Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. A Polenta mi ez, mit használ, milyen előnyökkel jár és hol vásárolható meg - Mercontrol. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
Paradicsomkarikákkal díszítve tálaljuk. Puliszka receptek még >>> Polenta receptek >>>
Pesztó Bazsalikomos pesztó Típus szósz Nemzet, ország Olaszország Alapanyagok bazsalikom, olívaolaj, fenyőmag, fokhagyma, parmezán vagy juhsajt A Wikimédia Commons tartalmaz Pesztó témájú médiaállományokat. A pesztó vagy "pesto alla genovese" a liguriai konyha egyik jellegzetes összetevője: bazsalikomból, olívaolajból, fokhagymából, parmezánból és fenyőmagból előállított szósz (a fenyőmag például dióval is helyettesíthető). Olaszországban jellemzően tésztafélékhez (például trenette, lasagne, gnocchi, troffiette), esetleg kevés főtt burgonya társaságában tálalják, első fogásként, de számos egyéb tészta-, leves- (pl. Mi az a pesto. minestrone) és zöldséges ételek hozzávalója lehet, kisebb mennyiségben. [1] [2] [3] A pesztó eltarthatósági ideje akár két hét is lehet, amennyiben mindvégig olívaolaj borítja a tetejét. A pesztónak a klasszikus mellett több változata is kialakult, ilyen a trapani pesztó is. Eredete [ szerkesztés] Már az ókori Rómában is készítettek hasonló mártást (a moretumot), de maga a pesztó az 1200-as években megjelent agliata vagy aggiadda nevű szószból alakult ki.
A téli hónapokban megengedett, sőt mi több, szükséges a nagyobb kalóriatartalmú, gazdagabb fogások fogyasztása, így a meglehetősen laktató és éppen ezért sokszor mellőzött kukoricadarának is ekkor jön el az ideje. A kukoricadara több szempontból is ideális alapanyag: egyrészt nagyon könnyen elkészíthető, pikk-pakk megvan, másrészt nagyon jól variálható. A kukoricadara felhasználásával készíthetünk levesbetéteket, köreteket, tölteléket, főfogásokat, de polentából még desszert is alkotható. Puliszka és polenta A kukoricadarát lágyra vagy sűrűre főzhetjük. Polenta, avagy nagyanyáink csodakörete - Minden, amit tudni érdemes róla - Receptek | Sóbors. A lágy, laza puliszka könnyebb fogás, kanalazható, édesen vagy sósan is fogyasztható. A sűrűbbre készített, kevesebb folyadék hozzáadásával készített polenta ellenben jól formálható, szeletelhető, s tovább variálható. Rakva, szaggatva A sűrűre készített változatból lehet rakott polent a, amelyet juhtúróval, sült zöldségekkel, különféle zöldséges vagy húsos ragukkal rétegezhetünk, s csőben készre süthetünk. A még meg nem kötött, sűrű puliszkát kőlapra is boríthatjuk, kihűlés után pogácsaszaggatóval kiszaggathatjuk, s a polentapogácsákat kevés zsiradékon lepiríthatjuk.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Föld legnagyobb földrengéseinek listája erősség és áldozatok alapján. Halálos áldozatot követelő földrengések 1900 óta Erősség alapján [ szerkesztés] A 19. század vége előtti földrengések erősségének nagysága csak becslés, így a tényleges sorrend kissé változhat A 8-as vagy nagyobb magnitúdójú földrengések 1900 óta. A kör nagysága a halálos áldozatok alapján változik. (angol nyelvű) A legnagyobb földrengések 1900-tól 2017-ig a térképen No. Dátum Hely Név Magnitúdó 1 1960. 05. 22. Valdivia, Chile 1960-as chilei földrengés (wd) 9. 4–9. 6 2 1964. 03. 27. Prince William-öböl, Alaszka, USA 1964-es alaszkai földrengés 9. Legnagyobb földrengés magyarországon 2020. 2 3 2004. 12. 26. Indiai-óceán, Szumátra, Indonézia 2004-es indiai-óceáni földrengés 9. 1–9. 3 4 2011. 11. Csendes-óceán, Tóhoku régiója, Japán 2011-es tóhokui földrengés 9. 1 [1] 5 1952. 11. 04. Kamcsatka, Szovjetunió 1952-es kamcsatkai földrengés (wd) 9. 0 [2] 6 1868. 08. 13. Arica, mai Chile (akkor Peru) 1868-as arikai földrengés 8.
