Ez azért jó, mivel más a felépítése, mint a CPU-nak és sokkal gyorsabban elvégzi a videókódolást. Az AMD a Stream technológiát, az nVIDIA a CUDA technológiát használja videókódolásra. hagyományos kétdimenziós megjelenítések háromdimenziós játékok és renderelés (speciális esetekben a GPU extrém nagy számolási teljesítménye folytán különböző algoritmusok futtatására) A GPU felépítése [ szerkesztés] Az eddigi GPU-k közös jellemzője volt, hogy az egyes részfeladatokat specializált egységek hajtották végre; kialakult a jól ismert vertex shader, pixel shader, ROP felépítés, aminek legnagyszerűbb példája a GeForce 7 sorozat, melyet nyugodtan nevezhetünk tupírozott GeForce 6-nak is, hiszen technikailag szinte egyforma a két széria. Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] GPU - Video of Jamie Hyneman and Adam Savage, demonstrating the essence of a GPU, with a massive paintball gun. nVIDIA - What is a GPU? The GPU Gems book series Toms Hardware GPU beginners' Guide [ halott link] General-Purpose Computation Using Graphics Hardware How GPUs work GPU Caps Viewer - Video card information utility HD 5xxx teszt Az nVIDIA nem fél Gyorsuló GPU alapú videó kódolás GPU-val kódol a Nero Fermi teszt
összefoglaló mennyi CPU használat normális? Kíváncsi lehet erre a kérdésre, ha úgy találja, hogy a CPU-használat magas, és a számítógép lassan fut. Ebben a bejegyzésben a MiniTool megmutatja, mi a normál CPU-használat. Most olvassuk el a következő útmutatót, hogy megtudjunk néhány információt. Gyors navigáció: mi a normál CPU használat? alsó sor a központi feldolgozó egység (CPU), más néven processzor, a számítógép fontos eleme. Olyan, mint egy emberi agy, és végrehajtja a felhasználó parancsait. Ha kezelni néhány munkát a számítógépen, megtalálja a CPU használat Feladatkezelő. néha a CPU-használat magas, sőt eléri a 100% – ot. Felmerül a kérdés: rossz a 100 CPU-használat? Természetesen rossz, mivel a számítógép nagyon lassan futhat, a CPU hőmérséklete magas, sőt a CPU is megsérülhet. A CPU-használat csökkentése érdekében megoldásokat kaphat ebből a bejegyzésből-hogyan lehet csökkenteni a CPU-felhasználást? Számos módszer van itt az Ön számára! ezután jön egy másik kérdés: mennyi CPU használat normális?
Processzornak (CPU) hívjuk a számítógép központi feldolgozó egységét. Hagyományosan a személyi számítógépek egy processzorral rendelkezetek, de az elmúlt néhány évben a több processzoros megoldások térnyerése figyelhető meg. Egy processzor feladata, hogy a számítógép memóriájából (vagy egy perifériából) adatokat olvasson ki, azokat dolgozza fel, és az eredményt rögzítse a memóriába (vagy más eszközre). A processzorok rendkívül gyorsan végzik a munkájukat, egy mai processzor másodpercenként több (száz-) millió alapműveletet is elvégez. A sebességet többnyire az órajel értékkel, más esetekben a BogoMips mérőszámmal szokták kifejezni. Annak meghatározása, hogy a processzor milyen műveleteket milyen adatokon végezzen, szintén a memóriában van leírva, ún. gépi kód formájában. A CPU kiolvassa a memóriából, hogy mi a következő művelet, amit végre kell hajtania, azt megteszi, és a következő memória-beli bejegyzésre lép. A különféle típusú processzorok gépi kódja és lehetőségeik eltérőek, vannak, amik képesek lebegőpontos számokkal műveleteket végezni, léteznek olyanok, amik vektorműveletekre is alkalmasak, és eltérések lehetnek még az egy műveletben kezelt adatmennyiség ( szó), és a számok belső ábrázolása ( endianness) tekintetében is.
Ennek megfelelően elsősorban az a célja, hogy a soros és feladatpárhuzamos feldolgozás a központi processzormagokon, míg az adatpárhuzamos számítások az integrált grafikus vezérlő multiprocesszorain legyenek végrehajtva. Elméleti szinten így érhető el a leggyorsabb és leghatékonyabb feldolgozás, mivel bizonyos feladatok nem bonthatók több szálra, míg számos algoritmus kifejezetten jól párhuzamosítható. Az elv hatékony működéséhez azonban a processzormagoknak és a multiprocesszoroknak közös címteret kell használniuk, továbbá az is szükséges, hogy teljesen koherens memóriát osszanak meg egymással.
