Attitűdformálás Az attitűdformálással kapcsolatban példaként a most aktuális, új iskolai közétkeztetési rendeletet említeném. Teljes mértékben elvonatkoztatva annak táplálkozás szakmai megítélésétől, csak egyszerűen a tényre hívnám fel a figyelmet, hogy lépések történtek az egészséges közétkeztetés megvalósítására. És ez nagyon jó. Az új rendszer megkedveltetése a gyermekekkel azonban nem könnyű feladat, hiszen a legtöbben otthonról nem ilyen attitűddel érkeznek. A pedagógusok pozitív hozzáállásukkal, a változtatás okainak és pozitív hatásainak, eredményeinek elmagyarázásával formálhatják a diákok attitűdjét ebben a témában. Módszerek az egészségfejlesztésben Végezetül az egészségfejlesztés módszerei közül - a teljesség igénye nélkül - szeretnék néhány példát kiragadni. Nevelési módszerek és alkalmazásuk. Ezek a módszerek az egészség több dimenziójára is hatnak egyidejűleg, így komplex hatásúak az egészségmegőrzésben, egészségfejlesztésben. Ilyenek a tradicionális keleti mozgásgyakorlatok, úgymint a jóga, a chi kung, vagy a tai chi, illetve a művészetterápiák: a tánc, mozgás, zene, kézműves terápiák, emellett ide tartoznak a wellness és különböző fitnesz irányzatok is.
Alkalmazásuk jelentős mértékben növeli a tanulói aktivitást, a tanulók önállóságát; szabadságot, választási lehetőségeket biztosít a tanulási folyamat megismerési és kivitelezési folyamatában; minden esetben feltételezi a tanulói produktum bemutatását, értékelését; lehetővé teszi a bemutatott produktum korrekcióját; egyúttal motivál a minőségibb munkára, s hozzájárul a tanulók személyiségfejlődéséhez.
(pl. : megszégyenítés, megalázás, kigúnyolás, stb…) a közvetlenül alkalmazott büntetés à inkább megerősíti a gátolni kívánt büntetést kollektív büntetés (közösséget, csoportot büntető) à csak az adott személy feleljen ha a gyerek cselekedete helyett magát a gyereket minősítjük. Pozitív pedagógiai módszerek az óvodában. à súlyos károkat okozhat: a gyermek nem belsőmotivációból kerüli a nem kívánatos cselekedetet, hanem a büntetéstől való félelem miatt kudarcélmény kialakulásához vezethet, önbizalma, önértékelése nagymértékben csökkenhet, erősödhetnek az agresszív viselkedési formák, pszichoszomatikus tüneteket mutathat (állandósuló fej-, hasfájás, tikkelés, körömrágás, stb…) Az iskolában alkalmazott jutalmazott formák fajtáit a pedagógiai program, valamint a házirend tartalmazza (pl. : szóbeli intés, figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés, intő; igazgató elé idézés, fegyelmi tárgyalás) [1] Mikor történjen a büntetés? Közvetlenül a nem kívánt cselekedetet kövesse a büntetés, hiszen az elhalasztott büntetés esetén jóval kisebb az esély, hogy a büntetés hatékony lesz, mert – főképpen magyarázat nélkül – nem derül ki, hogy mi miatt büntették meg a gyermeket.
Mi a célja adott viselkedéssel? Erre kell rájönni. Ezer oka lehet például egy visszatérő harapdálásnak is. Dühös, ismerkedni próbál, fél? Ha a tünetből indulok: "ne harapj, ne üss! Pozitív pedagógiai módszerek munkaformák. ", az kevés. Amikor tudom, mit akar, onnantól kezdve választok eszközt számára. Nem véletlen, hogy egyelőre kisgyerekes anyukáknak, apukáknak tartok tanfolyamot: mivel korban a saját gyerekeim is itt tartanak, hitelesebbnek érzem, ha a magam tapasztalataira alapozok. Természetesen a módszer nagyobbaknál, kamaszoknál, sőt még a felnőtt kapcsolatainkban is alkalmazható. Öröm emellett, hogy egyre több pedagógus fordul hozzánk és végzi el Zsuzsánál a kurzust. Egy 16 órás tanfolyam alapvető változást képes hozni az ember életébe, a könyv pedig jó, ha ott a polcon: felidézni, kikeresni, emlékezni a lényegre. Szóval azt mondod, a PF nemcsak a szülőséggel kapcsolatban ad egyfajta kész attitűdöt, de az emberi kapcsolatainkra összességében jó hatással lehet? Nyilván maguk az eszközök máshogy hangzanak a kétévessel, mint a nagyszülőkkel, a barátainkkal, a munkatársainkkal, de mindenütt relevánsak.
