Ugyanebben az évben rendezte a Ballada a koránkelt harcosok hosszú meneteléséről című dokumentumfilmet, amely 1956-os eseményeket dolgoz fel. 2005-ben dokumentumfilmet készített Baranyai ballada Koós Zoltánról címmel. 2006-ban Találkozás a kertben címmel készített dokumentumfilmet, amely grafikusművészekről és a Pannónia Rajzfilm Stúdióról szól. 2008-ban rendezője és forgatókönyvírója volt Az építész Rimanóczyak Nagyváradon című ismeretterjesztő filmnek. Tényi István 1990-ben elnyerte a filmszemle különdíját, 2002-ben Balázs Béla-díjat kapott. (Forrás: MTI)
2021. aug 28. 18:52 Egy szobából indultak ki a lángok / Fotó: TV2 Tragikus eset történt Budapesten péntek este. Ahogy a Blikk megírta, lakástűzben halt meg egy férfi Budapesten péntek este, miután lángra lobbant a negyedik emeleti lakása. ( A legfrissebb hírek itt) A Tények információi szerint az elhunyt egy 73 éves, Balázs Béla díjas filmrendező, Tényi István, aki éppen egyedül volt otthon, amikor kigyulladt a lakás. A lángok az egyik szobából kezdtek el terjedni, ami teljesen kiégett. Akkora füst keletkezett, hogy még a szomszédos lakásokban is fuldokoltak az emberek, négy lakót ki is kellett menekíteni. A tűzoltókat végül a szomszédok hívták, többük a nagy zajra lett figyelmes. Az egyik szomszéd elmondása szerint a tűzoltók azt mondták nekik, nyissák ki az ablakokat, azonban ő visszament összeszedni néhány holmiját, viszont mire visszatért a lakásba, már füst árasztotta el azt. Úgy menekültem, hogy a pólómat a szám elé húztam - mondta az egyik lakó. Az egyik szomszéd elmondása szerint a rendező párja az interneten üzent a szomszédoknak, hogy mentsék ki a férfit a lakásból.
2021. aug 30. 12:46 #Tényi István #filmrendező #meghalt #Magyar Filmművészek Szövetsége Tényi István 73 éves volt - fotó: Shutterstock Rettenetes, ami történt. Tragikus balesetben elhunyt Tényi István Balázs Béla-díjas filmrendező - közölte a Magyar Filmművészek Szövetsége hétfőn az MTI-vel. Az alkotó, aki péntek éjjel halt meg egy Margit körúti lakástűzben, 73 éves volt. Tényi István 1948. január 29-én született Nyergesújfalun. 1970-1971-ben a Thália Színház hangtechnikusa volt, 1971-től 1974-ig a Kőbányai Amatőrfilm Stúdió tagjaként dolgozott. 1979-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr-rendező szakán Fábri Zoltán és Illés György osztályában, mások mellett ifj. Jancsó Miklóssal, Xantus Jánossal és Sopsits Árpáddal együtt. 1985-ben Balázs Béla filmesztétáról készített dokumentumfilmet Fénykép a tanítványoknak Balázs Béláról címmel. 1992-ben rendezte Az én dühödt Magyarországom című dokumentumfilmet. Rendezője és forgatókönyvírója volt a Szabadulásra ítélve című kísérleti filmnek 1996-ban.
Tényi István Balázs Béla-díjas filmrendezőt az egész szakma gyászolja Akkor még nem tudták, hogy a tűz a 73 éves Balázs Béla-díjas filmrendező lakásában keletkezett. Mint kiderült: a nyugdíjas csillag egyedül volt otthon, felesége az interneten üzent a lakóknak, hogy mentsék meg. A lakók ezt onnan tudják, hogy közös Facebook-csoportot hoztak létre. – Visszamentem gyorsan a lakásomba, összepakoltam a legszükségesebb holmikat, majd rohantam az életemért. Ahogy kinyitottam a lakás ajtaját, a füst bezúdult rajta. Menekültem az épületből, miközben a szomszédom látta, hogy a rendező párja a csoportunkban aggódik a férjéért. Azt kérte, mentsük ki – folytatta a szomszédnő. A mentés viszont a tűzoltók feladata volt, nem a lakóké. A szakemberek hihetetlen gyorsasággal érkeztek ki a helyszínre, a munkájukat pedig rendkívül hatékonyan végezték. A Margit körúti társasházban élő művész lakása pokollá változott /Fotó:RTL Klub – A fővárosi hivatásos és a rózsadombi önkéntes tűzoltók négy járművel érkeztek a helyszínre, majd rövid idő alatt megfékezték a lángokat.