buffer-cache mechanizmusa, amely az operációs rendszer diszk kezelését gyorsítja meg. (2. ábra) Szoftver cache-eket alkalmaznak többek között a TCP/IP protokollcsomaghoz tartozó ARP (Address Resolution Protocol) és a DNS (Domain Name Service) protokollokban is. 2. ábra - Cache az operációs rendszer architektúrában A cache mechanizmus igen hatékonyan használható az Internet információs rendszerek mûködésének gyorsítására és a nagy távolságú hálózati összeköttetések sávszélességével való takarékoskodásra is. Az ilyen Internet cache-ek felállítása különösen a World Wide Web rohamos elterjedésével került elôtérbe. A WWW igen nagy sávszélesség igényû alkalmazás, és a forgalom cache-elésével a mûködés gyorsítható, a hálózat terhelése csökkenthetô. A HTTP protokoll alkalmas arra hogy a WWW szerverek és kliensek közé ún. WWW cache -eket iktassunk. (3. ábra) 3. ábra - Cache az információs rendszer architektúrában [ kezdôlap][ következô] Máray Tamás < >
Egy utasítás végrehajtása több órajelciklust is igénybe vehet. Milyen processzortípusok léteznek? Talán a leghíresebb két gyártó az Intel és AMD közülük is inkább az előbbi terjedt el a személyi számítógépeknél. Manapság már a többmagos processzorok dominálnak és egyben lényegesen nagyobb teljesítményre képesek. Jelenleg a Core i7 típus a csúcskategória, de egy i5 vagy i3 is megfelelő teljesítményt nyújtanak (felhasználástól függően). Mi a különbség a Core i3 – i5 – i7 között? Core i7: Foglalat típusától függően 4 mag/8 szál illetve 6 mag/12 szál Core i5: 4 magos Core i3: Foglalat típusától függően 2 mag/2 szál illetve 2 mag/4 szál Core 2 Duo: 2 magos Minél több mag, minél több szálon üzemel, annál gyorsabb "nagyobb" teljesítményre képes. A leírtak a teljesség igénye nélkül értendőek, mivel egy CPU nagyon összetett így röviden bemutatni szinte lehetetlen. További információk itt olvasható. Tetszett a bejegyzés? Csatlakoz a kütyü tesztek blog facebook közösségéhez!
A "népszerűsítő" könyvek inkább kárt okoznak (hiába írták többségüket profok), de az utóbbi időben már ezek is csak elvétve tűnnek fel a polcokon. Tényleg ennyire nincs ember (vásárló), akit egy picit is érdekelne az, hogy hogyan működik körülöttünk a világ? Nem hiszem el. Egyszerűen nem hiszem el. "komolyabban" = egy szinten túl természetesen nem tudjuk követni a matematikát, fizikát stb., hogyan is tudnánk (mondjuk gond nélkül tudnék sorolni olyan történelmi kiadványokat, amelyeket a szakma néhány művelőjén kívül nem ért meg senki előtanulmányok nélkül), de csak törekedni kellene arra, hogy legalább "félútig" (félút? Alacsony kerti kerítés oszlopainak mélysége?. ezred-tízezred-százezredút lesz az) eljussunk.
Véleményem szerint a másik igen rossz példa, amikor a kerítés elkezd önálló életet élni, s hivalkodó, kicifrázott mintákkal akarja magára hívni a figyelmet. Erre jó példa a kovácsolt vasból különböző geometriai elemek céltalan alkalmazása. Természetesen az ízlésesen megtervezett és kivitelezett kovácsolt vas kerítés a ház és a kert dísze. Mivel a rossz példa ragadós, gyakran látunk egymás mellett, egymást túllicitálni akaró kerítéseket. Véleményem szerint célszerű, ha már a ház tervezésekor, a ház és a garázs elhelyezésekor gondolunk az előkert minél gazdaságosabb és ízlésesebb bekerítési módjára. Általános tervezési szempontként javasolható, hogy a kerítés a környezettől és rendeltetéséről elválaszthatatlan. Jó, hogyha mértéktartó, egyszerű mert ebben az esetben érezhető a funkció, a szerkezet és forma egysége. A pihenőkert kerítésének megválasztásakor különbséget kell tenni az előkert és a pihenést szolgáló lakóudvar kerítése között. Az előkert célja, hogy védje a házat és lakóit zajtól, portól, erős napfénytől, ugyanakkor szép is legyen.
Az alsó rész betonozása és a beton megkötése után készítsük el a felső rész zsaluzatát. 7-8. lépés A zsaluzat lehetőleg olyan legyen, hogy a betont annak felső éle mentén le lehessen húzni. A betont léccel való szurkálással (lágy beton esetén) vagy kézi döngöléssel tömörítjük. A látható felületeket simítódeszkával és simítólapáttal gondosan simítsuk le. 9. lépés Magas sávalapoknál függőlegesen helyezzünk vasbetéthálóból levágott csíkokat a betonba, az illesztéseknél 20 cm-es átlapolással. 10. lépés Kb. 1 m-rel a talajszint fölé nyúló, 20 cm vastag, kész lábazat. Gyakori eset, hogy a kerítés lábazatát alkotó alapot betonoszlopokkal kombináljuk. A betonoszlopokat az alap megszilárdulása után zsaluzzuk be és betonozzuk. Az oszlopok vasalása egyszerű: a sávalap betonozásakor legalább 20 cm mélyen horgonyozzunk abba négy betonacél rudat, a rudakat kengyelekkel fogjuk össze és elhajlás ellen védjük. A betont ezután néhány napig hagyjuk benne a zsaluzatban, műanyag fóliával teljes felületén takarjuk le vagy rendszeresen öntözzük tömlővel, öntözőkannával, hogy nedvesen tartsuk.