A fejlesztő értékelés hatékonyságát befolyásoló tényezők: Az értékelés mindig a tanár által előre meghatározott és átbeszélt szempontok alapján történik, bevonva a diákokat az értékelési folyamatba. A tanulók számára egyértelmű az óra célja, tudják, hogy hol tartanak a tanulási folyamatban és, hogy mit kell tenniük a céljaik elérésének érdekében. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy reflektáljanak a tanulási folyamatra, értékelhessék saját vagy társaik teljesítményét. Szükséges a tanulást támogató módszerek biztosítása és a tanulók aktív részvétele a tanulási folyamatban. • Pozitív Pedagógia. A visszajelzések a tanulási folyamatra és a létrejött eredményekre vonatkozzanak. Bizonyos fejlesztő jellegű feladatok lehetővé kell tegyék az ismeretek gyakorlatba való ültetését. Lényeges a biztonságot jelentő légkör kialakítása a tanulók számára. A tanulók egyéni sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai környezetet kell biztosítani. A fejlesztő értékelésnek több kidolgozott módszere is van, amelyek közül a legismertebbek: Tanulási napló Portfólió Önismeretet támogató munkalapok Önértékelést elősegítő kártyák Ellenőrző listák a társértékelés alkalmazására Egyéni tanulási terv Reflektív munkanapló Jelzőlámpa módszer stb.
2020 Április 06. • Szerző: Papás Mamás Magazin Beiratkozás a Szikrasuli Alapítványi Iskolába folyamatos. A pedagógus végzettségű alapítóval, Czoma Krisztinával beszélgettünk. - A Szikrasuli megálmodójaként célom egy olyan iskola létrehozása volt, ahol a gyermekekben rejtőző képességeket segítünk kibontakoztatni - vallja Czoma Krisztina, az iskola alapítója. - Ez szerintem csak olyan kis létszámú közösségben lehetséges, ahol az egyéni figyelem és bánásmód meg tud valósulni. 10 éves kisfiam számára nem találtam megfelelő iskolát, így végül társammal, Fodor Évával létrehoztuk a Szikrasuli Alapítványt iskolaalapítás céljából. Fejlesztő értékelés az iskolában - PPNP. A Szikrasuli 2020. szeptember elsején Veresegyházon, a Gyermekligetben kezdi meg működését saját OM számmal: 200192 - teszi hozzá Czoma Krisztina. A Szikrasuli pedagógusai elszántak abban, hogy boldog és magabiztos gyerekhadat lássanak maguk körül nap mint nap. Ezt a célt szolgálja többek között a sok-sok projektmunka, a mozgásfejlesztés, a relaxációs technikák elsajátítása, a tehetséggondozó klubok és az úgynevezett " Szikra percek", ahol a gyerekek a maguk választotta témából tartanak péntekenként kiselőadást.
A rendszer vezetője a türannosz, Atén legismertebb zsarnoka Peiszisztratosz Kr. 560-527 Egy idő után a megerősödő démosznak már nem volt szüksége a türannisz rendszerére Kr. 510-ben elűzik Peiszisztratosz fiait: Hipparkhoszt megölik; Hippiászt elűzik Perzsiába. Kleiszthenész reformja Kr. 508 1. Attikát három részre osztotta Tengerparti, Városi(Athén), Szárazföldi(mezőgazdasági) 2. Attikát 10 phülére, törzsre osztotta, s így minden phülében mind a három rész megtalálható: így érte el, hogy a démosz mindig többségben legyen, azaz a származási, majd vagyoni elvet felváltotta a területi elv. 3. Hasonlítsd össze Athén és Spárta berendezkedését az Archaikus korban! - Történelem érettségi - Érettségi tételek. A legfőbb hatalmat a népgyűlés birtokolta: dönt a legfontosabb kérdésekben pl. háború/béke, a népgyűlés alkotta meg a törvényeket, tagjaiból sorsolják, vagy választják a tisztségviselőket. 4. A bulé létszámát 500-ra növelte: minden phüléből 50 ember, két népgyűlés között viszi az ügyeket 5. Megnő a sztratégoszi tisztség jelentősége - Évenként választották, de újra lehetett választani, a 10 sztratégosz hadvezér volt 6.
