A magyar és a román főváros is előkelő helyen szerepel a vakációs szállásokat közvetítő Holidu digitális platform által készített listán, amelyik a világ 147 városát rangsorolja aszerint, hogy mennyire alkalmasak a munkát és vakációt összekötő külföldiek számára. Ha az utóbbi két évben dolgoztál már home office-ból, akkor tudod: bármennyire elegánsan vagy hatékonyan sikerült berendezned az irodádat, akárhány egzotikus növénnyel vetted magad körül, folyamatosan vágytál a környezetváltozásra... Itt lép a képbe a "workation" koncepciója –vagyis home office, de nem otthon, hanem egy hosszú vakációval ötvözve. Egy utazás, egy új helyre, ahol dolgozol, de közben vakációzol is: munka után minden nap új helyeket, embereket ismersz meg, lazulsz, kirándulsz, felfedezel egy új várost. Vagyis megkapod a hőn áhított környezetváltozást, miközben a munkában is hatékony maradsz. Igen, a workation jól hangzik, de hol találod a megfelelő helyet erre? Tíz kritérium Fotó: Unsplash Szerencsére a vakációs apartmanok közvetítésével foglalkozó brit internetes platform, a Holidu szakemberei elvégezték helyetted ezt a munkát, és kidolgoztak egy teljes és összetett listát a workation-re leginkább alkalmas városokkal.
Európai Top 10 Lisszabon Fotó: Pixabay Lisszabon, Portugália Barcelona, Spanyolország Budapest, Magyarország Isztanbul, Törökország Bukarest, Románia Madrid, Spanyolország Szófia, Bulgária Krakkó, Lengyelország Belgrád, Szerbia Prága, Csehország TOP 10 a világban Bangkok Fotó: Unsplash Bangkok, Thaiföld Delhi, India Lisszabon, Portugália Barcelona, Spanyolország Buenos Aires, Argentína Budapest, Magyarország Mumbai, India Isztanbul, Törökország Bukarest, Románia Phuket, Thaiföld
Fehér pohárban érkezett és már csak 50Cent egyik száma hiányzott mellé… vagy inkább egy kis José Padilla naplementés mix. Az árak semmivel sem mennek a szárazföldi bárok, kiülős helyek árai fölé, 1800 forintnál kezdődik egy ízletes long drink, 1200 forintért már csúszhat a pálinka, a csapon lévő First sörök korsója 1100 forintba kerül. Tíz százalék szervizdíjjal számoljunk még. Erős nyárkezdés lehet egy este náluk: naplemente előtt csobbanni egyet, hogy aztán egy narancsos-citromnádas gin-tonikkal búcsúztassuk el a napot. Érdemes lesz asztalt foglalni! Cortile Hotel Sky Bar & Pool, Budapest VI., Dessewffy utca 14., tetőterasz, +36 30 288 4683 Ez is érdekelhet: (Fotók: a Sky Bar & Pool by Cortile Hotel engedélyével) Rendeld meg a Roadster magazin 7. számát! Friss lapszámunkban ismét megnövelt terjedelemben, 220 oldalon a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
A világ nagyvárosaiban egyre gyakoribbak a rooftop bárok, vagyis a zsongó város szövete fölé magasodó teraszok. Budapesten is többfélét üdvözölhetünk, az exkluzívtól egészen a nyitható-zárható fajtáig. Sokszor találjuk a tetőbárokat szállodák tetején, de még egy olyat sem ismerünk itthon, ahol olyan extra jár a pazar kilátás és remek italok mellé, mint egy feszített víztükrű medence, amelynek a szélére támaszkodva bámulhatjuk a Bazilika kivilágított kupoláját. Bemutatkozik a Sky Bar & Pool by Cortile Hotel. A Hajós utca és a Dessewffy utca sarkánál járunk, három percnyire az Operától. Modern épületre leszünk figyelmesek – ez a Cortile Hotel, amely novemberben nyitott, és ha nem jött volna a járványhelyzet, most is telt házzal üzemelne. A koronavírus azonban letartolta a világot, és csak az maradhat talpon, aki a legészszerűbben adaptálódik. Így tett a Cortile Hotel, amely az egyik legvonzóbb adottságukra épít most, és vakmerően fejest ugrott a 2020-as, turistáktól mentes budapesti nyárba.
