Sokkal költséghatékonyabb megoldást kínálunk, ráadásul rengeteg időt és energiát is nyerhet ezzel. Lendítse fel a bolt forgalmát, keressen bennünket bizalommal elérhetőségeinken, és rendelje meg azokat a termékeket, amikre gyakran van igény a vásárlók részéről! A hidegkonyha története röviden A hidegkonyha eredete a múlt homályába vész, de az bizonyos, hogy többféle irányzat együttesen határozza meg, hogy mit is nevezünk ma így. A lényege viszont szerepel a nevében: hideg ételek színes-ízes gyűjteménye, aminek már a látványa is előcsalja az éhséget mindenkiből. Előétel, vendégváró falatok, sültes tál, hidegtál – Rollin' Chef. A szakértők egyetértenek abban, hogy a hidegkonyhának és a svédasztalnak köze van egymáshoz, méghozzá nem kevés. A tradicionális svéd ünnepi étkezésekkor a házigazda hideg és meleg ételeket halmoz az asztalra, amelyek közül válogathatnak a vendégek; erre gyakorlatilag a mai hidegkonyha elődjeként is tekinthetünk. Svédországban manapság is hagyománya van a hidegkonyhának, így nem véletlen, hogy a legtöbb hidegkonyhai ételeket kínáló vendéglátóhely is náluk található.
Kategória: Szendvicsek, szendvicskrémek Hozzávalók: 8 szelet különféle kenyér 4 dkg vaj 10 dkg koktélrák vagy füstöltlazac, 5 dkg kaviár, fekete és vörös 10 dkg szalámi 10 dkg sonka 10 dkg trapista sajt díszítéshez: friss fűszernövények, metélőhagyma szőlő, majonéz tejszines torma, retek, paradicsom, kaliforniai paprika Elkészítés: Vajazzuk meg a kenyérszeleteket és vágjul föl különböző alakokra. Vagy szaggassunk a kenyerekből mintákat formázóval. Tetszés szerint rakjuk rá a darabkákra a felvágottakat, kaviárt és a hozzávalókat. Díszítsük a rendelkezésre állő zöldekkel. Ne legyenek egyformák, legyünk kreatívak. Csinálhatunk tojáskrémet, szinezhetjük pirospaprikával. A rozskenyérre tehetünk rákot, majonézt és durvára tört borsot. Vagy bélszíntekerccsel, tejszínes tormával és petrezselyemmel. Fehérkenyérre májkrémet, melyet tejszínnel és konyakkal ízesíthetünk. Fél cseresznyével díszíthetjük, vagy szőlőszemmel. Fehér szendvicskenyér lazaccal és kaporral. Barnakenyér sonkatekerccsel és valami mártás hozzá.
Egyértelmű veszteség, vagy van még remény: mi lesz a devizahtielesekkel? Szakértők szerint egyelőre többféle értelmezésre ad lehetőséget az Európai Bíróság ítélete a devizahitelezésről. Az egyik szerint nem lehet semmis az a szerződés, amelyben az adós tisztességtelenségre hivatkozva vitatja az árfolyamrést. A másik szerint még reménykedhetnek a devizahitelesek. Az ellenzék azt követeli, hogy kilakoltatásokat azonnal ál Sorsdöntő ítélet született a devizahitelek ügyében Az Európai Bíróság fontos ítéletet hozott a magyar devizahitelek ügyében. Újabb devizahiteles ügyben döntött az Európai Bíróság - Napi.hu. A Bíróság szerint a az uniós joggal összeegyeztethető az a magyar jogszabály, amely megtiltja a a devizahitelek érvénytelenítését a tisztességtelen árrésre vonatkozóan, még akkor is, hogyha a fogyasztó számára az előnyös lenne. Devizahitelesek: elkeserítő ítélet született Hiába jár rosszul az árfolyamkockázat miatt a devizahiteles adós, nem fogják érvényteleníteni a szerződését csak azért, mert tisztességtelen kikötés van benne az árfolyamrésről - ez derül ki az Európai Bíróság legfrissebb ítéletéből.
Eszerint a CKOT illetve a Kúria kettő dogmatikailag helyes megoldást javasol a bíróságoknak az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás hiánya miatti érvénytelenségi ok kiküszöbölése tekintetében. Az első megoldás szerint (forintosítás) a bíróság oly módon nyilvánítja érvényesnek a szerződést, hogy kimondja, hogy a szerződés kirovó pénzneme deviza (pl. CHF) helyett a forint. Ez esetben a ténylegesen folyósított forintösszeget kell a kölcsönösszegnek tekinteni, a kamat mértékét pedig oly módon kell megállapítani, hogy a szerződéskötés-kori ügyleti kamatból le kell vonni a devizanem pénzpiaci kamatának mértékét (pl. CHF LIBOR), majd az így fennmaradó kamatfelárhoz hozzá kell adni a forintra irányadó pénzpiaci kamatot (HUF BUBOR). Ez esetben tehát a szerződés ex tunc hatállyal forint alapú szerződéssé válik. A másik megoldás szerint (árfolyammaximálás) a szerződés továbbra is deviza alapú marad, azonban a bíróság kimondja, hogy milyen mértékű az az árfolyamváltozás, melynek kockázatát még a fogyasztó viseli.
Ugyanis, amikor az adós felvette a hitelt, a számlájára forintösszeget kapott, viszont a devizahitel-szerződésben megállapodtak a bankkal, hogy ezt a forintösszeget a bank átszámítja egy devizaösszegre, amelyre kezelési költséget, kamatot, különféle egyéb költségeket fizet, és az adós viseli az árfolyamkockázatot a szerződés érvényben lévő ideje alatt. "Ha kimondják, hogy ezek a szerződések érvénytelenek, akkor ez azt jelenti, hogy kapott egy forintösszeget, a bankkal viszont nem állapodott meg arról, hogy ezt átváltsák például svájci frankra. Tehát csak egy forintösszeget kell visszafizetnie a banknak" – fogalmazott az ügyvéd. Hozzátette, ha semmis a szerződés, akkor nincs kezelési költség, nincs egyéb költség és nincs piaci kamat sem. Utóbbi esetében szerinte a régi Ptk. lehet az irányadó, amely kimondja, ha nincs külön megállapodás a kamatról, akkor a jegybanki alapkamatot kell alkalmazni. A bírósági döntés szintén hatással lehet majd a jelzálogjogokra is, ugyanis, ha a szerződés tartalmazta azt – jelzáloghiteleknél evidens –, akkor semmis a jelzálog is.