Beigazolódott az Országos Meteorológiai Szolgálat múlt heti jóslata, hétfőn a szokatlanul erős nyugatias áramlás és a viharos erejű széllökések hatására megbillent a Balaton. A DNY-ÉK irányban 80 kilométer hosszú, sekély tó medre ideális ahhoz, hogy a tó hosszanti keresztmetszetével párhuzamosan fújó délnyugati, vagy északkeleti irányú szél áttolja a víztömeget a tó egyik végéből a másikba. Ez történt hétfőn délelőtt is: a 12 órakor mért adatai szerint 81 centiméternyi különbség volt a keszthelyi és a balatonfűzfői vízszint között. Balatonfűzfőn 154 centiméteres, Keszthelyen pedig 73 centiméteres volt a vízállás, vagyis a tó víztükrének ritka, kelet-nyugat irányú megbillenése miatt 81 centiméteres volt az eltérés a keleti és az észak-nyugati vízszint között A keszthelyi vízállás alakulása: A balatonfűzfői vízállás alakulása: Legutóbb tavaly júliusban lengett ki a Balaton vize hosszanti irányban az erős, kitartó szél miatt, de ellenkező irányba. A jelenség nem számít rendkívülinek, de szokatlannak mondható.
megjelent: 2017. szeptember 16. rovat: hírek A Balatonnál is megtette hatását a csütörtöki viharos délnyugati szél: 73 centimétert lendült ki a tó vize – írja az Időkép. Balatonmáriafürdő környékén (és másutt is a déli parton) többen meglepődve tapasztalták, hogy a víz alacsonyabb, mint idén bármikor. Száraz terület vette körül a nádasokat, az iszapfelszínekből kilátszottak a kagylók, a kikötőben számos hajó oldalára dőlt, ahogy lógva maradt a kikötőkötelén, vagy felült a fenékre. Az átmeneti vízszintcsökkenés oka a vízlengés – számolt be róla az Időképnek Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének munkatársa. Fotó forrása: A jelenség hátterében az áll, hogy a tó hosszában fújó délnyugati szél át tudja nyomni a vizet a keleti medencébe, ilyenkor délnyugaton néhány óra leforgása alatt lecsökken a vízszint, északkeleten pedig emelkedik. Csütörtökön az egyre erősödő délnyugati szél északkelet felé haladó áramlást okozott. A legnagyobb kitérés idején Keszthelyen extrém alacsony, +48 cm-es vízállást mértek, míg Balatonfűzfőn ugyanebben az időpontban extrém magas, +121 cm-es árvizet, mindeközben a tó átlag vízállása +90 cm maradt.
A közeledő hidegfront előtt viharos szél fúj a Dunántúlon. A legnagyobb széllökések a 70-80 km/h-t is meghaladják, de néhol már 90 km/h-t meghaladó lökéseket voltak. A viharos szél a Balaton vizét is alaposan felkorbácsolja és meg is billenti azt. A vízügyi mérések szerint Keszthelynél reggel 7 óra 15 perckor még 62 centis volt a vízállás, ami kora délutánra 47 centire csökkent. Balatonaligánál ugyanezen időszak alatt 99-ről 116 centire változott a vízállás. Az emelkedés a balantonfűzfői mérőponton is egyértelműen megfigyelhető: háromnegyed 8 és 12 között, 4 óra leforgása alatt 20 centit emelkedett a vízszint, 11 óra 45 perckor 123 centis volt a vízállás. Azaz Keszthely és Balatonfűzfő vízállása között ugyanazon időpontban 76 centi volt a különbség, ami jelentős különbség, de meg sem közelíti a tavaly februárban mért 97, és az eddigi legnagyobb 101 centis kilengést - írja az Időkép.
