Bár az agyi aneurizma gyermekeknél is előfordulhat, a legtöbb aneurysma 40 éves kor után jelentkezik. Más területek Az aneurizma a térd, a lép vagy a belek artériáiban is előfordulhat. Más területek a következők lennének: jelek és tünetek Az aneurysma jelei és tünetei a típustól és a helytől függően változnak. Fontos tudni, hogy a testben vagy az agyban megjelenő aneurizmák általában nem mutatnak jeleket és tüneteket, amíg meg nem szakadtak. Például egy agyi aneurizma esetén a repedés tünetei a következők lehetnek: - Hirtelen és rendkívül súlyos fejfájás (fejfájás), amelyet gyakran a legszörnyűbb fejfájásnak neveznek. Hasi aorta aneurizma tünetei oltottaknál. - Hányinger és hányás. - Homályos látás, kettős látás. A töretlen aneurizma azonban még mindig akadályozhatja a keringést más szövetekben. Vérrögöket is képezhetnek, amelyek eltömíthetik a kisebb ereket. Ez az állapot tromboembólia néven ismert, és iszkémiás stroke-hoz vagy más súlyos szövődményekhez vezethet. A gyorsan növekvő hasi aneurizma bizonyos esetekben bizonyos jeleket és tüneteket mutathat, például hasi fájdalmat, derékfájást vagy lüktető érzést a hasban.
Az orvos és a beteg ilyen esetben egyéb tényezőket figyelembe véve közösen dönt, hogy 6-12 havonta ellenőrzik-e az aneurizmát ultrahanggal, vagy a műtétet választják. A nagy méretű (≥5, 6 cm), gyorsan növő (havonta ≥0, 5 cm-t nő) vagy szivárgó aneurizmák esetében a műtét elvégzését tartják a legjobb megoldásnak. Ezen kívül minden érzékeny és fájdalmas aneurizmát meg kell műteni. A hasi aorta aneurizmája nyitott (hagyományos) műtéti úton kívül ma már endoszkópos úton is megoldató az erre alkalmas sebészeti osztályokon. Míg az előbbi megoldás esetében a felépülés eltáthat egy hónapig, vagy annál tovább, a kevésbé invazív endoszkópos műtétet követően a beteg hamarabb felépül. Az endoszkópot a sebész az egyik alsó végtagi artérián keresztül vezeti a hasi aortába. Ezt követően a szövött, fémrészeket is tartalmazó csövet (graftot) elhelyezi az aneurizma területére, majd rögzíti. Hasi aorta aneurizma tünetei felnőtteknél. A graft megakadályozza az elgyengült érszakasz szétrepedését. A műtétet követően a beteget rendszeresen, 6 havonta visszahívják kontrol ultrahang vizsgálatra, hogy ellenőrizzék az esetleges szivárgást.
A hasi röntgen kimutathatja az aneurizmát, ha annak falában kalcium-lerakódás van. Az ultrahangvizsgálat pontosan megmutatja az aneurizma méretét. A komputertomográfia (CT), különösen intravénás kontrasztanyag beadását követően, még pontosabban határozza meg az aneurizma nagyságát és alakját. A mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) szintén nagyon pontos képet ad, de drágább, mint az ultrahang, és ritkán van rá szükség. Magyar Nemzeti Szívalapítvány - Érbetegségek - Aorta aneurysma (tágulat). Kezelés Addig, amíg az aneurizma nem reped be, a kezelés a méretétől függ. A 4 cm átmérőjű, és annál kisebb méretű hasi aneurizmákat tünetmentes betegekben a sebészek nem minden esetben műtik meg azonnal. Ilyen méretű aneurizmák esetében a műtéti kockázat nagyobb, mint a repedés kockázata. Ezért 6-12 havonta ultrahangvizsgálattal ellenőrzik a beteg állapotát. A tünetek megjelenése, mint a has érzékenysége, vagy a deréktáji fájdalom viszont azonnali orvosi vizsgálatot indokol! Ezek ugyanis lehetnek a repedés tünetei is. A közepes méretű aneurizmák esetében, amelyeknek a mérete 4-5, 3 cm között van, nem egyértelmű, hogy a műtét jár nagyobb kockázattal vagy a repedés veszélye áll-e fenn nagyobb valószínűséggel.
E mellett erős hátfájdalom jelentkezhet, valamint a környező szervek nyomása miatti diszkomfortérzés lehet a panasz. Az agyi aneurysma gyakran tünetmentes, raptúra során hirtelen, erős, gyógyszerre nem reagáló fájdalom lép fel. Az aneurysma diagnosztikája és kezelése A tünetek alapján felmerülő gyanú alapos kivizsgálást igényel. Aneurysma ruptura - Életet veszélyeztető súlyos állapot. A képalkotó vizsgálatok közül sima MR- és CT-vizsgálattal vagy MR- és CT- angiográfiával is pontosítható az aneurysma elhelyezkedése és mérete. Mellkasi érszakasz tágulata esetén speciális ultrahangvizsgálatot is végezhetnek a nyelőcső falán keresztül. Ezt az eljárást nevezik transoesophagealis ultrahangnak. A méret pontos ismerete azért is fontos, mert ez határozza meg a terápiát. Általánosságban 5-5, 5 cm-t meghaladó átmérő esetén műtéti megoldást javasolnak, melynek során stent segítségével korrigálják a tágult érszakaszt, megerősítik az érfalat. Marfan-szindrómás betegeknél, akiknél az örökletes betegség miatt az érfalak eleve sérülékenyebbek, már ennél kisebb átmérő esetén is műtétet végeznek.
Készült Kromplák Zsanett Szigorló orvos "Mit kell tudni a Marfan szindrómáról? " c. összeállítása alapján (Lektorálta: abolcs Zoltán). -------------- hirdetés --------------
Mindez neurológiai, idegi problémákat is kiválthat, lehet maradandó következménye is. Ha az aneurizma az agytörzs közelében van és megreped, akár azonnali szívmegállás és légzésleállás is történhet. A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szirmák Eszter belgyógyász és kardiológus főorvosnak. Aneurizma tünetei és kezelése - HáziPatika. Szeretné megelőzni a betegségeket? Többet akar tudni róluk? Töltse le most a Betegséglexikon applikációt!
Lajos-féle olasz carbonara Lajos ezt is nagyon keni-vágja! Chili oil noodles, avagy a chilis-olajos ázsiai tészta Frissen az igaz:) Skótkodtunk, azaz spóroltunk a hússal!
A legjobb és legzöldebb zöldborsófőzelék perfekt főtt tojással - YouTube
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat