Jobbra a Költő utca ívénél a Jókai-kert látszik. A felvétel 1944. április 14-én készült. Forrás: Fortepan / Magyar Királyi Honvéd Légierő Középen a Kerepesi temető (Nemzeti Sírkert). Balra fenn a Baross tér és a Keleti pályaudvar csarnoka. A Kerepesi út mellett az Ügető, ettől balra a Tattersall látszik. Ferdén keresztben a Baross tér és az Orczy tér között húzódik a Fiumei út. Jobbra lenn a Józsefvárosi pályaudvar és a Kőbányai út. Forrás: Fortepan / Magyar Királyi Honvéd Légierő Csepel, balra a Béke téri lakótelep, középen a Jézus Szíve római katolikus templom, 1963. Forrás: Fortepan / MHSZ A Kelenföld déli iparterület, jobb szélen a Budafoki út, fent keresztbe a Galvani út, 1957. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor Balaton, Siófok légifotó, Fő utca a Sió-csatorna feletti hídnál, 1965. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr A Feneketlen-tó környéke. Meghalt az autójából kirepült sofőr. A tó partján a Park étterem, fölötte a Budai Parkszínpad és a Sport (később Flamenco) szálló, 1966. Forrás: Fortepan / Kecskés András Baja, előtérben középen az Attila utca és a Szabadság út, feljebb a Szentháromság (Béke) tér.
A vasárnap esti balesetben egy férfi a helyszínen életét vesztette, a Budafoki út belső sávjait mindkét irányban lezárták. A rendelkezésre álló adatok szerint 2022. március 6-án 17 óra 15 perc körül Budapest XI. kerületében, a Budafoki út 211. szám előtt felborult egy személygépkocsi – adta hírül a rendőrségi portál. A balesetben egy férfi a helyszínen életét vesztette. A Budafoki út belső sávjait mindkét irányban lezárták, a forgalom a külső sávokon halad. A Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálja a baleset körülményeit. A fővárosi hivatásos tűzoltók végzik a műszaki mentést, a kiérkező egységük áramtalanította az autót – tájékoztatott a katasztrófavédelem. (Borítókép: Sérült személyautó a XI. Index - Belföld - Felborult egy autó Újbudán, a sofőr meghalt. kerületi Budafoki úton miután a gépjármű felborult 2022. március 6-án. A balesetben egy férfi a helyszínen belehalt sérüléseibe. Fotó: Mihádák Zoltán / MTI)
Ahogy a Belgrád rakpart több épülete, a Ferenciek terén álló volt Királyi Bérpalota, az Andrássy út 1. alatti egykori Stein-ház, a volt Zsolnay-mintaüzlet épülete a Március 15. téren, továbbá a Kodály körönd bérházai is visszakaphatnák régi tetődíszeiket. A rekonstrukciókkal a város visszanyerhetné azt a hangulatot, amely a múlt század első évtizedeiben jellemezte. A Steindl Imre-program Az Országgyűlés 2011 nyarán döntött a Kossuth tér átépítéséről, valamint az Országház tágabb környezetének a megújításáról. Ezzel elindult a program, amely ma Steindl Imre nevét viseli. A Nemzet Főterének átadása és a Wellisch-palota – a Miniszterelnökségnek és az Igazságügyi Minisztériumnak helyet adó épület – rekonstrukciója után a déli térfal rehabilitációja kezdődött el, majd 2016-ban kormányrendelet határozott a teret övező valamennyi épület és a kapcsolódó közterületek térhez illeszkedő felújításáról. A gyarapodó feladatok végrehajtására jött létre a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt., amely kiemelt állami projektcégként irányítja az előkészületeket és a beruházások lebonyolítását.