Recsegő ajtókról, falakról, leeső képekről is beszámolnak az epicentrum környékéről. "Felkaptuk a gyereket, és rohantunk ki az ajtón" - mondta sírva az [origo]-nak egy vértesboglári nő. Máshonnan pihenő emberek arról számoltak be, hogy mozgott az ágyuk, és mintha "zuhant volna valami". A földrengés szeizmogramján is látható, hogy jelentős esemény történt (forrás: MTA Szeizmológiai Intézet) Magyarországon évente általában 100-120 kisebb, nem érezhető (2, 5 magnitúdónál enyhébb) földmozgást regisztrálnak, és általában négy-öt gyengébb, de már érezhető rengésre lehet számítani. A történelmi feljegyzések óta közel három tucat olyan rengés volt hazánkban, amely súlyos következményekkel járt. Az egyik legkomolyabb földmozgás 1763-ban pattant ki, és 63 halálos áldozatot követelt. A súlyos rengések közül a legutóbbi a berhidai volt 1985. Földrengés Ma Magyarországon – Playfinque. augusztus 15-én, amely a Richter-skála alapján 4, 9 magnitúdót ért el, és épületkárokat okozott a térségben. A Richter-skála (magnitúdó skála) A skála a földrengés kipattanásának fészkében (a hipocentrumban) felszabadult energia logaritmusával arányos.
Eszénypusztán hunyt el a rengés harmadik áldozata, a helyi kocsmáros felesége, a 45 éves Eva Mülner, akire a ház fala omlott rá. A móri földrengés volt az első Magyarországon – és talán Európában is – amelynek felmérését és megértését tudományos módszerekkel igyekezett elérni a Kitaibel Pál vezette tudós bizottság. Munkásságukat a kortárs tudományos élete nem becsülte sokra, az utókor azonban sokat tanult részletes feljegyzéseikből. A Kitaibelék készítette térképen a rengés terjedésének irányát jelölő nyilak és az összeomló templomok jelezte súlyos károk is láthatók Időpont: 1985. augusztus 15. Epicentrum: Berhida Erősség: 4, 9 Távolság Veszprémtől: 15 km A berhidai földrengésről minden bizonnyal sok olvasónknak vannak személyes tapasztalatai is. Legnagyobb földrengés magyarországon élő. A rengés a legnagyobb károkat Berhidán és Peremartonban okozta – ezeken a településeken 72 épületet kellett lebontani –, de kisebb károk még a Balaton-parti településeken is keletkeztek. A fő rezgést követően még több mint kétszáz utórengést regisztráltak.
A földrengéseket hazánkban hajlamosak vagyunk elbagatelizálni. A mai földrengés újra középpontba állította a földrengést, mint környezeti katasztrófát. A földrengéstől nem kell félni, ha olyen épületben lakunk, mely védett a legextrémebb földrengéstől is. A ritkábban (30-40 évenként) előforduló eseményekről az ember hajlamos nem tudomást venni. Általában 30-40-50 évenként van olyan erejű rengés, amely már komoly anyagi károkat okoz. Kisebb rengés sok van, évente 100-150-et is regisztrálnak. Ezek közül csupán 5-10 érzékelhető a lakosság számára. A legnagyobb magyarországi földrengés | ma7.sk. Egy-egy olyan, ami kisebb károkat is okoz, 3-4 évente fordul elő. Bár hazánk csak mérsékelten veszélyes területnek számít, abból kell kiindulni, hogy ahol egy adott magnitúdójú földrengés már előfordult, az akármikor meg is ismétlődhet. Magyarország és a Kárpát Medence földrengés tekintetében aránylag jó helyen fekszik, mert ritkán vannak földrengések és azok sem végeznek nagy pusztítást. Az epicentrum környékén komoly károkat okozó földrengések azonban a történelem során többször elõfordultak és a jövõben sem zárhatók ki.