15 Az NFA oldalán publikált adatok szerint az első körben meghirdetett földterületek legnagyobb része az Alföldön kerül értékesítésre, a legmagasabb megállapított hektáronkénti minimális ellenérték a Békés megyei területeken, valamint Bács-Kiskun megye déli területein a legmagasabb. Az eladásra kínált földterületek természeti, termőhelyi adottságaiban jelentősen különbségek vannak, ami a hektáronkénti árban is tükröződik. A legmagasabb megállapított hektáronkénti minimális ellenérték a legjobb termőhelyi adottságú területeken a legmagasabb. Brutálisan jó üzlet a föld. Ide tartozik Hajdú-Bihar megye nagy része (Hajdúsági löszhát), Békés megye, Bács-Kiskun megye déli része (Bácskai-löszhát), a Mezőföld, valamint a Kisalföld jelentős része. A legjobb minőségű szántóföldi területek értéke helyenként a 40 aranykorona értéket is meghaladja. A legalacsonyabb fajlagos árat a kedvezőtlenebb adottságú, gyenge talajú, ártéri vagy belvízveszélyes területeken lévő földterületekre állapították meg. Földterületek talajértéke A fenti térképet érdemes összevetni az MTA-TAKI adatainak felhasználásával készült Körinfo – Környezetvédelmi Információs Portálon található talajérték térképpel.
A vidéki utazásaim során nagyon sok mindennel találkoztam, ami viszont határozottan feltűnt az utóbbi évek során, hogy a földek mellett elhaladva egyre több napelem parkot látok, egyértelműen az a benyomásom, hogy a napenergia használata egyre elterjedtebbé válik az országban, amit igazán áldásos dolognak tartok. Sok mezőgazdasággal foglalkozó magyar ember vág bele ma már hasonló projektbe, hiszen pontosan tudják, hogy egy nagyon előnyös, hosszú távon nagyon is megtérülő befektetésről van szó. Megújítanák az ipari kender termelését a Kárpát-medencében - Agrofórum Online. Egyáltalán nem ritka, hogy az útjaim során magyar gazdákkal beszélgetek, és már többektől hallottam, hogy bizony rengeteg az elérhető állami támogatás napelem rendszerre, és hogy a parkok, amelyeket felépítettek, ilyen jellegű támogatásból valósultak meg. Napestig lehetne sorolni, hogy milyen előnyökkel jár az ha valaki napelemes rendszer kiépíttetésére szánja el magát. Legtöbben természetesen az anyagi okok miatt vágnak bele, főleg Magyarországon, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy mennyire nehéz manapság bármilyen vállalkozást üzemeltetni itt, és az emberek bizony ott spórolnak, ahol csak tudnak.
A cégek számára is léteznek a napelem rendszerre vonatkozó állami támogatások, mint amilyen például a "Vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása a középmagyarországi régióban kombinált hiteltermékkel" elnevezésű pályázat, ismertebb és rövidebb nevén GINOP pályázat. Legjobb minőségű földek magyarországon térkép. A támogatás összege másfél és ötvenmillió forint között mozog, amely a gyakorlatban egy kedvezményes kamatozású kölcsönt jelent azon vállalkozások számára, amelyek sikerrel pályáznak. Szerintem mindenképpen érdemes megpróbálni, mert azok közül, akikkel beszéltem, sokan a vállalkozásuk és tevékenységük sikerét annak a számlájára írják, hogy napelemes rendszerrel oldhatják meg az energiaellátást, ami nyilvánvalóan sok anyagi tehertől szabadítja meg őket, és sokkal több pénzt tudnak fordítani a vállalkozásuk, a gazdaságuk fejlesztésére. Én mindezzel együtt – gondolom, mondanom sem kell -, annak örülök a legjobban, hogy Magyarország is egyre inkább áttér a megújuló energiaforrások használatára, mert azt gondolom, ez elengedhetetlen eleme egy fenntartható jövő építésének, amely folyamatba – legyünk bármilyen kis ország is – mindenképp be kell csatlakoznunk.
Ez is segítette az országot abban, hogy pár év alatt számos területen önellátóvá váljon. (Itt írtunk róla: A Nagy Medve lenyomja a világot, csak a know-how-nk maradt. ) Emellett a multicégek vegyesvállaltok formájában helyben is állítanak elő vetőmagokat – igazodva például Oroszország önellátási törekvéseihez. Legjobb minőségű földek magyarországon árakkal. Hazánkra nézve ezért sokkal fontosabb, hogy idén ezek a cégek Magyarországon növelték meg a vetőmag-előállításra szerződött terület nagyságát, mivel számoltak a háborús zóna termeléskiesésével. A kiesés pótlása azonban csak részleges. Jövőre kisebb lesz a kereslet, de a kínálat is A megmaradt vetőmagtételek értékesítését nehezíti, hogy az exportcélú magyar vetőmag-előállítás az adott célországok igényeit tartalmazó fajtalistákhoz igazodik, így nem feltétlenül felelnek meg más országok elvárásainak. A jó minőségű, fémzárolt tételek tárolását azonban két-három évig is meg lehet oldani. A Mezőhír ezért inkább arra számít, hogy a még ki nem szállított, a készletek kis hányadát adó magmennyiséget a jövő évi keresleti mélyvölgy miatt lesz nehezebb értékesíteni.
