Címlap Vidnyánszky tanítványa, Berettyán Nándor lesz a Karinthy Színház igazgatója 2021. június 02. | 20:29 Berettyán Nándor, Vidnyányszky Attila tanítványa, a 2017-ben színészi diplomát szerző 28 éves Berettyán Nándor ül a Karinthy Színház igazgatói székébe július 1-től, közölte Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára szerdán a színházban tartott sajtótájékoztatón, írja az MTI. Karinthy Márton csaknem négy évtizeden át modern polgári, színészcentrikus színházat vezetett. Szeretném ezt tovább vinni, emellett sok és nagy teret adni a fiatal alkotóknak - mondta az új igazgató, a 28 éves színész-rendező. A színház igazgatását illetően nagy volt egyébként bizonytalanság azóta, hogy 2019. november 6-án, 71. évében elhunyt Karinthy Márton Kossuth-díjas színigazgató, színházrendező, író, aki úgy rendelkezett, lánya, Karinthy Vera és két közeli munkatársa vigye tovább a Karinthy Színházat. A Magyar Teátrumi Társaságon keresztül azonban végül az állam 300 millió forintos állami támogatással "bevásárolta" magát az intézménybe, melynek új igazgatója jövő hónaptól Berettyán Nándor lesz.
OPH Karinthy Színház - generációkon át a kultúrát szolgálva OrientPress Hírügynökség ( OPH) Kép: OrientPress 2014. október 4. Idén 33. évadát nyitotta meg az ország első magánteátruma, a Karinthy Színház. A színház történetével egybefonódó személyes múltjáról és az új évadról a Rádió Orient műsorában beszélgettünk Karinthy Márton Kossuth-díjas író-rendezővel, akinek Ördöggörcs című kötete tavaly – felmenőihez hasonlóan - svédül is megjelent, és immáron mint a családi trilógia legifjabb darabja foglal helyet a Svéd Királyi Akadémia Nobel Könyvtárában. Az állami színi pálya egy évtizede alatt valahogy nem találta helyét - kezd történetébe Karinthy Márton. 1982-ben nyílt lehetőség az állami szektoron kívül vállalkozni: ekkor alapították meg "kulturális kisszövetkezet" formájában a Hököm Színpadot. Nemcsak a forma, a magán teátrum elnevezése is érdekes: egyrészt nagyapja, Karinthy Frigyes drámakötete viselte e Hőköm Színház címet, ami eredetileg a városligeti liliputi színház elnevezése volt.
A színházat ebben a most záruló, a pandémia miatt mindössze egy bemutatót hozó szezonban Bakos-Kiss Gábor vezette, aki július 1-től a Győri Nemzeti Színházat fogja igazgatni. Június 2-án ünnepelte volna 100. születésnapját Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író, drámaíró, dramaturg, Karinthy Frigyes fia és Karinthy Márton édesapja. Ebből az alkalomból Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója bejelentette: az általa vezetett teátrum és a Karinthy Színház egy kooperáció keretében műsorára tűzi Karinthy Ferenc két egyfelvonásos darabját, a Gellérthegyi álmokat és a Dunakanyart. "Sokat játszottam és rendeztem is a Karinthy Színházban, és mintegy tíz évvel ezelőtt már volt egy közös bemutató a kecskeméti teátrummal. Mi a 125. évadunkat ünnepeljük a következő szezonban, amely a Karinthy Ferenc-jubileum mellett a 2022-2023-as Petőfi-bicentenáriumot is a fókuszába helyezi" - szögezte le Cseke Péter. Galambos Attila, a kecskeméti színház irodalmi vezetője felidézte, hogy Karinthy Ferenc számos színmű-adaptációt készített a kecskeméti teátrum számára, az általa írt darabok közül 1970-ben mutatták be a Budapesti tavaszt, 1980-ban a Gellérthegyi álmokat.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
"A lélek Isten társaságában paradicsomkertté válik, Isten nélkül viszont sötét, nyirkos börtöncella lesz. " Beszélgetés a tavaly nálunk is vendégeskedő, tabuk nélküli tanúságtételeiről ismert kispappal, akit Nagyboldogasszony ünnepén szentel diakónussá Győrben Veres András megyéspüspök. Interjút készített diakónussá szentelése kapcsán a Győri Egyházmegye honlapja a rendkívül határozott karakterű, köntörfalazást nem ismerő szeminaristával, Simon Dávid kispappal. Gyori egyhazmegye honlapja. Szemle a beszélgetésből. Nagyon sok mai fiatalhoz hasonlóan – bár vallásos családban nőtt fel, de gimnáziumi éveit követően Simon Dávid is teljesen eltávolodott az egyháztól. Az egyetemig vasárnapi keresztény voltam, utána viszont 5 évig – pár alkalmat leszámítva – be sem tettem a lábam a templomba. Ahogy az lenni szokott, Isten nélkül az ember egy szempillantás alatt a sátán játékszerévé válik. Erkölcstelen, hitvány emberré váltam, aminek következményeként nagy ürességet, boldogtalanságot tapasztaltam meg. A lélek, ami Isten társaságában paradicsomkertté válik, Isten nélkül egy mocskos, sötét, nyirkos börtöncella lesz, amiben csak agonizál.
