Kereken félmillió forintos árnál ezek nem is olyan nagy elvárások. (Borítókép: Aradi László / Index)
Lassan már egy évtizede ígéri a Microsoft, hogy eljön a hibrid gépek korszaka, és ezt a víziót mindig is az általa fejlesztett Surface támasztotta alá a legjobban. Még úgy is, hogy a redmondi csapat túlságosan konzervatív, rendkívül lassan halad előre. Az aktuális Surface Pro 7 gépről is azt tudjuk csak határozottan kijelenteni, hogy ugyanolyan dögös és profi gép, mint a tavalyi 6-os verzió, de azért változtattak rajta egy-két dolgot. Ugyanezt mondtuk tavaly is, csak akkor a 6-ost hasonlítottuk az 5-öshöz. A rajongók évekkel ezelőtti óhajait elégítette ki a Microsoft azzal, hogy a teljes méretű usb port mellett végre egy usb-c portot is találunk. Megvan mellette a hagyományos méretű is, hogy az egerünket vagy a külső adattárolónkat közvetlenül rá tudjuk csatlakoztatni, így nem muszáj usb-c átalakítót venni a régimódi perifériákhoz. A porton át tölteni is lehet az eszközt, szóval nagy eséllyel találunk másik töltőt az irodában, ha a sajátunk otthon maradt. De még így is előnyös, hogy a Microsoft megtartotta a saját mágneses töltőjét, mert azt használva több szabad portunk marad minden másra, ráadásul a gyári adapteren van egy extra usb aljzat, amellyel még a mobilunkat is elláthatjuk árammal.
AKSIRÓL IRODAI SZOFTVEREKKEL ÉS BÖNGÉSZÉSSEL 8 ÓRÁT KIHÚZHATUNK Maradéktalanul azonban nem lehetünk elégedettek az új porttal, mert csak usb 3. 1-es szabványú, aminek 10 Gbps a legnagyobb sebessége, és nem Thunderbolt 3, amelynek a 40 Gbps sebessége lehetővé teszi a külső grafikus gyorsítók és más komolyabb külső egységek használatát. Nagy kár, hogy ez kimaradt, mert a 2019 végén frissített gép tizedik generációs Core processzoraiban lenne szufla hozzá. Egyébként az említett usb-c átalakítót sem könnyű megúszni, mindenképpen szükség lesz rá, ha a Surface-t külső monitorra szeretnénk kötni. A portokat leszámítva nagyjából ugyanúgy néz ki a Surface Pro 7, mint a tavalyi. Azzal egyetértek, hogy a készülék teljes méretét nem szabad csökkenteni, jó ez így, ahogy van, mert létfontosságú, hogy az előlapként külön megvásárolható billentyűzet is használható méretű maradjon. A kávából viszont lefaraghattak volna, hogy nagyobb legyen a hasznos terület, és kevesebb a fekete sáv. A Surface Pro X-ben ezt megoldották, nagyobb a kijelzője, de annak a tabletnek egészen más baja van: Qualcomm csipje van az Intel helyett, amin a hasznos programok túlnyomó többsége egyáltalán nem fut.
Az még ritkább, hogy egy Windows 10-es szoftvernek legyen olyan kezelőfelülete, amit ujjakkal és tollal is könnyű kezelni, nem csak egérrel. Az Autodesk Fusion 360 például billentyűzet nélkül, csak tollal irányítva olyan, mintha hátrakötött fél kézzel kéne 3D modelleket tervezni. Ugyanakkor kétségtelen előnye Surface-nek, hogy a legtöbb professzionális programot már rég kiadták Windowsra, miközben az Androidra még mindig csak mobilos rendszerként tekintenek a szoftvercégek, és csak egyszerűbb appokat adnak ki. Egyedül az iPad Pro a Surface igazi ellenfele, amire már külön Photoshop is készült. Merjen nagyobbat! A Surface Pro 7 még mindig az egyik legjobb ultravékony Windows 10-es laptop, de még tuningolni kell egy kicsit a szoftvereket, hogy jobban kihasználják az érintőkijelzőt. Az is fontos lenne, hogy sokkal jobban személyre szabható és bővíthető legyen, akárcsak a hasonló áron kapható laptopok, amelyekben a felhasználó maga tud ssd-t és RAM-ot bővíteni. Feltétlenül kell még bele a Thunderbolt 3 támogatása is, hogy a professzionális grafikus appokat és a videojátékokat még nagyobb teljesítménnyel lehessen pörgetni.
