Adventi várakozás – pontosan mire? Az adventi időszak népi szokásokkal, babonákkal és idegen vallási elemekkel átszőtt, jobbára szokásszerűen gyakorolt hagyományai közepette hasznos lehet feleleveníteni az advent eredeti eszméjét, annak eredeti forrásából. Az "advent" szó eljövetelt jelent, a vele képzett teljes latin "adventus Domini" kifejezés az… Pilinszky János: Advent Az Advent a várakozás megszentelése. Idézet: Pilinszky János: A karácsony a szeretet, és ádvent. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy fontos megtanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk. Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra, ami biztosan eljött. Télen az első hóesésre.
Tájékoztatás Wunderlich József állapotáról A padlás 2022. március 20-i 19 órás előadásán történtekkel kapcsolatban a következő hírben tájékoztatjuk Nézőinket. Magyar Érdemkereszttel tüntették ki Illyés Ákost Nemzeti ünnepünk alkalmából színházunk főmérnöke, Illyés Ákos a Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetésben részesült! HANGTALAN MESÉK: Pilinszky János: Hitünk titkai. Venczel Verára emlékezünk 2022. március 10-én zártkörű megemlékezést tartott a Vígszínház a csodálatos művésznő, Venczel Vera születésnapján.
Az a gyerek, aki az első hóesésre vár, jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől – szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár. hirdetés
Mire is várakozunk ádvent idején? Jézus születésére, arra, hogy a teremtett világban maga a teremtő Isten is testet öltsön. Arra várakozunk, ami már réges-régen megtörtént. ( tovább... ) Mire is várakozunk ádvent idején? Jézus születésére, arra, hogy a teremtett világban maga a teremtő Isten is testet öltsön. Arra várakozunk, ami már réges-régen megtörtént. Ez a magatartás, ez a várakozás nem új. A felületen az ember köznapi életét mindenkor könyörtelenül meghatározza az idő három – múlt, jelen és jövő – látszatra összebékíthetetlen fázisa. A felületen igen. De nem a mélyben. Ott, a mélyben mindig is tudta az emberiség, hogy tér és idő mechanikus határait képes elmosni a minőség, a jóság, a szépség és igazság ereje. Elég, ha a nagy drámákra vagy a nagy zeneművekre gondolunk, melyek titokzatos módon attól nagyok, hogy többek közt alkalmat adnak arra is, hogy a jövőre emlékezzünk, és a múltra várakozzunk. A minőség ideje időtlen. Amikor Bach passióját hallgatjuk: honnét szól ez a zene? A múltból?
-részlet- Ádvent: a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy "meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk". Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra – ami biztosan megjött. Télen: az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg: nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni – beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és "jogosabb" birtoklás se, mint szeretnünk azt, akit szeretünk és aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi "meglepetés", lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk. Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és minden egyéb várakozás véges és kérdéses. Így értem azt, hogy a karácsony a szeretet, és ádvent a várakozás megszentelése. Az a gyerek, aki az első hóesésre vár – jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van.
( Italian, Russian) Beszélgetések Sheryl Suttonnal – Egy párbeszéd regénye (részlet 2. )
Lássák, hogy az említett csoport tagjai hozzájuk hasonlóan sokfélék, és még ha bizonyos dolgokban különböznek is, sok vágyuk, küzdelmük és motivációjuk megegyezik. Fontos megjegyezni, hogy a könyv nem kötelező olvasmányként jelent meg, annak megvételéről és olvasásáról mindenki szabadon dönt, és ezt a szabadságot tiszteletben tartjuk. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy nem létezik olyan, hogy túl korai érzékenyítés, ha a történet és a szöveg az adott korosztálynak megfelelő. A könyv ezek alapján kiváló érzékenyítő eszköz lehet a gyermekeknek, hiszen az ő nyelvükön mesél olyan emberekről akik velünk élnek, de nem feltétlenül találkoznak velük a mindennapokban. A tiltakozó pszichológusok kiemelik, a könyv fontos társadalmi jelenségeket dolgoz fel és emel be a mesék világába, ami nem veszélyes sem a gyermekek, sem a társadalom más tagjai számára, ezért több pszichológustól – például Bagdy Emőkétől – is elhatárolódnak Ismert, Bagdy Emőke a mesekönyv kapcsán a Magyar Nemzetnek nemrég úgy fogalmazott a gendermesék veszélyt jelentenek a kisgyerekekre.
A Labrisz Egyesület gondozásában megjelent Meseország mindenkié című gyűjtemény ismert mesék átiratait tartalmazza. Ezek többek közt olyan, érzékenyítésre szolgáló témákat helyeznek a középpontba, mint a másság, a kisebbségek, a pszichés problémák, az időskor és a homoszexualitás. Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese ez utóbbi témát kifogásolva gyűrte bele a kötetet egy iratmegsemmisítőbe. Nem sokkal később a Magyar Nemzetben Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta arról nyilatkozott, hogy a korai érzékenyítés ártalmas lehet a gyerekek számára. A mesekönyvet pedig védelmébe vette a pszichológusszakma egy része, a lapzártánkig közel 1300 szakember által aláírt állásfoglalás 21. századi elméletekre hivatkozva mondja ki: "E könyv a többségi társadalom gyermekei számára éppen azért fontos, hogy lássanak tőlük eltérő élethelyzetben lévő gyerekeket. Lássák, hogy az említett csoport tagjai hozzájuk hasonlóan sokfélék, és még ha bizonyos dolgokban különböznek is, sok vágyuk, küzdelmük és motivációjuk megegyezik. "
Mire iskolába mentünk, Zsolti kiválóan olvasott, a Filmlexikont is fújta, mert amit egyszer lefényképezett az agya, azt megjegyezte. Tovább olvasnál? Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz. Ízelítő a cikk tartalmából Milyen édesanya Bagdy Emőke? Hogy kezelte a testvérharcokat? És a kamaszkort?
