Melyek a mellrák tünetei? "Miközben a médiában a csodakezelések teret kapnak, a mellrák tüneteiről – a visszahúzódó mellbimbóról, a bimbóudvar ekcémaszerű elváltozásáról – ritkábban beszélnek. Pedig, ha ezek a tünetek ismertek lennének, akkor valószínűleg kisebb eséllyel találkoznék olyan beteggel, aki ekcémának hiszi az elváltozást, és paradicsommal, krumplival kezeli a mellét" – teszi hozzá a doktornő. Mellrák IV. stádium: áttét csontban, májban, tüdőben | Daganatoserek. Akárcsak a betegség felfedezése, a gyógyulás is nagyban függ a családi helyzettől is. "A legveszélyeztetettebbek az egyedül élők, vagy akiket a család a betegségben magára hagy, sajnos ilyet is gyakran látunk. Ugyancsak számít a munkahely támogatása. A Rákligán belül van klubunk 30 év alatti betegeknek is, náluk egyértelműen látszik, hogy rengeteg erőt ad, ha a munkahely rugalmas, támogatja a gyógyulást, és a betegnek a gyógykezelés alatt nem az állása elvesztésén kell szorongania" – hívja fel a figyelmet Simon Tamás.
Idén áprilisban észleltem a bal mellemben csomót, májusban ráknak diagnosztizálták. Június közepén kivették a csomót, július végétől kapok kemoterápiát, 6-szor, majd sugárkezelés és hormonkezelés következik. A kivett csomón kívül 4 db. nyirokcsomót vettek ki, a műtét közbeni eljárással nem találtak áttétet. A végleges szövettan azonban áttétet igazolt, a 4 db. nyirokcsomóból 1-ben. A legnagyobb nyirokcsomó állományában kis területen a tok alatt, fészkekbe, kötegekbe rendeződve daganatszövetet találtak, a daganat hám jellegű, a daganatsejtek atypusosak, polymorphak, közöttük több osztódó sejtalak látható. A többi nyirokcsomó állományában daganatszövet nem látszik. A sinusok tágultak, lumenüket histocyták töltik ki. Az emlőből kivett csomó 13 mm átmérőjű, kimetszése épen történt. A kivett daganat állományában infiltratív növekedésű daganatszövet látható. A daganatsejtek hám jellegűek, kisebb részt mirigylumeneket formálnak, többnyire fészkekbe, kötegekbe rendeződtek. A daganatsejtek magjai igen nagyok, igen kifejezett atypia, polymorphia jeleit mutatják, hólyagosak, néhol nagy nucleolussal rendelkeznek és közöttük igen nagy számú osztódó sejtalak van.
Infúzióban a kemoterápiával párhuzamosan alkalmazzák áttétes, előrehaladott kolorektális rákok esetében. Mellékhatásai miatt mérlegelni kell, hogy milyen stádiumban adják a betegeknek. Miután kemoterápiával együtt alkalmazzák, nem mindig különíthetők el az együtt adott gyógyszerek mellékhatásai. A gyógyszer mellékhatásaként orrvérzés, fáradtság, fej- és hastáji fájdalmak, hasmenés, hányás vagy éppen székrekedés, magasvérnyomás, étvágytalanság, súlyosabb esetben emésztőtraktusbeli perforáció, sebgyógyulás elhúzódása, szív- és érrendszeri komplikációk (stroke, infarktus), trombózis, látási zavarok stb., illetve a gyógyszeralkalmazás után visszafordíthatónak bizonyult agyi elváltozások jelentkezhetnek. A HER2-pozitív emlőrákok célzott kezelése: A hagyományos kemoterápiával szemben, ami a daganatos és egészséges sejteket egyaránt károsítja, a Her-2 pozitív daganatos sejtek esetében célzott, az egészséges sejteket kevésbé károsító kezelésre is van lehetőség, ami kevesebb mellékhatással jár.
Ennek okát viszont nem részletezte az interjúban. (Ez is érdekelheti: Kovács Patrícia, Udvaros Dorottya és még sok ismert színész olvassa fel a Meseország mindenkié című könyvet) Tóth Krisztina nemi szerepek ábrázolás kötelező olvasmány Bárány Boldizsár Jókai Mór Szabó Magda Az aranyember
Igaza van Tóth Krisztinának? Nem szeretnénk ezt így eldönteni, de nem is ez a lényeges kérdés. Hanem az, hogy elmondhatja-e a véleményét anélkül, hogy ocsmány atrocitások érnék. Valaki érvelhet úgy: ahogy a Meseország mindenkié című mesekönyv nem változtatja meg a gyerekek nemi identitását, úgy nem szabja meg a Jókai-regény sem a nemi szerepekről való elképzelését. És érvelhetünk úgy is: olyan könyvet érdemes a gyerekek kezébe adnunk, amelyek alapvetően 21. századi, közös megegyezéssel létrejött értékeket, modelleket közvetítenek. A lényeg, hogy a diskurzus hangneme méltó legyen a diskurzus tárgyához, jelen esetben az irodalmi művekhez. De miért Tóth Krisztina akarja megmondani, hogy mit olvassanak a gyerekek? Nem akarja megmondani, hanem válaszolt egy kérdésre. Tóth Krisztina tucatnyi irodalmi díjjal kitüntetett, sok kötetes író, az egyik legnépszerűbb kortárs alkotó, ráadásul évtizedek óta foglalkozik gyermekirodalommal, 2005-ben Valaczka András társszerzővel tankönyvet és olvasókönyvet is írt felső tagozatosoknak.
Felesége, Laborfalvi Róza legendás háziasszony, aki kávét pörköl, tésztát gyúr, gyermeket nevel, miközben a Nemzeti Színház vezető művésze. Jókai Hansági szerint a 19. század legnagyobb magyar írója, akinek a munkáit vétek lenne kivenni a kötelező olvasmányok közül, akár a nőalakok ábrázolása, akár 19. századi nyelve miatt. Természetes, hogy a nyelv folyamatosan változik, és ez nehézségeket okoz, de a saját anyanyelvünkön régebben írt szövegeket meg kell tanulnunk olvasni. Vétek lenne a gyerekeket megfosztani ettől a regénytől, és ehhez nincs is jogunk. Ez nem azt jelenti, hogy a Timea vagy Noémi által képviselt női viselkedésminták követendőek vagy ideálisak volnának. A női mintákat a családban és nem a klasszikus magyar irodalomból kell megtanulnunk. Az irodalmi művek nem etikai kódexek, a funkciójuk épp az, hogy az olvasót elgondolkodtassák. Hogy bele tudjuk magunkat képzelni egy másik korba, egy másik ember helyzetébe, hogy mit tennénk hasonló esetben. Laborfalvi Róza (Barabás Miklós litográfiája) és Jókai Mór És van itt még egy szempont.