A püspöki levéltár anyagának nagy részét ezalatt a püspökvár toronyszobáiban (a 3. és 4. emeleten), a káptalani levéltárat pedig a székesegyházban, a torony melletti első emeleten tartották, a kutatás szempontjából meglehetősen mostoha körülmények között, állagmegőrzés tekintetében azonban aránylag megfelelően. A káptalan országos (ún. hiteleshelyi) levéltárát 1974-től államosítása miatt a győri állami (megyei) levéltárban őrizték. Személyi változások a Győri Egyházmegyében. Az Egyházmegyei Levéltár jelenlegi formájában 2000-ben alakult meg, akkortól foglalta el a győri Püspökvárban számára átalakított épületrészt, amely minden szempontból korszerű, jól megközelíthető, és az állagmegőrzést is lehetővé teszi. Három raktárhelysége a jelenlegi iratmennyiség (kb. 1250 iratfolyóméter) mintegy másfélszeresét képes befogadni. A Győri Egyházmegye a Győri Püspöki és Káptalani Levéltár, valamint a Soproni Társaskáptalan Levéltára összevonásával hozta létre a levéltárat. Előbbi már eleve több irategyüttest tömörített: a Győri Püspökség levéltárát, a Győri Káptalan magánlevéltárát, a pápoci prépostság és a győrhegyi Szent Adalbert prépostság iratait.
A kérdőíveknek a jelenlegi helyzet felmérése mellett a jövőkép megfogalmazása is kiemelt célja. A bárki számára kitölthető és az egyes célcsoportok speciális kérdőíveit, melyeket a címre kell visszajuttani, valamint a szinódusi segédanyagot az alábbi linkekre kattintva tudják letölteni: (Kérjük, hogy mindenki a saját célcsoportjának megfelelő kérdőívet töltse ki! )
Emiatt a győri püspök tartózkodási helye a Győr melletti Kesző vára, illetve a Fertő melletti Rákos vagy Szombathely lett. Bár a reformáció hamar megjelent az egyházmegyében, mégis a győri püspök az ország egyik legjelentősebb (betöltött) püspöksége lett, több esetben a győri püspök egyben kalocsai érsek is volt. 1594-ben Győrt elfoglalták a törökök, de 1598-ra a keresztény csapatoknak sikerült visszafoglalniuk. Megújult a Győri Egyházmegye honlapja | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Ez idő alatt a székeskáptalan Sopronban működött. A győri székesegyház ez idő alatt megsemmisült, azt Náprágyi Demeter püspök hozta helyre, s egyben adományozta a székesegyháznak a Szent Lászlót ábrázoló hermát. A győri székesegyházat 1645-re barokk stílusban alakították át és ott helyezték el azt a Walter Lynch menekült ír püspök által hozott Szűzanya kegyképet, amely később, 1697. március 17-én vérrel könnyezett. Zichy Ferenc püspök – aki szinte egyedüliként a korszak győri püspökei közül nem német származású volt – 1774-re mai barokk formájára alakíttatta a székesegyházat. Mária Terézia magyar királynő 1777-ben megváltoztatta az egyházmegye határait: a pápai főesperesség átkerült a győri püspökségtől a veszprémihez, és önálló Szombathelyi egyházmegye létesült.