A pszichológusprofesszor Bagdy Emőke ugyanis a Magyar Nemzetnek adott interjút "Veszélyt jelentenek a kicsikre a gendermesék" címmel. Ugyanígy Pécsi Rita neveléskutató a SzemLélek magazinnak beszélt arról, hogy ő a kötet "alattomosságát tartja a legkárosabbnak", ami véleménye szerint "szellemi hormonkezelés". A mostani állásfoglalást eddig aláíró több mint 800 pszichológus a közös nyilatkozatuk végén hivatkozzák mindazokat a tudományos, szakmai ismereteket, amelyek cáfolják Bagdy és Pécsi állításait. Ahogy ezzel mindenki számára az is kiderülhet, hogy Schittl Eszter, Dúró Dóra és Budaházy Edda szégyentelenül hazudoztak eddig a mesekönyv "veszélyességéről". Csokival a náci plakátok és a fenyegetőző homofóbok ellen
Az ismert pszichológusprofesszor szerint a korai érzékenyítés azért veszélyes, mert a szociális behatások olyan erőteljesek tudnak lenni, hogy megakadályozhatják a szabályozó gén kinyílását vagy módosíthatják azt, ami tovább is örökítődik. Hangsúlyozta, hogy a szülőknek és pedagógusoknak azt kell erősíteniük, amit genetikailag hoz magával az illető, így teremtve meg a biológiai nem és a társadalmi nem összhangját, annak érdekében, hogy ne legyen krízis a gyermek lelkében. Bagdy Emőke azt is fejtegette, hogy óvodáskorban ha arról hall a gyerek egy történetet, hogy két herceg egymásba szeret, akkor ezt megjegyzi, és számára már evidencia lesz, hogy a fiúk egymásba szerethetnek. A cikkéből csak az nem derül ki, mire alapozzák, hogy 800 szakember már aláírta a pszichológusok nyílt levelét, mivel a támogatók száma nem látható az oldalon. ()
A farkas gyermekei a Ridley Scott-klasszikusok helyett a végére már inkább a Lost ra hasonlít, amelyben újabb és újabb irritáló csavarokat dobtak be, hogy fenntartsák az érdeklődést, majd utólag találtak rá valami sánta magyarázatot. Spoileres évadkibeszélői alapján Guzikowskinak nagyon pontos és roppant érdekes válaszai vannak a rejtélyekre, de mivel ezekbe tíz óra elteltével sem avatott be minket, így azt se tudjuk megmondani, pontosan miről is szólt az első évad. Az androidok genezistörténetét néztük talán végig, vagy az emberivé váló robotokról hallottunk egy újabb mesét? A vallási fanatizmus veszélyeire figyelmeztető tanmese lenne a sorozat, vagy éppen hogy az ember kiszolgáltatottságáról szól egy istenekkel teli világban? Annyit tudunk csak, hogy mind az androidok, akiknek egyike a hackerteremtőjével is találkozik, mind az emberek, akikhez állítólag maga Sol beszél, egy náluk hatalmasabb entitással szembesülnek, aki irányítja vagy félrevezeti őket. A történet során két, már a bolygón tartózkodó android sorsát követhetjük végig, Anyáét és Apáét (Amanda Collin, Abubakar Salim), akik - már a nevükből is sejthetően - embergyerekeket nevelnek fel az új környezetben.
A Meseország mindenkié fontossága és különlegessége a sokféleségben rejlik. A könyv olyan karaktereket jelenít meg, akik nem vagy nagyon ritkán szerepelnek mesékben, így a kötet mind az érintett csoportok, mind a többségi társadalom tagjainak fontos üzenetet hordoz. A szakemberek szerint a mesekönyv azért jelentős az abban megjelenő szereplőkhöz hasonló gyerekek számára, mert saját magunk elfogadása és pozitív önértékelésünk szempontjából elengedhetetlen, hogy találkozzunk hozzánk hasonló, pozitív hősökkel, akik példaképként szolgálhatnak ahhoz, hogy a csoportot, amelynek tagjai vagyunk, pozitív színben lássuk. A genderbarát pszichológusok kutatásokra alapozva azt írják, az el-nem-fogadottság és a kirekesztő környezet hatására a társadalom többségétől különböző emberek komoly szorongást és krízist élnek át, mely elidegeníti őket a többségtől, így hozva létre egy megosztott társadalmat. Ebből kifolyólag e könyv a többségi társadalom gyermekei számára éppen azért fontos, hogy lássanak tőlük eltérő élethelyzetben lévő gyerekeket.