Magyar Narancs - Belpol - Elég szép summát akaszthat le Gulyás Márton a kormányzati sajtóról két helyreigazítási ügyben Meleg Pasik - Online Gay Video Chat és Társkereső / Gay Guys Hungary - Online gay video Chat and Dating Site Az utóbbi egyrészt teljesen törvénytelen akció lenne, bár nagyban egybeesik a hazai Soros-szervezetek terveivel. Másrészt polgári demokráciákban nem szokás a választási rendszereket a szavazás előtt nyolc hónappal módosítani. Persze, a követelés csak ürügy. A cél a botrány, a felfordulás. Gulyás Márton hosszú évek óta a hazai baloldali-anarchista mozgalom egyik vezéralakja, éppen ezért itt az idő, hogy kicsit felelevenítsük a pályáját. Gulyás Márton 2012-ben tűnt föl először egy politikai tüntetésen Fotó: Mudra László [origo] Már a gimnáziumban is lázadt Gulyás egy középosztálybeli család harmadik gyermeke, édesapja Gulyás Gyula dokumentumfilm-rendező. Gulyás Márton a XIII. Aggódnak Gulyás Marci meleg társkeresős storyja miatt a 444-esek – MINDEN SZÓ.hu. kerületi Berzsenyi Dániel Gimnázium diákjaként 19 évesen színdarabot rendezett, később Nagy Zoltánról szóló filmjével felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, de azt nem végezte el, összesen négy hónapot járt az intézménybe.
Kampányzáró, őrületes Facebook-mondások, választási csalási vádak: hogyan telt a kampány utolsó hete? Mit érnek a közvélemény-kutatások, és kell-e egyáltalán törődni a bemutatott számokkal? Az ellenzék vagy a Fidesz teljesített jobban az utolsó hetekben? A Háromharmad+-ban ezúttal Bita Dániel, Gulyás Márton, Pap Szilárd István és Pető Péter beszélgetett. Vajon eldönti-e az ukrajnai háború a magyar választást. Erről is beszélgetett a Háromharmad+ adásában Gulyás Márton, Nagy József, Pap Szilárd István és Pető Péter. Párhuzamos beszédek és visegrádi elhidegülés. Sikeres lehet-e a tanárok sztrájkja, és van-e oka az ellenzéknek a csodavárásra? Milyen esélyekkel fut neki a választásnak a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt? Ezekről beszélget a Háromharmad+ eheti adásában Gulyás Márton, Kerner Zsolt, Nagy Gergely Miklós és Pap Szilárd István. A megválasztott államfő és az ellenjelölt, Róna Péter szereplésének értékelése után arról is beszélt az e heti Háromharmad+-ban Gulyás Márton, Nagy József és Bita Dániel, hogy lehet-e újabb taxisblokád.
Erről szól ezúttal a Háromharmad. Lesz nyilvános lökdösődés az ellenzéki listaállítás során? Mekkora frakcióval számolhat Márki-Zay a következő parlamentben? Dobrev Klára hazaköltözik Brüsszelből a magyar törvényhozásba? És kikerül valaha Gyurcsány Ferenc árnyékából? Vagy már ki is került? Mi ez az egész Márki-Zay jelenség? Milyen hatással lesz a kisvárosi polgármesterségből a nagypolitikába berobbanó férfi a magyar közéletre – akkor, ha győz az előválasztáson, s győz Orbán ellen is; akkor, ha csak az előválasztáson diadalmaskodik; s akkor, ha már az előválasztást is elbukja. Erről szól a mai Háromharmad Pál Zsomborral, Pető Péterrel és Nagy Józseffel.
