyi előzetes ismerettel feltöltődött látogató számára a festmény a festő sikereinek és kudarcainak ismeretével, még mellbevágóbb élmény lehet. Már a kiállításra belépve az első teremben elhelyezett idővonalon hangsúlyozásra kerül, hogy az 1873-ban befejezett festmény és későbbi műveinek kezdeti sikertelenségei mennyire meghatározták a művész pályáját, a képek és az életmű tematikus újrakeretezésével, a megismert sikerekkel Szinyei ikonikus képe és a körülötte kialakult kultusz, ennél a műnél találja meg igazán a jelentését. Wilhelm Leibl (1944–1900) Szinyei Merse Pál arcképe, 1869 olaj, vászon, 139, 5 × 102 cm ltsz. 10. B Szépművészeti Múzeum, Budapest A kiállításon több Szinyeiről készült portré is látható, ilyen többek között a Wilhelm Leibl által 1869-ben kevés színnel festett nagyméretű befejezetlenül maradt félalakos portré, ahol a festőt kortársa vállaira hanyagul vetett kabátban, cilinderben, cigarettával a kezében jeleníti meg.
Szinyeit munkássága korai szakaszában sokat támadták "színezési őrülete", vagyis élénk színei miatt. A festő valóban újítónak ható kolorizmusának hátterébe külön szekció vezeti be a látogatót Szinyei munkáinak színelemzésén keresztül. Máig vitatott, hogy Szinyeit lehet-e impresszionistának tekinteni, ezért a kiállítás a látogatóra bízza a kérdés eldöntését, több párhuzamot is bemutatva Sisley, Monet és Raphael Collin munkáival. Széles kontextusba helyezve, mások mellett Gainsborough, Székely Bertalan, Bastien-Lepage és Gustave Doré női portréi között kapott helyet a tárlatban az emblematikus Lila ruhás nő, Szinyei talán legismertebb alkotása, a Majális keletkezésének körülményeiről pedig egy filmet is megtekinthet a közönség. Gazdag válogatás mutatja be Szinyei Merse Pál müncheni tanulóéveit, a fiatalkori Szinyei-képeket Courbet, Mackart, Böcklin, Benczúr Gyula és más kortársak alkotásai mellé helyezve. A tárlat külön szekcióban hívja fel a figyelmet a festő még lappangó műveire, majd Szinyei kortársakra gyakorolt hatását is vizsgálja Konkoly Gyula, Tót Endre és Szabó Ábel munkáit felvonultatva.
A mintegy 120 művet felvonultató kiállítás magyar és nemzetközi kontextusban, az egykorú rokon törekvések és tematikus összefüggések tükrében mutatja be a magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának fő műveit - közölte a Nemzeti Galéria. A tárlatra több mint 20 külföldi festmény, köztük Monet, Sisley, Corot, Courbet remekművei érkeztek neves köz- és magángyűjteményekből. Nemcsak a Szinyei-életműből tekinthet meg a közönség számos ritkán látható művet felvonultató, gazdag válogatást, hanem Szinyei kultuszával is eddig példátlan részletességgel ismerkedhet meg - hangsúlyozza az MNG közleménye. Budapest, 2021. november 11. Szinyei Merse Pál Lila ruhás nő (1874) és Majális (1873) című festményei (b-j) a Kép és kultusz - Szinyei Merse Pál (1845-1920) művészete című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Galériában 2021. november 11-én. MTI/Szigetváry Zsolt A nagy érdeklődésre tekintettel a kiállítás az utolsó két hétvégén, szombaton és vasárnap (február 12-13-án és 19-20-án) 20 óráig látogatható.