Miután a magyar fél ezt "rossz viccnek" minősítette, október 13-án hajlandónak mutatkoztak 5200 négyzetkilométernyi terület 345 000 lakos átadására, de jelentős, még az 1930-as csehszlovákiai népszámlálás szerint magyar többségű területek továbbra is Csehszlovákiánál maradtak volna. A tárgyalások október 13-án megszakadtak, a két kormány a nemzetközi döntőbíráskodást kérte. Érdekes módon nemcsak a magyar, hanem a szlovákiai hangulat is bizakodó volt, mert a Tiso vezette pozsonyi kormány Berlinben barátját és pártfogóját látta. A döntőbíráskodás alól London és Párizs kivonta magát, így 1938. november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter hirdette ki az első bécsi döntést. A második Bécsi döntés 2. rész | Oktató videók. Ez Tisóék nagy csalódására lényegében az etnikai revíziót valósította meg: Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11 927 négyzetkilométernyi területet adott vissza, ahol a 869 299 lakos 86, 5 százaléka volt magyar és csak 9, 8 százaléka szlovák, az új határokon túl 67 ezer magyar maradt.
2013. 23:14 Hasznos számodra ez a válasz? 5/11 A kérdező kommentje: első - 1940-ben a Szovjetunió visszavette Besszarábiát, és minket is arra biztatott, hogy lépjünk fel területi követeléseinkkel Romániával szemben... A jugoszlávokkal meg akkor még viszonylag baráti viszonyban voltunk, miért segített volna pont ez a két ország Romániának?? 6/11 A kérdező kommentje: második hozzászóló - szerinted a németek a mi oldalunkon avatkoztak volna be? és hogy érted, hogy nem nácik? 1940-et írunk (am: a szappangyártás a szövetségesek kamuja, hogy minél sátánibbnak állítsák be ellenfelüket, jól el is terjedt ez a tévhit) 7/11 A kérdező kommentje: harmadik hozzászóló: ha nincs trianon... ez nagyon sokféle alternatíva. Maradjunk úgy, hogy lám, 1940 szeptember van, a magyar csapatok átlépik a román határt. 2. bécsi döntés fogalma. Mi történhet egy hónapon, egy éven, egy évtizeden belül? Mi lett volna a szomszédos országok reakciója, és mi lett volna Hitler reakciója? Mi lett volna az erdélyi magyarsággal? 8/11 anonim válasza: Ha támadunk, akkor azért a románok nagy eséllyel visszavertek volna bennünket, pár nap és már a trianoni magyar területeken folyt volna a harc.
A köztársaság hamarosan meg is állapodott Lengyelországgal Teschen – Ceiszyn vagy Cesky Tesín – cseh részének átadásáról, az október 9–13. között folytatott szlovák–magyar tárgyalások azonban már nem vezettek eredményre. Az első bécsi döntés | Felvidék.ma. A Jozef Tiso és Kánya Kálmán vezette delegációk alkudozási kísérlete igazi "süketek és vakok" párbeszédének bizonyult, így aztán a felek rövidesen a nagyhatalmakhoz fordultak. Miután Chamberlain Nagy-Britanniája és Daladier Franciaországa nem kívánt részt venni a rendezésben, a lehetőség a tengelyhatalmak – Olaszország és Németország –, tehát Galeazzo Ciano és Joachim von Ribbentrop külügyminiszterek kezébe került. A két döntőbíró 1938. november 2-án, a bécsi Belvedere-palotában hirdette ki döntését, mely – a két fél igényei között az arany középutat választva – lényegében az etnikai revíziót valósította meg. Ciano és Ribbentrop végül oly módon húzták meg az új határvonalat, hogy azzal a magyar fél által követelt jelentősebb települések egy részét – például Kassát, Munkácsot, Érsekújvárt – visszacsatolták, más esetben – például Pozsony vagy az északabbra fekvő Nyitra esetében – pedig a szlovák félnek kedveztek.