Egy technóbuli komoly fizikai munkát kíván a résztvevőktől. Kemény menet végigtáncolni az éjszakát, és – bár erre nem biztos, hogy konkrétan gondoltak a szervezők – a kiállítás a technókultúrának ezt az aspektusát is érinti, merthogy a kiállított tárgyak, installációk nem egyetlen térben vannak kihelyezve. Egy kiállításhoz képest egészen sokat kell menni, hogy mindent megnézzen az ember. Az első állomás, ahol a legtöbb művészeti munka tekinthető meg, az egykori raktárépület földszinti részén található, majd egy kis séta után a föld alá ereszkedünk alá, a kiállítás legizgalmasabb helyszínére, a gigantikus budafoki pincerendszer ide eső részébe. Innen pedig felfelé vezet az út, egészen magasra, az egykori ipari épület legfelső emeletén lévő kiállítótérbe. Menet közben nemcsak a technó zenei vonatkozását érintjük – talán azt a legkevésbé –, hanem képet kapunk az elektronikus zenéhez köthető szubkultúrákról és az ő szabadságfelfogásukról, a 90-es évek rave-bulijairól, az acidről, a bulik utáni csendről és a hajnalokról, a drogokról, a vizuális világról, a hangzásokról, a divatról, és bőséggel jut hely a filozófiának meg a politikának is.
Nyitókép: Bakáts tér 3. A képek a szerző felvételei. Kapcsolódó cikkek Variációk emlékműre Programajánló április 07. A Covid–19-járvány áldozatairól emlékeznek meg azok az ideiglenes emlékművek, amelyek április 29. és május 1. között Budapest közterületein láthatók. Bejegyzés navigáció
A telephelyeken már egyáltalán nincs áramellátás az üzemeltető szerint. "Különleges katonai műveletnek" nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok hetek óta tartanak, az orosz erők több ezer civil életének vetettek véget. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk. Teljesen lekapcsolódott az elektromos hálózatról a csernobili erőmű – közölte szerdán az Ukrenegro, az erőművet üzemeltető cég a francia BFMTV beszámolója szerint. Az Ukrengo azt írta, hogy az orosz katonai akciók miatt teljesen leállt a csernobili atomerőmű és biztonsági berendezéseinek áramellátása. Ahogy arról szerdán a is beszámolt, a csernobili atomerőmű 210 dolgozója két hete folyamatosan szolgálatban van, amióta átvették az oroszok az irányítást, valamint egyre kevesebbet lehetett arról is tudni, hogy mi történik valójában az erőműben. Az elektromos áram hatása az emberi szervezetre. Az ukrán külügyminiszter szerdán tűzszünetre szólította fel az orosz csapatokat, hogy vissza tudják állítani az áramellátást az erőműben. Az Energoatom ukrán nukleáris vállalat felhívta a figyelmet arra, hogy áramellátás híján radioaktív anyagok szabadulhatnak fel az erőműből.
Elképzelhetőnek nevezte a villamos energia áfájának csökkentését Ausztriában Gabriel Felbermayr, az osztrák Gazdasági Kutatóintézet (wifo) elnöke. Felbermayr a Salzburger Nachrichten című lapnak azt mondta, hogy az áramot terhelő általános forgalmi adó 20 százalékról 10 százalékra csökkentésének látná értelmét, a gáz áfáját viszont változatlanul hagyná, és nem tartja szükségesnek az energiaárak általános adócsökkentését sem. Az energiahordozókra kivetett adó "nem olyan tétel, amellyel az ember jojózik, hol felfelé, hol lefelé, az aktuális piaci helyzettől függően" – jelentette ki. A szinte minden háztartás számára biztosított energiaköltség-bónuszt "locsolókannás elosztásnak" nevezve bírálta. Az emelkedő villamosenergia- és gázárakat "nem lehet szubvenciókkal nemlétezővé tenni" – mondta a Gazdasági Kutatóintézet vezetője. Az elektromos áram kémiai hatása. Megfontolandó lenne viszont az áramadó csökkentése az uniós minimumra. A megújuló energiák elterjedését fel kell gyorsítani Európában, mert ha a villamosenergia-ellátás növekszik, az kihat az árára is – közölte Gabriel Felbermayr.
