Tiszalök város adatai Terület: 5872 ha, Lakosok száma: 5441 fő, Lakások száma: 2227. GPS koordináták: 48. 01967, 21. 37750 EOV koordináták: 823799, 299931 Polgármesteri Hivatal címe: 4450 Tiszalök, Kossuth u. 67. Tiszalök időjárás előrejelzés. Önkormányzat weblapja: Tiszalök leírása a Wikipédiában Tiszalök térkép a Térképcentrumban Hirdetés: Tiszalök Tiszalök Magyarország térképén Tiszalök várható időjárása Helyi időjárás-előrejelzés Tiszalök környékére a következő 7 napra: Hőmérséklet, csapadék, felhőzet, légnyomás grafikonok a szerverén. Országos előrejelzés videóval: Magyarország jelenlegi időjárása ():
Magyarország, Szabolcs-Szatmár-Bereg Nappal Éjjel 8 m/s 6 m/s 3 m/s 7 m/s 2 m/s 69% 78% 81% 73% 72% 60% 58% 41% 56% 53% 59% 66% 38% 747 mm 750 mm 741 mm 744 mm 743 mm 748 mm 754 mm 753 mm 755 mm 757 mm 0% 25% 22% 40% 27% 21% 26% - Időjárás a térképen Előrejelzés más régiókban Időjárás Időjárás Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg Két hetes időjárás itt Tiszalök
Energiaellátás: széles körű feszültségingadozás; téves riasztás a védelmi rendszerben, az energiahálózat részleges összeomlása. Meteorologus.hu | Tiszalök részletes időjárás adatai. Transzformátorállomások működésképtelenné válnak Űrhajózás: űrobjektum felszínének erős elektromos feltöltődése; tájékozódási problémák, le- és felmenő adatkapcsolat és műholdkövetési feladat meghiúsulása Egyéb rendszerek: a fém csővezetékeken indukált áram erőssége elérheti a több száz ampert, a rövidhullámú rádiózás lehetetlenné válik 1-2 napig. A műholdas navigáció napokra kimarad. A hosszúhullámú navigáció több órára megszakad; sarki fény megjelenése a 40. szélességi fokon Egy hatalmas erejű geomágneses vihar napokra, hónapokra, sőt akár évekre is kiüthetné a földi kommunikációs rendszereket.
A Tordai-hasadék Erdély egyik leglátogatottabb természeti látványossága. A könnyen bejárható, jól kiépített kanyon csodaszép túrázóhely. Ha Kolozsvár, illetve Torda felé utazunk, mindenképp érdemes végig járni a nyaktörő sziklafalakban és számtalan barlangban is bővelkedő hasadékot. A Tordai-hasadék mészkő-hasadék a Torockói-hegységben, Erdélyben, nem messze Torda városától. 1938 óta védett terület. A hasadék a Torockói-takaróban a mezozoikumban keletkezett vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken. A hasadék Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc között alakult ki. Egy nagyobb beszakadt barlangrendszerből jött létre. Ezt beszakadt völgyet mosta a benne folyó Hesdát-patak ki sok-sok ezer éven keresztül, míg elnyerte mai formáját. 1983-ban természeti rezervátumnak nyilvánítják, mivel flórája és faunája olyan egyedi példányokat őriz, amelyek Európában ritkán vagy egyáltalán nem fordulnak elő. A Tordai hasadékban több mint 997 fajta növény él, amely a Romániában ismert növények több mint egy negyede.
A Csukás-vízesés, a Tordai-hasadék kijáratánál, rendkívül népszerű a turisták körében.
