Mindez pedig együttesen azt jelenti, hogy a beépített tetőterek azon alapterületét, amelynek szabad belmagassága legalább 1, 90 méter, az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor figyelembe kell venni. 3. A pinceszint – az összes hasznos alapterület fent ismertetett fogalmára, valamint az OTÉK 1. számú melléklet 99. pontjára figyelemmel – építményszintnek minősül, ezért azt figyelembe kell venni az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor, különös tekintettel arra is, hogy a pinceszinten általában tároló helyiség létesül, amelynek szabad belmagassága – az OTÉK 85. § (3) bekezdése) pontja alapján – legalább 1, 90 méter. 4. A külső tartózkodó terek (terasz, erkély, tornác, loggia) összes hasznos alapterületbe való tartozásának vizsgálata során figyelemmel kell lenni az OTÉK hivatkozott rendelkezéseire, amelyek szerint hasznos alapterület a nettó alapterület azon része, amelyen a belmagasság legalább 1, 90 méter. A nettó alapterület pedig a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.
Pár hete egy állásfoglalásában az NGM, bizonyos feltételekkel, a lakás hasznos alapterületébe tartozónak minősítette a lakáshoz tartozó terasz, valamint az erkély, a pince és beépített tetőtér területét. Ez a jogszabály értelmezés jelentősen leszűkítette az új lakások értékesítésére irányadó 5%-os áfa igénybevételének lehetőségét. A kétségek miatt az adóhatóság nyilvános iránymutatást tett közzé, amiben finomított a teraszokat érintő álláspontján, a lakásépítők legnagyobb megelégedésére - írják a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői. Finomodik az álláspont Az ijedtség után kifejezetten megkönnyebbülésként hat, hogy minap a hatóságok korábbi álláspontjukat kiegészítették. A NAV honlapján nyilvánosan is közzétett tájékoztató a korábbi álláspontot ugyanis bővebben is kifejti. Egyrészt fenntartja, hogy a pincét, a beépített tetőteret és – elviekben – a teraszt, az erkélyt, a tornácot és a loggiát is hozzá kell számítani a lakás összes hasznos alapterületéhez. A külső tartózkodók esetén azonban immár részletesen elemzi a belmagasság fogalmát.
A szerző személyes értelmezése szerint csak a lakástól tulajdonjogilag elválaszthatatlanul létező teremgarázs helyek számíthatóak hozzá a lakás hasznos alapterületéhez. Azok a kialakítások, ahol a teremgarázs beállóhely mint önálló rendeltetési egység létezik (külön is értékesíthető), nem számítandók a lakás hasznos alapterületéhez.
Amennyiben kiderül, hogy az éppen kiszemelt ingatlan nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az általános 27%-os adókulcs alkalmazása miatt az új ingatlan ára hirtelen megugorhat és ezáltal elveszíthetjük az adó-visszatérítési támogatást is. Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy új ingatlan vásárlása esetén nem biztos, hogy minden ingatlanelem esetében alkalmazható a kedvezőbb adómérték: előfordulhat, hogy részben 5%-os, részben 27%-os áfát tartalmazó számlát kapunk. Ezért néhány pontban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat. Mielőtt belevágnánk, szeretnénk megjegyezni, hogy a kedvezményes adókulcs egy visszatérő szabály. 2016 és 2019 között szintén 5% volt az alkalmazandó áfakulcs új lakóingatlan vásárlása esetén, az új, 2021-től hatályos szabályozás pedig szinte azonos a korábbival. Ennek megfelelően a korábban az 5%-os adókulcs alkalmazhatóságával kapcsolatos, a NAV honlapján megjelenő iránymutatásokat relevánsnak tekinthetjük – függetlenül attól, hogy azok már archívumba kerültek.
Továbbra is nagy az értetlenség hazai piaci körökben, hogy mitől erősödik a forint. Mitől is erősödne - mondják - amikor a gazdaságpolitika kiszámíthatatlan, özönlenek a korrupciós ügyek, és a kormány számára minden szempontból a gyenge forint tűnik kedvezőbbnek és kívánatosnak? Ezek a szempontok azonban nem olyan fontosak a jelenlegi környezetben. Ha kicsit szétnézünk, azt látjuk, hogy az euróval szemben a cseh korona múlt héten egyéves csúcsra ment (pedig ott nulla a kamat! ), a lengyel zloty féléves csúcsot ütött a héten, és követte ebben a forint is. Jól láthatóan regionális erősödés van. De mi az oka? A közép-európai régiót (a bezzeggyerek Lengyelország kivételével) afféle rozsdaövezetnek tekintették a befektetők a válság óta, ahol sok az adósság, szenved a gazdaság, és nincsenek jó beruházási lehetőségek. Egyrészt Európa részei, amely tele van problémákkal, másrészt itt van egy köpésre Ukrajna meg Oroszország, onnan meg semmi jó nem jöhet. Ez volt az alapvetés. Mostanában azonban változás látszik ebben.
Ősszel ennél is lassabb tempóra kapcsolt, szeptemberben és októberben mindösszesen 15-15 bázispontos szigorítás jött. A forint erre jelentős esésbe is kezdett, november folyamán szinte végig gyengült a magyar fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben. Nőnek az MNB inflációs előrejelzései is, ezzel összhangban gyorsított a kamatemelési tempón a jegybank Bár az MNB-nek nincs hivatalos árfolyamcélja, a forint erős volatilitása és tartós gyengesége szerepet játszhatott abban, hogy gyorsabb tempóra kapcsolja a szigorítást a jegybank. Novemberben irányadó rátának újra az egyhetes betéti tender kamatszintjét tették meg, hogy minden csütörtökön lehetőség adódjon a szigorításra. Ezzel az eszközzel éltek is a döntéshozók, azóta minden héten kamatot emelt a jegybank. Olyannyira, hogy a két ünnep között is 20 bázisponttal módosították felfelé az irányadó rátát, ami most már 4%-on áll. A kamatemelés még október végén sem tűnt ilyen gyorsnak, Virág Barnabás MNB alelnök akkori jelzése szerint 2021 végéig a 15 bázispontos kamatemelés lehet irányadó.
Az euróval és a közép-európai devizákkal egyetemben szépen erősödik ma a forint, miután a hét elején az oroszokat sújtó amerikai energiaimport első hírére a złotyval együtt rekordmélypontra bukott. A lehetséges okokat szedtük össze. 2022. 03. 09 | Szerző: Pető Sándor Nagy port vert fel természetszerűen a hét elején, amikor a forint megkóstolta a rekordmélypontot jelentő 400-as szintet az euróval szemben, azóta több mint 4 százalékot erősödve ma már 382-nél is járt, ami azonban még mindig jelentős gyengülést jelent ahhoz képest, hogy az év eleji sokakat elképesztő rali a 350-es szint felé repítette. Fotó: Shutterstock A hazai fizetőeszközt temető hangok ellenére a forint piacán nincs semmi különleges látnivaló, ha az európai devizapiacokra tekintünk. Mikor a dollár uralja a piacokat, mint mostanában, az a régiónk devizáinak nem szokott használni. Ami az utóbbi hetekben váratlan, az az árfolyamkilengések mérete, ugyanakkor a forint a régió szomszédjában dúló háború okozta idegesség közepette sem kiugróan gyenge.