A Media1 egyik forrása azt is állítja, hogy a további részesedésszerzést nem is nagyon tudná megakadályozni Arató András. Évekkel ezelőtt, 2016 áprilisában egyébként a jelenleg már a főszerkesztőjeként tevékenykedő Megyeri András Jonatán, még a Brit Media vezetőjeként azt nyilatkozta, szeretnék akár a Klubrádió többségi tulajdonrészét is megszerezni. A Media1 most megkereste Arató Andrást, hogy a Michaeli, Schwartz & Brit Média összesen hány százalékra növelhetné meg a részesedését, illetve Arató meg tudná-e akadályozni a további részesedésszerzést a mostani 14 százalékról. A Klubrádió elnöke és többségi tulajdonosa ezt reagálta erre: "Körülbelül további 10% további részesedést szerezhet a Brit Media környezete a Klubrádió Zrt. Index - Belföld - Az Alkotmánybíróság elutasította a Klubrádió panaszát. részvényeiből egy 2017-es keltezésű szerződés alapján. Ennél több nem lehet. " Arató hozzátette, nem szerezhet senki sem úgy sem további, sem semmilyen részesedést, hogy neki nincs az események alakulására ráhatása. Hangsúlyozta továbbá, hogy részvényeket kizárólag a 2017-ben megkötött szerződés alapján lehet lejegyezni, nincs tehát mit "megállítani".
A filozófus szerint "megbocsáthatatlan" az, amit a Klubrádióval tettek. A MÚOSZ-elnök szerint már minden rádió egy hullámhosszon van a kormánnyal. A politológus szerint ez a néhány szó nem más, mint maga a Fidesz-világ.
Kapcsolat: Klubrádió Zrt. 1037 Budapest, Bokor u. 1-3-5. Tel: 1/2406-953 Web: Műsoridő: 0:00-24:00 Szlogen: "Tények, vélemények. " Formátum: Körzeti, közösségi rádió Newstalk Frekvenciák: 92. 9 MHz Budapest Vételkörzet: Budapest és 30 km-es körzete
Fekete Zsóka mangalica farmján jártunk - - Видео онлайн "Külföldön már úgy ismernek, hogy a mangalicás" - Mi újság Fekete Zsókával? - Dining Guide In the oven Fekete Zsóka mangalica-termékeivel nemzetközi vásárokra jár, kéthetente Budapesten a Lehel piacon árulja őket, és Michelin-csillagos éttermeknek is szállít be belőlük. És megállás nélkül pörög. Merre járt mostanában, és mitől van ennyi energiája? Megkérdeztük. A multiéletet mangalicákra cserélő Fekete Zsókát, és különleges farmját 2016 nyarán mutattuk be itt a Dining Guide-on, 2017-ben pedig a fiatal gazda arról mesélt nekünk, miről ismerkszik meg a valódi mangalica. Most a Lehel piacon látogattuk meg, és arról kérdeztük, mi történik vele mostanában. A budapesti Lehel piac sarkán található pultjánál találkozom Zsókával, aki bár fáradtságra panaszkodik, teli szájjal mosolyogva szolgálja ki vásárlóit. Kéthetente, pénteken és szombaton árul itt édesanyjával együtt, Hajdúböszörményből telepakolt hűtőkocsival érkezik péntek hajnalban, és üressel indul haza szombaton.
Ma még kevés olyan női szereplője van az agráriumnak, akit szakmai körökön kívül is ismernek, sőt elismernek. Fekete Zsóka minden nap hajnalban kel, késő estig dolgozik, folyamatosan fejleszti önmagát és a vállalkozását is, így nem csoda, hogy számos szakmai díjon túl az InStyle magazin múlt héten beválogatta a "30 Power Women" közé. Hogyan lettél te a mangalicás lány? Nálunk a szülők és nagyszülők is foglalkoztak mezőgazdasággal, de nem kifejezetten mangalicával. Édesapám például biozöldség-termesztő. Nekem kisgyerekkoromtól kezdve voltak állataim. Kilencéves voltam, amikor nyulakat kezdtem szaporítani, majd egy-két év múlva már baromfival foglalkoztam. Majd mezőgazdasági szakközépiskolába jártam, onnan pedig a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karára mentem tartósító- és állati termékfeldolgozás szakirányra. Azért választottam ezt, mert az volt a terv, hogy az édesapám által termesztett biozöldségeket nem visszük külföldre, hanem itthon, feldolgozott formában értékesítjük majd a piacon.
