Hegyi, Szilvia Cintia (2015) A pénzügyi kultúra összetevőinek vizsgálata a pénzügyi viselkedés középpontba helyezésével. MA/MSc thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Marketing és Média Intézet. Preview PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader 7MB Item Type: MA/MSc thesis Subjects: Finance ID Code: 8763 Specialisation: Marketing szak Deposited On: 09 May 2016 12:47 Last Modified: 02 Jul 2016 21:26 Repository Staff Only: item control page
Kuruczleki Éva Pénzügyi kultúra kutatása: a pénzügyi kultúra mindazon készségek, képességek, attitűdök és viselkedés, amely szükséges a megalapozott pénzügyi döntések és végső soron a pénzügyi jóllét megteremtéséhez. A témakör részeként lehetséges kutatási téma egyének (pl. hallgatók, felnőtt lakosság, stb. Oktatási Igazgatóság. ) pénzügyi kultúra kutatása vagy már meglevő nemzetközi mérések eredményeinek összehasonlítása.
Fotó: Michał Obrzut. Az alábbi dokumentumban közölt információk és vélemények Részletesebben
kockázati tőke). Gyakran elemzik a kockázati tőke szerepét egy már működő vállalkozásnál, a vállalkozások tőkeszerkezetét és osztalékpolitikáját, a külső finanszírozás módjait, a lízinget, mint alternatív finanszírozási forrást, a forgótőke-gazdálkodást, a vállalat hosszú távú stratégiai pénzügyi tervezését vagy egy vállalkozás költségvetési kapcsolatainak a bemutatását. A vállalati pénzügyek, mint szakdolgozati téma a számviteli szakdolgozatokkal nagymértékben összefügg. A legjobb példa erre a közkedvelt vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzet elemzése az elmúlt évek beszámolói alapján. Ehhez a témához ugyanis a mutatókat a pénzügy szolgáltatja, az adatok forrását viszont a számvitel. Hasonló ilyen jellegű téma a beruházás elemzése egy adott vállalkozás esetében. 100% plágium mentesség – PÉNZVISSZAFIZETÉSI GARANCIA Garantáljuk, hogy minden általunk végzett munka plágiumtól mentes. Minden eseteben szoftveres plágiumkereső vizsgálatot végzünk, melynek riportját csatoljuk a kézbesítéskor.
A szakdolgozat titkosítása A Tanulmányi és vizsgaszabályzat 54. § (3) bekezdése értelmében a hallgató kérheti a szakdolgozatának titkosítását: "A szakdolgozat készítője, valamint a szakdolgozathoz információt adó szervezet a szakdolgozat készítőjének útján írásban kérheti a témát elfogadó szakfelelőstől a szakdolgozat/diplomamunka titkos kezelését. Amennyiben a szakfelelős elrendeli a titkosítást, úgy a szakdolgozat kizárólag a bírálónak és a záróvizsgáztató bizottságnak adható ki. " A szakdolgozat titkosítási kérelmet a neptun rendszeren keresztül kell benyújtani 2021. április 21-én 23:59-ig az Ügyintézés/Kérvények menüponton. A szakdolgozatok utólagos titkosítása nem lehetséges. Amennyiben a szakdolgozat feltöltésével kapcsolatosan bármilyen technikai hibát észlel, kérem jelezze a e-mail címen. Szakdolgozati bírálat megtekintése A szakdolgozat védését megelőzően legalább egy héttel letöltheti a neptun rendszerből az elkészült szakdolgozati bírálatát. A szakdolgozati menüponton a + jelre, majd a Bővebb gomb megnyomását követően, a konzulens, opponens neve melletti + jelre kattintva a Szakdolgozati bírálat megtekintésével tudja letölteni a bírálatot.
Kántor, Nóra (2010) Szervezeti kultúra: a láthatatlan érték. Thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Pénzügyi Számvitel Tanszék. Preview PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader 1MB Item Type: Thesis Subjects: Accounting Business organisation ID Code: 2895 Specialisation: Gazdálkodási-közgazdász tanár szak Deposited On: 24 Jan 2011 12:03 Last Modified: 02 Jul 2016 20:26 Repository Staff Only: item control page
Az erről szóló előterjesztést hamarosan tárgyalja a kormány, de ettől még egyik napról a másikra nem lesz több víz. A javaslat azzal számol, hogy lenne egy tűzoltásszerű, gyors beavatkozás, amivel a Székesfehérvár fölötti kincsesbányai, karsztvíz alapú vízbázisból vezetnének a tóba vizet. Csakhogy ez erősen korlátozott, mivel a város és a környező település ivóvízszükséglete elsőbbséget élvez, és elindulna egy hosszabb távú, átfogó projekt is, amivel tartósan biztosítanák a tó vízutánpótlását. A kérdés csak az, hogy mindez miért nem volt része annak a nagy csinadrattával éppen idén átadott, 14 milliárdos, nyolc évig tartó vízügyi projektnek, amely a Velencei-tó partfal-rekonstrukciója néven futott, és amelynek a keretében több helyen kifejezetten szépészeti jellegű beavatkozásokra is sor került, miközben a tó jelek szerint legfontosabb problémájára nem adott megoldást. Az idei szezon borzalmasan alakult: már másodszor van 40 fokot megközelítő, rendkívüli hőségriadó, amikor a tó vizét csökkentő párolgás is rekord mértékű, elérheti a napi egy centimétert, maga a víz pedig túlmelegedik.
