Első közlés–2014. február 24. Már itt, ebben az összegző, nagy költeményben készen van a leltár. A költő szembenéz az általa teremtett belső tájjal, és nem akar a létezés rá mért, személyes poklából kivezető utakat keresni már. - A hét versét Keresztury Tibor választotta. Borbély Szilárd 37. A Testhez 37. 1.
Az Európai Bíróság szerint összeegyeztethetőnek tűnik az uniós joggal az a magyar jogszabály, amely megtiltja a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy az az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötést tartalmaz. A bíróság szeptember 2-án közzétett ítéletében megállapította: "ez a helyzet abban az esetben, ha az említett jogszabály helyreállítja azt a jogi és tényleges állapotot, amelyben a fogyasztó a tisztességtelen kikötés hiányában lett volna, még akkor is, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítása kedvezőbb lenne a fogyasztó számára". Sorsdöntő ítéletet hozott az Európai Bíróság - Cívishír.hu. A bírósági döntést megalapozó szerződés egy 2007-es, az OTP-vel kötött devizában nyilvántartott kölcsönszerződés volt. A jogviták keretében a fogyasztó azt állította, hogy a szerződés érvénytelen, mivel tisztességtelen volt az árfolyamrés alkalmazása, amely szerint a kölcsönösszeg folyósításakor alkalmazandó árfolyam – amely a deviza forinthoz viszonyított vételi árfolyamának felelt meg – eltért a kölcsönösszeg törlesztésekor alkalmazandó árfolyamtól, amely a deviza eladási árfolyamát tükrözte.
Miután a bankok szerződésmódosítási opciója vezetett a kialakult tragikus devizahitel helyzethez, ezért most már semmi akadálya nincsen annak, hogy az Európai Bíróság állásfoglalása értelmében a magyar bíróságok.. semmissé nyilvánítsák a devizahitel szerződéseket! Amit idáig a bankok tettek, az tehát semmis. További pofátlanságok a bankok részéről A CHF jegybank alapkamata 1-2% körül mozgott 2005 óta, majd 2009 óta 0, 2%-ra esett, azonban a bankárok természetesen ezt nem érvényesítették a törlesztő részletek kamattörlesztésében. Manapság is 0, 1% körül van a svájci alapkamat. Miután 2008-ban 2, 2% volt a svájci jegybank alapkamat és 2009 óta 0, 1%, azaz huszadára esett! Aki tehát a szerződést megkötötte 2005-2006-ban, annak a kamatát még a PSZÁF szerint is az irányadó svájci jegybanki alapkamat, a referencia kamat határozta volna meg! Semmisek a devizahitel szerződések az Európai Bíróság szerint - Royalmagazin.hu. Ezt még a bankok is belefoglalták a szerződésbe! Legfissebb videó: Volt egyáltalán deviza a devizahitelekben? Dr. Léhmann György szerint nem – én ezt hangoztatom évek óta –, hiszen itt csak egy értékállósági szerződés elszámolási devízájáról van szó, azonban ezek a hitelek természetesen forinthitelek voltak, Forintban folyósítva.
A Győri Ítélőtábla előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál (EuB) abban a kérdésben, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás hiánya vagy nem megfelelősége miatt érvénytelen devizahitel-szerződések érvényessé nyilvánításának a Kúria által meghatározott módszerei összeegyeztethetők-e az uniós joggal. 1. Előzmények A régi hitelintézeti törvény (rHpt. ) 203. § (6)-(7) bekezdése a bankok számára előírta, hogy devizahitel-szerződések esetén kockázatfeltáró nyilatkozatban kell tájékoztatni az ügyfelet az árfolyamváltozás kockázatáról, valamint annak törlesztő részletekre gyakorolt hatásáról. A Kúria 2/2014. polgári jogegységi határozatában foglaltak szerint az árfolyamkockázat fogyasztóra telepítése a főszolgáltatás körébe tartozik. Ennek a szerződéses rendelkezésnek a tisztességtelensége az rPtk. 209. § (4)-(5) bekezdése alapján – összhangban a 93/13/EGK Irányelv rendelkezéseivel – akkor állapítható meg, amennyiben a kockázatfeltáró tájékoztatás az átlag fogyasztó számára nem érthető, nem világos.
Fontos ítéletet hozott a héten az Európai Unió Bírósága egy devizahiteles ügyben. A döntés előzménye, hogy egy fogyasztó 2007-ben az OTP-csoporthoz tartozó magyar bankokkal devizában nyilvántartott kölcsönszerződéseket kötött. Az e szerződésekkel kapcsolatos jogviták keretében a fogyasztó azt állította, hogy a szerződések érvénytelenek, mivel tisztességtelenek voltak azok a kikötések, amelyek szerint a kölcsönösszeg folyósításakor alkalmazandó árfolyam – amely a kérdéses deviza forinthoz viszonyított vételi árfolyamának felelt meg – eltért a kölcsönösszeg törlesztésekor alkalmazandó árfolyamtól, amely a kérdéses deviza eladási árfolyamát tükrözte. A magyar kormány az ehhez hasonló helyzeteket azzal igyekezett orvosolni, hogy jogszabályt hozott, hogy a fentiekhez hasonló tisztességtelen kikötéseket olyan nemzeti rendelkezéssel váltotta fel, amely a Magyar Nemzeti Bank által a kérdéses pénznemre megállapított hivatalos árfolyamra hivatkozik mind a folyósítás, mind a törlesztés tekintetében.
Ugyanis, amikor az adós felvette a hitelt, a számlájára forintösszeget kapott, viszont a devizahitel-szerződésben megállapodtak a bankkal, hogy ezt a forintösszeget a bank átszámítja egy devizaösszegre, amelyre kezelési költséget, kamatot, különféle egyéb költségeket fizet, és az adós viseli az árfolyamkockázatot a szerződés érvényben lévő ideje alatt. "Ha kimondják, hogy ezek a szerződések érvénytelenek, akkor ez azt jelenti, hogy kapott egy forintösszeget, a bankkal viszont nem állapodott meg arról, hogy ezt átváltsák például svájci frankra. Tehát csak egy forintösszeget kell visszafizetnie a banknak" – fogalmazott az ügyvéd. Hozzátette, ha semmis a szerződés, akkor nincs kezelési költség, nincs egyéb költség és nincs piaci kamat sem. Utóbbi esetében szerinte a régi Ptk. lehet az irányadó, amely kimondja, ha nincs külön megállapodás a kamatról, akkor a jegybanki alapkamatot kell alkalmazni. A bírósági döntés szintén hatással lehet majd a jelzálogjogokra is, ugyanis, ha a szerződés tartalmazta azt – jelzáloghiteleknél evidens –, akkor semmis a jelzálog is.