Balatonfenyves, 2021. október 21. Kilátszik a Balaton medre a balatonfenyvesi partszakasznál 2021. október 21-én. Az erős dél-nyugati szél kibillentette medréből a Balaton vizét. MTI/Varga György Közeledik egy hidegfront, előtte pedig helyenként 70-90 km/h-s szél fújt a Dunántúlon az Időkép szerint. Madarak a Balaton medrében (Fotó: MTI/Varga György) A csütörtöki viharos szél olyan mértékben felkorbácsolta a Balatont, hogy annak vize meg is billent. Keszthelynél reggel negyed nyolckor 62 centiméteres volt a vízállás, kora délutánig ez 47 centire csökkent, míg Balatonaligánál 99-ről felment 116 cm-re. Eltűnt a víz a Balatonból a szél miatt (Fotó: MTI/Varga György) Balatonfűzfőnél szintén emelkedés volt, a délelőtti órákban húsz centit ment fel, 11:45-kor 123 centit mértek. Háromnegyed tizenkettőkor tehát 76 centiméternyi volt a vízszintkülönbség Keszthely és Balatonfűzfő között. Kilátszik a Balaton medre a balatonfenyvesi partszakasznál 2021. Az erős dél-nyugati szél kibillentette medréből a Balaton vizét (Fotó: MTI/Varga György) Korábban a legnagyobb kilengés 101 cm volt, míg tavaly februárban tapasztaltak 97 cm-t is.
A meteorológus arról is beszámolt, hogy a Balaton középső és nyugati medencéjében jellemzően óránkénti 70-75 kilométeres széllökéseket mértek, vagyis az átvonuló vihar összességében gyengébbnek bizonyult a múlt heti északnyugati hidegfrontnál, amikor két napon keresztül 100 kilométeresnél erősebb szelet is mértek. Várhatóan a délnyugati szél erőssége délután gyengül az üdülőrégióban, majd a ciklonhoz tartozó hidegfront érkezése után északnyugatira fordul. Az északnyugati szélből is lehetnek kedden erős vagy viharos lökések, de ezek már inkább csak a Balaton keleti medencéjét érintik - mondta a szakember. A Balaton megbillenése nem számít nagyon ritka jelenségnek. Mint arról beszámoltunk, a DNY-ÉK irányban 80 km hosszú, sekély tó medre ugyanis ideális ahhoz, hogy a tó hosszanti keresztmetszetével párhuzamosan fújó délnyugati vagy északkeleti irányú szél "áttolja" a víztömeget a tó egyik végéből a másikba. Az eddig megfigyelt legnagyobb ilyen mozgásra 1962. május 14-én került sor, amikor 9 óra alatt Keszthelynél a vízszint 45 cm-rel csökkent, Alsóörsnél pedig 51 cm-t emelkedett.
Elérte a Balaton térségét is hétfőn az a ciklon, amely a napokban lecsapott Nyugat-Európára. Siófoki kollégánk jelentése alapján a Balaton vízállás-különbsége Balatonfűzfő és Keszthely között elérte a 81 cm-t!! – írja közösségi oldalán az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az MTI szerint a helyenként óránkénti 100 kilométeres szél megbillentette a Balaton víztükrét: a legmagasabb, 154 centiméteres vízszintet a adatai szerint Balatonfűzfőn mérték délben, a legalacsonyabb, 63 centimétereset két órával később Keszthelyen. A tó vízszintje 13 órakor mutatta a legnagyobb kilengést egy időben: 82 centiméter volt a különbség a keleti és a nyugati végében mért adatok között. Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője az MTI megkeresésére elmondta, bár az erős ciklonnak csak a széle érintette Magyarországot, hétfőre virradóra megerősödött, majd viharossá fokozódott a Dunántúlon a délnyugati szél. Főként a Balatonnál alakult ki erős szélvihar, itt mérték az országban a legnagyobb széllökéseket kora délutánig: Sümegen óránként 103, Siófokon 102 kilométeres erősségű volt a szél.