1989-ben doktorált erkölcstanból a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián. Nyíregyházán szentelték pappá 1986-ban, 1990-től 1996-ig az Egri Papnevelő Intézet teológiai tanára és prefektusa, 1994-től 1996-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának docense, 1996-tól 1998-ig a római Pápai Magyar Intézet rektora volt. 1998-ban nevezték ki az MKPK titkárává. Veres Andrást 2000. január 6-án II. János Pál pápa szentelte püspökké a római Szent Péter-bazilikában. Jelmondata: "Adduxit eum ad Jesum" ("Elvitte őt Jézushoz"). Szombathelyi megyés püspökké 2006. június 21-én XVI. Híres győriek - Győr Megyei Jogú Város Honlapja. Benedek pápa nevezte ki, az MKPK elnökének 2015 szeptemberében választotta meg a testület. (Forrás:)
Tóth Miklóst felmentette Rábakecöl és Páli plébániák, valamint Vica filia ellátása alól és kinevezte Fertőd-Eszterházára plébánosnak. Oldallagosan ellátja Fertőszéplak plébániát. Gats Mihályt felmentette kapuvári segédlelkészi megbízatása alól, kinevezte Rábakecöl plébánosává. Oldallagosan ellátja Pálit és Vica filiát. Juhos Imre befejezve római tanulmányait, visszatér egyházmegyénkbe és a kapuvári plébániára kapott segédlelkészi kinevezést. Solymos Mihály petőházi lelkészt felmentette Röjtökmuzsaj (és Ebergőc fiilia) oldallagos ellátása alól. Győri egyházmegye honlapján. Péntek József fertőszentmiklósi plébánosra bízta Röjtökmuzsaj (és Ebergőc filia) oldallagos ellátását. Egyidőben kinevezte a fertőszéplaki kerület esperesévé. Fertőszentmiklóson és Röjtökmuzsajon az esperesi vizitációt a soproni Főesperes végzi. Száraz Kristian Dávidot () rendi elöljárója előterjesztésére felmentette a csornai Nagyboldogasszony Plébánia plábániai kormányzói megbízatása alól, aki a jövőben más egyházmegyében kap beosztást. Hancz Gábor Tamást () rendi elöljárója előterjesztésére kinevezte a csornai Nagyboldogasszony Plébánia plébániai kormányzójává.
A tatárjárás idején az akkori püspök, Gergely (1223–1241) más püspöktársaival együtt harcolt a tatárok ellen a Sajó mentén és ott halt hősi halált. Emlékoszlopa a Püspökvár kertjében található. Közben III. Frigyes német-római császár hadai az egyházmegyét végigpusztították, Győrt is elfoglalták és a székesegyház csaknem teljesen leégett a harcok során. 1273-ban I. Ottokár cseh király fosztotta ki a püspökséget. Győri egyházmegye honlapja. 1440-től Mihályfia Benedek püspök a kiskorú V. László királynak nyújtott menedéket Győrött I. Ulászló híveivel szemben, emiatt 1442-től várost az ifjú király gyámjának, III. Frigyes német-római császár katonái tartották megszállva 1446-ig. A mohácsi vésztől Trianonig [ szerkesztés] Az egyházmegye utolsó, mondhatni középkori püspöke Paksy Balázs (1525–1526) volt, aki sok más püspökkel együtt a mohácsi csatában esett el. A püspökséget ekkor sokáig nem töltötték be, birtokai világiak kezébe kerültek. Buda 1541-es eleste után Győr stratégiai szerepe megnőtt, hiszen a Bécs elleni támadás fő akadálya lett, ezért 1552-től a püspökvárat királyi helyőrség foglalta el.