Háborús előkészületek + Adolf Hitler elvileg a béke embere, ám 1937 novemberében meghökkentő katonai tervet ismertet tábornokaival: Németország egy éven belül elfoglalja Ausztriát és a Szudétavidéket, majd kelet felé mozdulva egymás után bekebelezi Lengyeloszágot, Ukrajnát és Oroszországot. Hat hónappal később fontos diplomáciai győzelmet arat Nagy-Britanniával és Franciaország felett, minek eredményeként hivatalosan is jogot kap a Szudétavidék elfoglalására… 1941 tavaszán Adolf Hitler hatalma csúcsán van. Európa jelentős részét meghódította, s hazájában nemzeti hős. A háború menete azonban megfordulóban van, és a németek fokozatosan rádöbbennek, hogy manipuláció és rászedés áldozatai lettek. A film azt mutatja be, hogy Hitler és a nácik miként készítették fel a német nemzetet az emberi történelem legsúlyosabb népírtására, melyben mintegy hatmillió zsidó vesztette életét. A náci párt felemelkedése - NYITÓLAP – A National Geographic televíziós csatorna hivatalos magyar nyelvű honlapja. 1944-et írunk, és a dolgok kezdenek rosszra fordulni a náci rezsim számára. Keleten a német erők egymás után szenvedik el a vereségeket; nyugaton a szövetségesek átfogó, mindent elsöprő invázióra készülnek; odahaza, a német városokban egyre nagyobb károkat okoznak a folyamatos bombázások; az emberek pedig kezdik elveszteni hitüket Hitlerben, aki már alig van jelen a közéletben.
Tervei megvalósításába azonban a szabadulása után még nem kezdhet bele, mert a német gazdaság szárnyal, és az emberek elégedettek a weimari kormánnyal. Vajon az 1929-es Wall Street-i tőzsdekrach elhozza-e a megfelelő alkalmat az ismételt színre lépésre? "A jelenlegi választási rendszer az aktuális kormányzó párt felé lejt. Ez nem demokratikus, nem etikus. Ez ellen fellépni egy lázadással demokratikus és etikus." : HungarybutBased. 1930-ra Németországot is elérik a nagy gazdasági világválság hatásai, és a weimari köztársaság válságba kerül. Hitler meglátja a helyzetben rejlő lehetőséget, és Josef Goebbels-szel átfogó propagandaháborút indít a lakosság megnyerésére. Fő üzeneteik: 1) ha ők kerülnek hatalomra, megtagadják a versailles-i békeszerződés által kirótt kompenzáció fizetését a szövetségeseknek 2) talpra állítja a gazdaságot, és minden munkanélküli álláshoz jut 3) és egyébként is, a zsidók tehetnek mindenről. Adolf Hitler munkahelyeket és gazdasági fellendülést ígérve jut hatalomra, ám van egy kevésbé hangoztatott terve is: megszabadítani Németországot a zsidóktól, és felkészíteni a nemzetet a háborúra. Ennek jegyében 1933-ban bojkottot hirdet a zsidó tulajdonban lévő boltok ellen, 1935-ben pedig megszavaztatja a Reichstaggal a nürnbergi törvényeket, mely többek megfosztja a zsidókat a választójoguktól, és megtiltja a zsidók és nem zsidók házasságkötését.
William L. Shirer a század húszas-harmincas éveinek négy nyelven beszélő, pompás tollú és éles szemű sztárriportere volt. 1934-1940 között egy amerikai rádiótársaság Közép-Európába akkreditált tudósítójaként Németországban élt, és foglalkozása s az abban szerzett hírneve folytán személyes ismeretségbe került az összes náci vezetővel: testközelből látta őket dicsőségük óráiban, majd évekkel később a nürnbergi vádlottak padján is. A II. világháborúban fordult elő első ízben a történelem során többek között az is, hogy a győztesek a legyőzött ország kormányzati irattárait is zsákmányul ejtették.
A beszélő fejek a kormány narratíváját visszhangozzák, és arra is jók, hogy még inkább elmossák a tény és vélemény, valamint a politikai szereplők és média közti határokat. Miután Rachman kérdésére Márki-Zay magát szociálisan konzervatív, gazdaságilag liberális, katolikus, jobbközép politikusnak írta le, visszakérdezésre kifejtette, hogy maga is nagy Orbán-követő volt, de 2010-ben szavazott rá utoljára, már akkor is hezitálva. Az első Orbán-kormányt még lelkesen támogatta, viszont ő jóval azelőtt konzervatív volt, mint Orbán azzá vált volna, és jóval előbb volt keresztény is, mint mielőtt a miniszterelnök ezt hangoztatni kezdte magáról. Rachman kérdésére, hogy mikor ábrándult ki Orbánból, az ország korrupciós helyzetét kezdte el taglalni, kifejezetten Tiborcz Istvánt a középpontba állítva, akinek már bankja is van, és akinek az eliosos közvilágítás-fejlesztéséről az Olaf megállapította, hogy korrupciós ügy, viszont itthon mégsem volt az ügynek következménye, mert Tiborcz Orbán veje. "Egész biztos vagyok abban, hogy ez a legkorruptabb nemzet Európában, és Orbán az utolsó ezer évünk legkorruptabb uralkodója" – mondta.
Ha más területen csak akadozva is, de a játékosok bérét illetően sikerült hatalmasat előrelépnie Magyarországnak az elmúlt években: a friss adatok szerint immár Európa top 20 bajnoksága között a magyar, írja az Mfor. Hatalmasat lépett előre Magyarország a labdarúgás területén az elmúlt pár évben - legalábbis, ha a játékosok béréről van szó - ez derül ki az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nemrég kiadott, 2020/2021-es pénzügyi évet összegző üzleti jelentéséből. A dokumentum szerint hiába terhelte a 2020/2021-es szezont a koronavírus-járvány és annak újabb hullámai, a magyar bajnokság kiválóan teljesített ebből a szempontból, hiszen immár a 19. helyet foglalja el a bérköltség vonatkozásában az európai bajnokságok sorában. A teljes összeget tekintve Magyarország mögött egyedül Norvégia áll a 20-as listán a maga 72 millió eurójával, ami egyébként 14 százalékkal kevesebb az előző szezonban regisztráltnál. UEFA: Május 25-ig kell leadniuk a szövetségeknek az újrakezdési terveiket | ma7.sk. Az egy évvel ezelőtt kiadott jelentésben hazánkra vonatkozóan ilyen adatot nem közöltek, az viszont biztos, hogy a 2018/2019-es pénzügyi évben még a 21. helyen állt Magyarország a bérköltség alapján.
A folyamat következő lépéseként minden érintett szövetség belső elemzést készít a tervezetről, a felek pedig 2017 elején újra tárgyalóasztalhoz ülnek.
Vélemény, hozzászólás? Az e-mail-címet nem tesszük közzé. Hozzászólás Név E-mail cím Honlap A nevem, e-mail-címem, és weboldalcímem mentése a böngészőben a következő hozzászólásomhoz.
A klublicenc-eljárásban érintett klubok is haladékot kaptak a jelenlegi időszakra.
A nyugati példákkal ellentétben ezt a kérdést illetőenis csak becslésekkel lehet élni, ugyanis hétpecsétes titokként őrzik a klubok a leigazolások részleteit és a béradatokat - még a legnagyobb játékosok esetében is, írja a lap.