Fotó-Kovács Zoltán / a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ A hasadék szokatlan földrajzi elhelyezkedése révén számtalanszor megmentette a magyar népet. Egy erről szóló romantikus legenda lenne a következő: Batu kán a hozzájuk csatlakozó kunokkal megtámadta a hasadékot mivel a környékről a nép ide húzódott vissza. S mivel Kendi Gyula embereivel minden roham elől megvédte a hasadékot, a kán továbbindult, de hátrahagyta Keme nevű kun vezérét, hogy éheztesse ki a bujdosókat, elzárva a barlangok bejáratát. Keme azt követelte, hogy adják ki kincseiket s ezen kívül a legszebb hat lányt a szabadságukért. A magyarok készen álltak inkább utolsó emberig is harcolni, de Kendi Gyula gyönyörű nővére, Kendi Ilona hajlandó volt még öt társával együtt feláldozni magukat. Ugyanis mindeniknél tőr volt, amivel védni akarták magukat a gyalázattól. A hős lányok a kincsekkel együtt a kun táborhoz közeledtek, de amint Kendi Ilona és Keme meglátták egymást, egymásba szerettek. A lány azonban kijelentette, csak úgy lesz felesége, ha Keme kereszténnyé lesz és a magyarokhoz társul.
A turisták által kevésbé látogatott helyeken, szélvédett szorosokban és sziklahajlatok között megmaradtak harmadkori, jégkorszaki, Fekete-tengeri és pannóniai, sztyeppei, valamint alpesi növényfajok is. Említésre méltó a turkesztáni hagyma, amely a hasadékon kívül csak Ázsia vidékein él meg. A terület gazdag állatvilágát példázza a sok csigafaj, ritka színezetű pillangók és védett madárfajok, mint például a kövirigó, hantmadár, hajnalmadár. Szllsok Torda teleplsen >>>
A hasadékban több védett állatfaj él, pl. a szirti sas, a fülesbagoly, valamint több különleges pillangóféle. Ajánlott túraútvonal: Tordától legcélszerűbb autóval Mészkő (Cheia) felől megközelíteni a hasadékot, ahol egészen a bejáratánál lévő menedékháznál parkolhatunk. A hasadék falai csak alpinisták számára ajánlottak, a barlangok nagyobb részének megközelítése nehéz és veszélyes. A patak völgyében járható ösvény vezet, helyenként függőhidakkal. A túra során érintjük a Sárga-tornyot, majd a 200 m magas sima laposfalú Falkolosszus mellett haladunk el. Szép látvány a Csorgó, ahol kristálytiszta víz csordogál szomjoltóként. A hasadék körülbelül a felénél található a Danila-tó, ahol tulajdonképpen a patak kiszélesedik, és álló víztükörnek tűnik a lassú folyása miatt. A tó után a Kis és Nagy-Balika barlangok következnek. A hasadék végén dönthetünk, hogy visszajövünk a patak mentén, vagy a piros turistautat választva, fölkapaszkodunk a hasadék peremére, s a jelzett turistaúton látványos sétával térünk vissza.
A szurdok fölötti kilátóhelyekről azt vehetjük észre, hogy a Hesdát nem "egyenesen" folyik keresztül a területen, hanem kacskaringókat, kisebb-nagyobb kanyarokat ír le. De vajon miért teszi ezt? A válasz az epigenetikus (átöröklött) völgytípusban keresendő! Időben és térben gondolkozva, a Hesdát őse évmilliókkal ezelőtt olyan térszínen haladt át a mai helyén, ahol "puhább" üledékes kőzetek helyezkedtek el, s a terület lejtés-, domborzati- és energiaviszonyai olyanok voltak, hogy a vízfolyás kanyarulatokat tudott kialakítani rajtuk. Később a terület szakaszos emelkedésével a vízfolyás elkezdte befűrészelni magát a rétegsor mélyebben fekvő, idősebb és ellenállóbb kőzeteinek irányába. Ennek az lett az eredménye, hogy a korábbi kanyarulatos medermintázat átöröklődött a kemény jura zátonymészkőbe, kialakítván az utóbbi pár millió évben a Hesdát kacskaringós völgyét. A megmaradt fiatalabb üledékek (pl. eocén nummuliteszes mészkő) a szurdok térségében már csak foltokban lelhetők fel, hisz nagyobb részük lepusztult, az erózió áldozatául esett.