+36-70-943-33-44 @ 4220 Hajdúböszörmény, Mester utca 3/a MOE - tag: 2012 óta Régió: Észak-Alföld Megye: Hajdú-Bihar Helység: Hajdúböszörmény Mangalica fajták: szőke Szőke mangalicák száma: 46 Bemutatkozó Fekete Zsóka okleveles élelmiszermérnökként végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen. Családja mindig is mezőgazdasággal foglalkozott, azon belül is bio zöldség- és szántóföldi növénytermesztéssel. Így adódott a lehetőség, hogy ő is ezen a mezőgazdasági vonalon helyezkedik el. A Fiatal gazda pályázat elnyerése után indította el saját vállalkozását 2012-ben, ahol mangalica sertéstenyésztéssel és feldolgozással foglalkozik. Sikeres tenyésztési munkáját a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete segíti. Egy 20 anyakocás állománnyal kezdte a szőke mangalica tenyésztését, de azóta folyamatosan bővíti a törzsállományt. Édesapja, Fekete András biotermesztő által termelt takarmánnyal eteti a sertéseket. Nagyon fontos számára, hogy a hús minőségének érdekében a mangalicák megkapják a számukra legmegfelelőbb takarmányt és életkörülményeket.
Aztán jött az ötlet, hogy okosabban is lehetne hasznosítani a családi biofarm melléktermékeit, elvégre vagy a szemétbe ment a maradék vagy visszaforgatták a földbe. És ekkor jött képbe a disznó. Megpályázták a fiatal vállalkozóknak járó támogatást, megvették a lerobbant telepet, lekaszálták családilag a gazt, felhúzták a karámot, és pár év alatt több száz malaccal nőtt az állomány. A 2012-es indulás után viszonylag hamar kiderült, hogy Fekete Zsóka már nem fog zöldségtermesztéssel foglalkozni, a mangalica egész embert kíván, egy évvel később ráadásul a feldolgozás is megkezdődött. A szülők rengeteget segítenek, de tulajdonképpen Fekete koordinál mindent. Pár alkalmazott gondozza a farmon az állatokat, ezen kívül ő intézi a fülcsipkézést, azaz a törzskönyvezést (mindegyik disznót bejegyzik a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületnél), a papírozást, a kisebb állatorvosi feladatokat, a marketinget és a feldolgozást. Fekete Zsóka felügyel, részben azért, mert maximalista, és nem szívesen hagyja másra a feladatokat, részben meg azért, mert eddig nem talált számára elég precíz beosztottat, sok tanuló ráadásul külföldre megy jóval több pénzért.
Hajdúház Európai Uniós támogatásból újult meg Hajdú-Bihar megye utolsó népi hajdúháza A Hajdúböszörmény, Hunyadi krt. 2/a szám alatti ingatlanon található épületegyüttes 1958-tól országos védelem alatt álló népi műemlék. A műemlék lakóház az egykori tulajdonosok leszármazottai szerint az 1820-as években épült. A néhány éve lakatlanul álló ház karbantartása viszont elmaradt, megindult lassú tönkremenetele, mely szinte visszafordíthatatlan értékvesztést eredményezett az épületekben. Egy lelkes kis csapat, a Keleti Ökorégió Közhasznú Egyesület tagjai felismerve az épületek építészeti és településtörténeti értékeit, a népi műemlék épület megmentését és hosszú távú hasznosítását tűzték ki célul. Az Egyesület az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés támogatási konstrukciójának keretében 2008 februárjában nyújtotta be pályázatát a Hajdúház felújítására. A pályázat pozitív elbírálásának köszönhetően a 40. 504. 434 forintos fejlesztéssel megvalósulhatott a Hajdú-Bihar megye utolsó népi hajdúházának eredeti állapotú helyreállítása és látogathatóvá tétele.
"Az első mangalicafesztiválon ámulva néztük, hogy mindaz, amit létrehoztunk, érdekli az embereket, és szeretik és igénylik azt a fajta minőséget, ami számunkra természetes. " Mondhatjuk, hogy hirtelen lettél ismert? Azt hiszem, igen. Nagyon meglepődtem, amikor felkaptak. Az első mangalicafesztiválon ámulva néztük, hogy mindaz, amit létrehoztunk, érdekli az embereket, és szeretik és igénylik azt a fajta minőséget, ami számunkra természetes. A többség azt gondolná, hogy mivel téged látni a piacokon, sőt sokszor még arra is van energiád, hogy interjúkat adj vagy női üzleti rendezvényeken jelenj meg, ezért egy nagy stáb van mögötted. Ebben tévednek. Édesapám és rajta kívül két alkalmazott segíti a telepen a napi munkálatokat, gépi munkákat stb. A feldolgozásban két ember segít engem, de nagyon sokszor van, hogy egyedül viszem végig a folyamatokat, most az interjú előtt is 150 kg szalonnát kellett besóznom. Édesanyám viszi az adminisztratív dolgokat, és ő felel a pályázatokért, ami ugye oroszlánrésze az egész vállalkozásnak, hiszen saját gépparkunk van, saját füstölőnk, és mindezt pályázati úton tudtuk megvalósítani.