560- i. 527- ig tartott. Ezt a típusú rendszert zsarnokságnak, türannisznak nevezték. A türannosz (zsarnok) gazdasági téren a nép érdekeit szolgálta: fejlesztette az ipart-, a kereskedelmet és a hadsereget is. A népre adót vetett ki. Gazdaságilag megerősítette a démoszt, viszont a politikai hatalmat nem adta a nép kezébe. Peisistratos bevezette az istenek tiszteletét, például Dionűszosz isten tiszteletét aki a szőlő és a bor istene volt. Peisistratost a trónon két fia követi: Hippiász és Hipparkosz. Hipparkoszt megölik, Hippiász pedig elmenekül. 508- ban Kleiszthenész arkhón kerül hatalomra. Reformjai miatt a politikai vezető szerep a démosz kezébe kerül. 500 Ak Tanácsa – Ocean Geo. Kleiszthenész Attikában 10 kerületet (phűlét) hozott létre. Minden kerület polgárait 3 csoportra osztotta: -parasztok -gazdag iparosok, kereskedők -arisztokraták. Minden kerület 50 képviselőt (50-ek tanácsa = bule) küldött az 500-ak tanácsába. Az 500-ak tanácsa lett az állam egyik legfontosabb szervezete. Mivel minden kerületből mind a három csoport azonos számú képviselőt küldött: a gazdag iparosok, kereskedők és a parasztok tehát a démosz, mindig leszavazhatta az arisztokratákat.
Valamikor az i. században bevezették a bulé tagjainak fizetését (buleutikon), valószínűleg azért, hogy bátorítsák a szegényebbeket is részvételre, akik egyébként vonakodtak jelentkezni. A bulét a demokratikus alkotmány sarkkövének tekintették, ami terepet szolgáltatott a napi politikai aktivitásnak és egybefogta a kormányzat sok adminisztratív funkcióját. A tagok rotációja miatt úgy tartották, hogy az mentes bármely frakció dominanciájától, bár van rá bizonyíték, hogy a gazdagabbak többet szolgáltak, mint a szegények, ami a sok időráfordítással magyarázható, amit a szegények létfenntartásuk miatt nem engedhettek meg maguknak. Bulé más görög városokban [ szerkesztés] Spárta [ szerkesztés] Spártában a buléhoz hasonló funkciókat a gerúszia, az öregek tanácsa látott el. A gerúszia tagjai 60 éven felüliek voltak, a vezető családokból jöttek és élethossziglan szolgáltak. 28 tagja mellett az ülésein a két király is részt vett, akármilyen életkorúak is voltak. A gerúszia tanácsadó szerepe mellett nagyobb bűnügyekben bíráskodott, felügyelte a törvényeket és szokásokat és talán a külügyekben is játszott valamilyen szerepet.
A népgyűlésnek csak annyi joga volt, hogy a vének tanácsa által eléje terjesztett javaslatokat elfogadhatta. Azt az államot, ahol a hatalom néhány kiváltságos család tagjai közt öröklődik, arisztokratikus államnak nevezzük. Spártában az államforma arisztokratikus köztársaság volt. A spártai polgárnak mindig alá kellett vetnie magát a közösség akaratának, de hogy mi legyen a közösség akarata, abba nem szólhatott bele. A közösség nevében mindig csak néhány ember döntött, a többiek számára a vak engedelmesség maradt. Egyén és közösség kapcsolata nem volt kölcsönös, s így az egyének nem bontakoztathatták ki sokoldalúan képességeiket. Az ókori Athén az Attikai félszigeten volt. Ez is erősen tagolt hegyvidékes, sziklás terület. Földműveléssel nem nagyon foglalkoztak, főként az állattenyésztéssel és a gyümölcstermesztéssel foglalkozik a parasztság. Az ipar és a kereskedelem viszont egyre jobban fejlődik. Kezdetben Athénban is arisztokratikus köztársaság alakult ki Spártához hasonlóan. Viszont itt vált legerősebbé a démosz (szabadok), a köznép.