Hiszen az első köztársaság vezetői a területi integritás talaján álltak, és ők adták ki először a jelszót: "nem, nem, soha! " (Ami persze illúziónak bizonyult. ) Mégis, nincs még egy forradalmunk, talán az 1956-os kivételével, amire annyi hazugságot és mocskot szórtak volna, mint az 1918-asra. Hosszú évtizedek alatt makacs mítoszok és torzítások, post hoc ergo propter hoc logikai hibák olyan bonyolult hálóját építették fel köré, amelyek zombiként mindig újraélednek, bármilyen alaposan is végezzék ki őket. Ezeknek a hazugságoknak a nagy részét a Horthy-rendszer idején költötték az olyan véleményvezérek és kurzusírók, akik közül igen sokan a saját szerepüket is szerették volna kitörölni a kollektív emlékezetből. Az első magyar köztársaság online. Az októberi forradalom idején ugyanis nagy számban tódultak a nemzeti tanácshoz, hogy hűségesküt tegyenek neki, és önként mondtak le arról is, amire nem kényszerítette őket senki. Ki akarták törölni az emlékezetből, hogy milyen széles nemzeti konszenzussal jutott hatalomra a köztársaság, és milyen népszerűség és várakozás övezte Károlyi személyét ezekben az időkben nem csak a bal, de a jobboldalon is.
október 23-án több tízezer ember gyűlt össze Budapesten, az Országház előtti Kossuth téren. Katonai díszegység sorakozott fel, ünnepélyesen felvonták az állami zászlót, s a magyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat az állami zászlóhoz vitték. Déli 12 órakor, a harangszót követően országházi dolgozószobájának erkélyén megjelent Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök.
Létrehozta az alkotmányvédelem legfőbb szervét, a nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan széles hatáskörrel bíró Alkotmánybíróságot, az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervét, a Számvevőszéket és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának új tisztségét. Biztosította továbbá a többpártrendszer kiépítéséhez szükséges jogi eszközöket, lehetővé téve az alkotmányos kereteket betartó pártok megalakulását és működését. Törölte a korábbi alkotmányban leírtakat a "munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető szerepéről", s külön szabályt alkotott arról, hogy politikai párt közvetlenül ne gyakorolhasson közhatalmi funkciót. A gazdasági rendszerrel foglalkozó paragrafusok egyenlő védelemben részesítették a köz- és magántulajdont, s a versenysemlegesség alapján támogatták a vállalkozásokat. Az alapokmány rögzítette: az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogai csak minősített többséggel érinthetők. Az első magyar köztársaság 3. A törvényi alapok megteremtését követően kerülhetett sor az alkotmányban megfogalmazottak érvényesítésére, így a köztársaság kikiáltására is.
Ezért hát elterjesztették az ún. "patkányforradalom" és a tőrdöfés Németországból importált mítoszait, miszerint a zsidók összeesküvése miatt veszítette el az ország a háborút és "esett áldozatul" a forradalmaknak. Ennek a mítosznak a cáfolására elég átnéznünk a korabeli sajtó híradásait. Az, hogy a baloldali lapok, mint Az Est, a Népszava üdvözölték a forradalmat és a köztársaságot, senkit nem érhet meglepetésként. Sokkal érdekesebb, hogy a jobboldali, Tisza István politikájához közel álló lapok is egyöntetűen ünnepelték a forradalmat, Károlyit és a köztársaság kikiáltását! Pedig ekkoriban nem volt cenzúra, és nem volt sem vörös, sem fehér terror: senki nem kényszerítette őket semmire. Harmadik Magyar Köztársaság | Honismeret. Aki csak olyan torz, hazug leírásokból ismeri a forradalom eseményeit, mint amilyen Tormay Cécile Bujdosókönyve, annak érdemes elolvasni, hogyan számoltak be ezek a konzervatív lapok a november 16-i eseményekről. A szerző gyűjtése A Budapesti Hírlap, Rákosi Jenő lapja, amely mindvégig a baloldali mozgalmak kérlelhetetlen ellensége, a háborús propaganda egyik fő szócsöve, Tisza politikájának támogatója volt, így számolt be a köztársaság kikiáltásáról: "A magyar köztársaság a mai napon megszületett.