2022. 03. 04 | Szerző: Balogh József, energiapiaci szakértő Legyünk őszinték: február 24. előtt szinte senki sem foglalkozott az ukrán energiarendszerrel. Itt van mellettünk, össze vagyunk kötve áramvezetékekkel (Albertirsa) és gázcsövekkel (Beregdaróc), de alig tudunk valamit arról, hogy mi van a határ másik oldalán. Most az értelmetlen háború miatt jönnek a kérdések: éppen befelé vagy kifelé megy a gáz? Ukrajna exportál még áramot Magyarországra, mint régen? Ez a rövid írás arra keresi a választ, mivel és hogyan lehet az ukrán elektromos rendszert segíteni ezekben a szörnyű napokban. Első ránézésre, az ukrán áramtermelés zöldebb a zöldnél is. Ukrajna nukleáris nagyhatalom, a szó legszebb értelmében: 13 000 MW beépített kapacitással, összes áramfogyasztásának kb. 60 százalékát termeli atomerőműben. Tech: A csernobili erőmű lekapcsolódott az elektromos hálózatról | hvg.hu. A világon jelenleg csak Franciaországban nagyobb ez az arány. Ehhez jön még 6300 MW vízerőmű (csak érdekesség: teljes magyar beépített hidrokapacitás kb. 55 MW). Ezenkívül van még kb. 8000 MW megújuló erőmű is.
Az Energoatom hozzátette: a szél a radioaktív anyagokat Ukrajna más régiói mellett Fehéroroszországba, Oroszországba és az Európai Unió területére is elsodorhatja. A vállalat kiemelte, hogy a helyzet egyre súlyosabb, hiszen a helyszínen tartózkodók egyre erősebb sugárzásnak vannak kitéve. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy az erőmű generátorai csupán 48 órán keresztül bírják, ezt követően szivárgás léphet fel. Okostankönyv. Az orosz-ukrán háborúról folyamatosan frissülő közvetítésben számolunk be, ezt ide kattintva éri el:
Okostankönyv
Így nem lehet tudni, a market coupling hogyan reagálna, ha Ukrajnát egyszerűen rákapcsolnák a négy szomszédos EU-országra. Csak lépésben szabad haladni, különben már az első ukrán "blackout" (ami sajnos csak idő kérdése) magával ránthatja EU-s szomszédait: az ukrán elektromos rendszer egyedül nagyobb, mint a szlovák–magyar–román együtt. Ha a négy határos EU-ország segíteni szeretne, akkor első lépésben csak az ún. burshtini sziget ellátása tűnik reálisnak. A fent említett Entso-e teszt előtt, ez a burshtini erőmű körüli terület egyszer már volt szinkronizálva az európai elektromos rendszerrel. Így többek között Magyarországra is innen érkezett az ukrán áram, illetve az ukrán elektromos rendszer utolsó reformja után (2019. július 1. ) ide ment ki a magyar export Ukrajnába. Segítség és kihívás az ukrán elektromos iparban. Ha el akarjuk kerülni a bicikli vontatta troli esetét, akkor ez az a praktikus és gyors segítség, amit a négy szomszédos ország azonnal fel tud ajánlani. Ha és amikor a burshtini szigetet már sikerült visszakapcsolni az Entso-e rendszerre, akkor lehet elkezdeni egész Ukrajna európai szinkronizálását újratervezni.
Tehát közel 28 000 MW zéró CO2-termelőkapacitás van Ukrajnában, ami részben zsinór (atom), részben csúcsra járatható (hidro). A mai ultrazöld világban ez egy jó kiindulópontnak tűnik. De ezzel vége is a jó híreknek. A maradék erőművi kapacitás szén (éves áramfogyasztás kb. 45 százaléka), valamint gáz (kb. 7 százalék). Ezzel a kettővel egy közös baj van: nincs elég tüzelőanyag. A szénellátás 2014 óta problémás: a két szakadár régió megszállásával a legjobb feketeszénbányák elvesztek. Ekkor a részben állami, részben magánkézben lévő ukrán szénerőművek elkezdtek feketeszenet importálni. Ebből lett a híres Rotterdam+ botrány, amiről máig csak annyit tudunk, hogy itt szakmai, politikai és szabályozói hibák (senki sem tudja, milyen arányban) sorozata történt. A botrány után a szénimport szinte teljesen leállt. A múlt hét végére összesen csak kb. húsz napra elegendő szén maradt az országban (kb. Az elektromos áram fogalma. 700 000 tonna). Gáz lenne, csak nagyon drága. A háború kezdete óta folyamatosan három számjegyű a jegyzés, és reálisan csak a négy szomszédos EU-ország (lengyel, szlovák, magyar és román) határán tudnak az ukránok vásárolni – 2015 óta nem vesznek gázt közvetlenül az oroszoktól, hiába vannak ott a nagy nyomású vezetékek a keleti határon.