A vízhiányos állapot miatt a tó délnyugati részén fekvő természetvédelmi terület, a Velence-tavi madárrezervátum pedig szinte teljesen kiszáradt, melyet a Gárdonyi Közlöny felvétele be is mutat:
A nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében is szereplő területen csak nagyon kevés víz maradt. Drónvideót tett közzé a Gárdonyi Közlöny arról, hogy fest most a Velencei-tó délnyugati részén fekvő madárrezervátum területe. A felvételek tanúsága szerint szinte teljesen eltűnt onnan a víz. A Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapja szerint a 420 hektáros rezervátum, amely 1958 óta védett, szerepel a "Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében" is. Az öreg nádasokban rendszeresen fészkel a nagykócsag és a kanalasgém, a nagy tisztások jellegzetes lakója a búbosvöcsök, sekélyvizeknek pedig a kis vöcsök, és költ itt a nyári lúd, a barna rétihéja, valamint többféle nádi énekesmadár. Azt is írják, hogy a területen ma is fellelhetők az eredeti lápi vegetáció maradványai, az úszólápok. A lápi növényzet különlegességét bizonyítja az Európa-szerte ritka hagymaburok nevű lápi orchidea-faj jelenléte. A magyar flóra egy másik nagyon ritka faja a tengermelléki káka ugyancsak itt fordul elő. Az oldalon a rezervátumot érintő speciális védelmi feladatok között egyebek mellett arról írnak, hogy a természeti értékek fennmaradása érdekében a tó vízszintjének szabályozását a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével kell végezni.
A múlt héten a nyár eleji halpusztulás nyomán – amelyről a videóriportban számolt be – a Válaszonline írt a Velencei-tó vízszintszabályozásának problémáiról. A cikkből kiderül, hogy az elmúlt két évben a víz 44 százaléka eltűnt a tóból.
2. CÁPA MÉRETŰ HALAK ÚSZNAK A TÓBAN A Velencei-tó rengeteg halfaj otthona. Az alig pár centis sneciktől a cápa nagyságú harcsáig terjed a méret-skála. A harcsák ugyan megtermett halak, mégis nagyon-nagyon ritkán találkozni velük, hiszen életük nagy részét teljesen elrejtőzve, úszó nádszigetek alatt töltik, s csak táplálkozni merészkednek elő. Nehéz a dolguk a rájuk vadászó horgászoknak is, nagy büszkeség, ha horogra akad egy-egy példány. A legnagyobb a Velencei-tavon fogott harcsa közel 110 kilogrammot nyomott. A legnagyobb a Velencei-tavon fogott harcsa közel 110 kilogrammot nyomott. 3. A KÉT LAKATLAN SZIGET TITKA A Velencei-tó medrének kotrásakor az 1960-as években a kitermelt iszapból két mesterséges szigetet hoztak létre. Az egyik az agárdi Cserepes-sziget a másik pedig a Velencei strandokról is megfigyelhető valahai Úttörő-sziget (ma Velence-sziget). A sziget onnan kapta a nevét, hogy a hetvenes években természetes anyagokból készült "öko" gyermektábort terveztek építeni rajta. Ez sajnos nem valósult meg, így a sziget ma teljesen lakatlanul, kihasználatlanul áll.
Az ő javaslatuk a Császárvíz és két másik víztározó tartalmának a Velencei-tóba engedése volna, egy úgynevezett sönt (átkötés) segítségével. Ennek költsége – a civilek hozzávetőleges számítása szerint – csupán 10 százaléka volna a Tessely Zoltán térségbeli fideszes képviselő által a kormánynak ajánlott 40 milliárd forintba kerülő megoldásnak, melyet az Orbán-kormány forráshiányra hivatkozva elvetett. Gárdonyban tüntettek a tóért aggódó civilek. A strandolni vágyókat közben közterületesek zavarták ki a vízből. Ez utóbbi 40 milliárdos ötlet mibenlétét a nagyközönség nem ismerhette meg, holott a "Civilek a Velencei-tóért" kezdeményezte annak nyilvánosságra hozatalát. "Hülyének nézik az embereket" – mondta a Magyar Hangnak elkeseredetten Vas. Aznap, mikor bejelentették, hogy a Velencei-tó megmentésére nincs pénz, nyilvánosságra került, hogy a kormány 42 milliárd adófizetői forintot költ filmstúdió-építésre, és még ennél is sokkal többet a vadászati világkiállítás és a MOTO GP pálya megépítésére.
Közterület felügyelő felügyeli, hogy senki se menjen be a Velencei-tóba a Holdfény Strandon 2021. július 31-én (Fotó: Grimm Balázs/Magyar Hang) A Velencei-tóra és körülötte élőkre az elmúlt időszakban rájár a rúd. Lapunk is több cikkben foglalkozott Magyarország egyik legnagyobb tavának helyzetével: hol a kipusztuló halállomány, hol az apadó víz borzolta a kedélyeket. Ezért kerestük meg és beszélgettünk Vas Péterrel, a tó megmentése érdekében létrehozott Civilek a Velencei-tóért Facebook-csoport egyik alapítójával az aktualitásokról. Vas Péter elmondta, hogy az elmúlt napok esőzései a legégetőbb problémát, a Velencei-tó alacsony vízszintjét érdemben nem orvosolták. Amikor nagyobb esőzés volt, az sem tudott változtatni ezen a gondon. Vas szerint ahhoz, hogy csupán egy centit nőjön a tó vízszintje, 250 ezer köbméter vízutánpótlás szükségeltetne. Megtudtuk, immár csak 82 cm a víz szintje, ez 44 százaléka a 160-180 centiméteres normál állásnak. Az aktivista felhívta a figyelmet, hogy sürgős, azonnali megoldásra volna szükség.