Új hozzászólás Aktív témák INGJOKE veterán Juhhuuuu juhhuuuu, de szupi lesz nekünk, végre lesz wifi 6E is... a mi 11 pro-m gyorsabb netet tudott tavaly, mint a mostani 13 pm. Troll! Feed them!!! I13PM Sierrablue +AW S6 44mm +Mi mix 2s 6/128(EU dev) +Polar Vantage M +Mi Notebook pro I7 16 gb 256 gb(+512) ssd+ Logitech g903+ Jabra Elite Active T65 Gixxer88 addikt Mmint wifin? 100-200Mbps felett szerintem teljen mind1, hogy most 201, vagy 500, esetleg 1000. Amit telefonon csinál az ember ahhoz bőven elég 100-200Mbps is. Youtube/Netflix/böngészés sokkal gyorsabb lesz? Szám szerint igen, de alig lehet észrevenni ezt a gyorsulát mert már így is rohadt gyors, pillanatok alatt betölt minden. Ez kicsit olyan mint az 5G. Mindenki várja mert milyen gyors, aztán közben az átlag user észre sem veszi a különbséget a 4G és és 5G között. 2022-be semmit nem akarok vezetéken, még szép hogy wifin. Nyilván kevésbé venni észre, de akkor ennyi erővel felesleges otthonra a gigás net is bőven elég lenne egy 200-300-as, mégis ha megjön a 2, 5, vagy 10-es a diginél tuti váltok.
A Nemzeti Kegyhely, Mátraverebély-Szentkút Salgótarjántól délre 20 km-re található. A 21-es számú főútról Mátraverebély községnél kell letérni, ahonnan 5 km-es bekötőút visz Szentkút völgyébe. Története A népi hagyomány szerint 1091 vagy 1092-ben Szent László király lova patája nyomából fakadt a mai Szent Kút forrása. 1095 és 1195 között történhetett az első testi gyógyulás, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és a mai Szent Kút forrásvizével meggyógyította. 1714-ben Lukovics Márton kisterenyei plébános írásban rögzítette a több évszázados szájhagyományt. 1210-ben a szentkúti zarándokok sokasága miatt építette a Vereb család az első kegytemplomot, Verebély községben. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. 1400. nov. Mátraverebély szentkút programok. 9-én IX. Bonifác pápa a kegyhelynek azt a búcsút engedélyezte, amit csak az Assisiben lévő Porciunkula templomban, és Aachenben a Szent Szűz templomában Szent Margit ünnepén lehetett elnyerni. Nagyboldogasszony ünnepére, és az azt közvetlenül megelőző három napra, 12 papnak adott gyóntatási engedélyt.
1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot "basilica minor" (=kis bazilika) címmel tüntette ki. A Szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg. Sírja a bazilikában van. 1765-ben Almásy János, a kegyhely tulajdonosa, Barkóczy Ferenc hercegprímásnak írja: "... a török járom idejében franciskánus páterek vezették a híveket, fogadalmi zarándoklatra Szentkúthoz... Gyöngyösi Páter franciskánusok szolgáltak oda és más nem is subsistálhatott állandóképpen ott... 1705-ben is franciskánusok vezették a búcsúkat. " A ferencesek feltehetőleg már a XIII. századtól lelkipásztorkodtak Szentkúton a búcsús idényekben. Mátraverebély-Szentkút - Búcsújáró hely - Mátraverebély (Látnivaló: Látnivaló). 1710-től a környékbeli plébánosoknál vagy valamelyik hívőnél szálltak meg. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói. A közel két évszázados otthonukból 1950-ben az állam elűzte a ferenceseket. 1989-ig az Esztergomi Főegyházmegye látta el a kegyhelyet, azóta ismét ferencesek szolgálnak Szentkúton.
Forrás: A kegyhely honlapja és közösségi oldala