A kiviteli tervek elkészítése és engedélyezése után a helyszíni munkálatok már tavaly megkezdődtek, és a terveknek megfelelő ütemben, szinte valamennyi helyszínen párhuzamosan haladnak. 25 lerakónál együtemű, végleges helyben történő rekultivációra kerül sor: Andornaktálya, Ároktő, Bodony, Bükkábrány, Csány, Ecséd, Eger, Egercsehi, Feldebrő, Hort, Kál, Kápolna, Kerecsend, Kompolt, Mátraballa, Noszvaj, Ostoros, Parád, Recsk, Sirok, Szarvaskő, Szirák, Taktaharkány, Tarnaméra, Vanyarc. Ebben az esetben az első lépés a felület formázása, hiszen a hulladéktestet a lehető legkisebb területre össze kell rendezni, majd tömöríteni. Zöldhulladék lerakó ever seen. Ezután szigetelő réteget alakítanak ki, melynek köszönhetően a csapadékvíz nem jut be a hulladék belsejébe, így nem oldódhatnak ki belőle szennyezőanyagok és nem is kerülhetnek be a talajvízbe. Ecséd, Eger, Egercsehi, Kompolt esetén már folyamatban vannak az áthalmozási munkák. Ostoros, Parád, Vanyarc esetén a szigetelő réteg csaknem elkészült. Ároktő, Bükkábrány, Feldebrő, Kerecsend, Noszvaj lerakóinál a fedőréteg már gyakorlatilag készen van, Ároktőn és Kápolnán már a füvesítést végzik, Recsken, Szarvaskőn, Tarnamérán pedig a füvesítés is befejeződött.
< Vissza
(25-ös úttól keletre) Gerinc u.
Létrehozva: 2019. november 20. | Utoljára frissítve: 2019. november 20. November 22-én viszik el utoljára a zöldhulladékot idén Az NHSZ Észak-Kom Nonprofit Kft., mint a térség közszolgáltatója, valamint az Egri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., mint alvállalkozó ezúton tájékoztatja a tisztelt lakosokat, hogy az idei évben az utolsó "zöldhulladék szállítási" nap 2019. 11. 22. Arra kérik mind a kertes, mind a társasházi lakóövezetben élő ügyfeleket, hogy a meghirdetett szállítási időpont után keletkezett zöldhulladékot ne a közterületre ill. a hulladéktároló edények mellé helyezzék ki, hanem szállítsák be Társaságunk Eger, Homok út 26. szám, alatti Hulladékudvarába, ahol az ingyenesen (negyedévente max. Zöldhulladék lerakó égéries. 250 kg mennyiségben) leadható. A Hulladékudvar nyitvatartási ideje: - hétköznapokon 10-18 h, szombati napokon 8-16 h A hulladék leadásakor minden esteben be kell mutatni a lakcímkártyát, és a személyi igazolványt is, ill. az utolsó befizetett hulladékszállítási díjat igazoló dokumentumot.
A szilárdhulladék-lerakó rekultivációs projekt célja, hogy csökkentse a régióban a hulladéklerakásra használt területek méretét, mérsékelje a lerakók jelentette környezeti kockázatot, óvja a felszíni és a felszín alatti vizeket és megelőzze a talaj szennyeződé sét. A rekultiváció az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program pályázat keretében 100%-os támogatás mellett több mint 5 milliárd forintból valósul meg. A kivitelező ÉRSEK-KERT Konzorcium vezetőj e a KÖZGÉP Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt., tagjai a PENTA Általános Építőipari Kft., a DHJ ÉPÍTŐ Építőipari és Szolgáltató Kft., a "DESIGN" Termelő, Szolgáltató, Kereskedelmi Kft. Zöldhulladék lerakó ever need. és a RexTerra Építőipari Fővállalkozó és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. A projekt keretében 36 önkormányzat tulajdonában lévő 38 lerakó esetében végzik el a szilárdhulladék-lerakók rekultivációját, 3 lerakót teljesen felszámolnak, 35-nél pedig úgynevezett "helyben rekultivációt" végeznek összesen több mint 782. 000 m2 területen, csaknem 3 775 000 m³ hulladékot rekultiválnak.