Kollégánk Balatonakarattyán készített látványos felvételeket a háborgó Balatonról. A vízszint változása elég jól megfigyelhető ha összehasonlítjuk az egy nappal korábbi kameraképeket a maiakkal. Balatonfüred Balatonkenese
A Nürnbergi Alamanach szerint a régi címer fehér mezőben kardot tartó kar, amelyet két oroszlán őriz. Egy családtag pecsétje 1813-ban ez volt: egy oroszlán két hátsó lábán állva görbe kardot tart. Azután Bethlen Gábor fejedelem adott új nemesi okiratot és címert Gálffy Mártonnak, akit családjával Tordára telepített át, ahol birtokadományban részesítette, 1619-ben. Az új címer leírása a következő – az újtordai református egyház levéltárában őrzött okirat szerint: "Veresszínű kerek pajzs, melynek középső tágasságában, egy kék ruhába felöltöztetett karabélyos gyalogsereg látható három udvari zászló után menni. A zászlók előtt lovakon két buzogányos hadnagy. A pajzs felibe egy vitézi, kiszélesített sisak tétetett, amelyet befed egy gyöngyökkel és drágakövekkel ékesített királyi korona, amelyből ismét három kiterített zászló látható az ék felé állani. Őszintén megdicsérjük az egész világot – Wikiforrás. A sisak tetejéről mind egyfelől mind másfelől lefolyó különféle színű foszlók a pajzsnak mindkét oldalát szépen körülveszik és megékesítik. Ez volt a Tordára telepített ág nemesi címere.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Névváltozatok: mázak (Tincturae) (Horvát István Tud. Gyűjt. 1833/12. 83. [1]), mázok (Bárczay 56., Csoma József Turul 1896/1. 13. [2])), máz (Fejérpataky Czim. eml. I. 33. ), zománcz (Tagányi 1880. 5. Zöld sárga piros zászló. ), gleſſum: gyanta, máz (Pápai/Bod 293. ), incoctile: aranynyal, ezüſttel, rézzel, vagy ónnal meg-mázoltatott (uo. 325. ), tinctura (Myskovszky ArchÉrt. 1889/1. 51. [3]) fr: émaux, de: heraldische Tincturen, Wappenfarben, la: tincturae, pigmenta Rövidítések A mázak a heraldikában a fémek és a színek összefoglaló neve. Egyes kutatók a fémeket is színeknek nevezik, néhány mai svájci kutató pedig a mázak közé sorolja a bundabőröket is. A mázak fontosságát jellemzi, hogy a címer létezhet címerábrák nélkül, de szín nélkül soha. (Ezzel ellentétes volt a lengyel nemesi felfogás, ahol a címert a jelkép és az ábra képezi és nem a mező vagy a szín. [1]) A legrégibb fennmaradt címerábrázolások semmilyen ábrát nem tartalmaznak, hanem általában két mázból állnak.
Abrégé Méthodique de la science des Armoiries. Paris, 1860. 149. I. ). " (Idézi Nyáry Albert 50. ) Arany-kék evetezett (Gisen grófok) Arany-kék evetezett (5 sorban) (Rochefort család) Ezüst-vörös evetezett (Villereval család) Üvegevet (en: verry; Pápai Páriz szótárában - hyalus: üveg, zö́ld ſzín [Pápai/Bod 308. ]) Zöld-fehér fordított ellenevetezett Vörös-arany csúsztatott oszlopevetezett (Tichmersh család) A Ferres család oszlopevetes címere. Zöld sarga piros zászló. Ezen hullámos stílus francia neve vair ondé vagy vair ancien (de: Wolkenfeh) Robert de Ferrers (†1265) címerében a nyúlványok már külön darabokra váltak szét Ezüst-fekete evetezett (en: vairy Argent and Sable) Arany-kék harántevetezés (fr: vairé d'or et d'azur en bande, en: vairy in bend, or and azure; vair in bend) a Mignianelli család címerében. Ritkán előfordul a balharántevet is (fr: vair en barre, en: vair in bend sinister). Arany-fekete balharánt-evetezés a genfi Pichon család címerében (fr: vairé en barre d'or et de sable) A tarkaevet (en: vaire, vairy of four colours, de: Buntfeh) standard formája az angol heraldikában Tarkaevet (de: Buntfeh, it: variato [3 szín]) Tarkaevet (de: Buntfeh) Vörös-arany mankós ellenevetezett (en: vairy-cupy) Oszlopos vörös-hermelin evetezett (en: vairy Gules and Ermine) Félrutázott pajzs, evetnek is tekinthető.