A semmi nem olvas. A szél pedig magasra emeli az újságot és forgatja, olvassa. Az iskolában persze nem tanul erről senki, de hát arra való a két szeme, hogy lássa. Amit a tanító mond, hogy a szél nem egyéb, csak levegő, a levegő pedig nem egyéb hydrogéniumnál meg oxigéniumnál, azt is el lehet hinni. Az andocsi szűzről soha nem tanította senki, hogy az csak olajfesték. - Csuda az! Hát mért ne higgyünk abban, hogy a föld színe felett lelkek kavarognak!? Íme, a fecske is, mintha már fönt nem volna elég helye, csaknem a földet érinti gyors kanyargásaiban. Levegő útja. A magasság és a mélység megtelik várakozással. Az ég színe fekete. És íme, alácikázik a nyomott csendben egy cikcakkos hegyes villám. Dehogy villám: istennyila. Az Isten meglátott valahol egy gonosz ördögöt és lesújtotta. A hatalmas lövéstől megrendült a föld a sarkában. Hol vagytok festők, hogy vászonra vetnétek azt a képet, amint az ördög a mezőn élettelenül elterülve fekszik, s mellében áll az Istennek izzó piros nyila. A zápor zuhogva ömlött alá.
ez, ennél még vona meg molnár gyuszi is gerincesebb volt ráadasul itt maga fegyőr égett csak le, a momo és az oevk jelöltjei elég sok szavazatot és helyet besöpörtek
Berlioznál pl. a fafúvósok táblázatán még sok játszhatatlan trilla szerepel. A Böhm-féle hangszerújítás lehetővé tette ezek játszását. A hárfa technikája is megváltozott. Addig egy-egy hangnembe lehetett csak hangolni, modulálni lehetetlen volt. Az Erard-féle pedálhárfa 42 húrja ces-dúrra van hangolva, a skála hét hangját egy-egy pedállal kétszer lehet felemelni - ces-c-cis, des-d-dis, stb -, így játék közben is hangolható, tehát lehetőség van modulációra, de csak bizonyos határokon belül. Milliomosok a levegőben – Wikiforrás. Camille Saint-Saëns (1835. Párizs-1921. Algir) Berlioz elveit viszi tovább, és hozzájárul a romantikus orgonazene kifejlesztésével. Az orgonairodalom a rokokó-kortól kezdődően elsatnyul - főleg az orgonák színszegénysége miatt, ugyanis az orgonisták és zeneszerzők ilyen irányú igénye nagymértékben változott. A barokk kor orgonaműveinek kiválóan megfelelt - pl. Silbermann által épített - orgonák a romantika hangszínigényét már nem tudták teljesíteni. Ám éppen ebben az időben tűnnek fel olyan orgonaépítők, akik képesek voltak arra, hogy ezt a fontos templomi - és később koncerttermi - hangszert addig elképzelhetetlen mértékben fejleszteni tudják.
Akármilyen kíváncsi is az olvasó ezek után magára a katasztrófára, kénytelen vagyok itt vargabetűt kanyarintani, és elkezdeni a dolgot a "Feketé"-nek is nevezett Anklicen Bertold nevű barátnál, aki feltalálta a puskaport. Útban a rendeltetés felé – Wikiforrás. A reklámfeltalálókon, az üzletből újat mondókon kívül ő volt az egyetlen ember, akinek a találmányát sikerült nagy éclat-val hozni a világ tudomására. Minden más feltaláló csendben dolgozott, igen sok maga sem tudta, hogy mit keres, a legtöbb egészen mást talált meg, mint amit keresett. És névhez meg dátumhoz a találmányokat mindig csak utólag köti az ember, elméjének ama kilométerkő-szükségérzetével, amelynek a következése például, hogy mindnyájan komolyan hisszük, hogy az újkor csakugyan 1492-ben kezdődött, a legújabb kor pedig 1814-ben. A korszakváltozások a gondolatparányoknak kikutathatatlan megmozdulásaival kezdődnek el, a találmányok pedig szintén valósággal úgy lopózkodnak bele a köztudatba apró, jelentéktelennek látszó momentumok után, és csak utólag - sokszor nagyon későre - vevődnek észre, konstatálódnak, és néha honoráltatnak is.
Utóbb már fényűzés volt a nagy kertek tartása. Felaprózták őket telkekké és így épült át rendes utcává a Majális-utca. Csendes, kedves úri utcává, ahol kocsi alig járt s járó-kelő se' sok: a gyér kirándulók az ott lakókon kívül. Forrás [ szerkesztés] Nagy Péter: Ó, kedves Kolozsvár! Berlin: Ludwig Voggenreiter Verlag Magyar Osztály. 1926. 38. és 42. o.
Az aratógazda körültekintett és megszólalt: - Dél van. Csak a körülötte állók hallották meg. De azért megállott az egész munkástábor. Mert nem is kell oda kiabálás. Ahogy a gazda megáll és fölemeli a mutatóujját, meglátják azt az egész földön. A kaszák és a sarlók leereszkednek. Mindenki a nagy vadkörtefához igyekszik. Annak az árnyéka kerek szőnyeg az út mellett az aszott gyér gyepen. A nyári tüzes délnek egyetlen enyhe sátora. De nincs is olyan hűvöse semmiféle fának! Megnéztem az órámat. Gyümölcsbor/Készítése/Borfejtés – Wikikönyvek. Éppen tizenkettőt mutatott. - Illés bácsi - mondom a gazdának -, honnan tudta meg, hogy dél van? A nagy, erős ember mosolyogva vont vállat: - Tudj' az Isten. Megérzem én azt, uram, mint Paizs a szelet. - Sohase hibáz öt percet se - jegyezte meg az ispán, aki a határkövön ült és hírlapot olvasott. - Beállhatna akármelyik városba toronyórának. A körtefa alatt már akkor ott ült a szép Szabó Magda is az ura mellett. Ők a szomszéd földről jöttek ide által. Csak négyen aratnak ott, de a magukét aratják. A szép Szabó Magda kihozta az urának az ebédet.