Ha igen, ez mit jelent rám, mint vevőre nézve? Az egyéb helyiségek (garázs, tároló) hogy kerülnek felosztásra? Lehet biztosítani egyáltalán, hogy a jelenleg a lakáshoz tartozók később is oda tartozzanak? Az udvar a tulaj elmondása alapján osztatlan közös tulajdon. Lakhatási engedélyt mikor kaphatnak (csak azután hogy az utolsó lakást is befejezik), ezt meg lehet sürgetni valahogy? Milyen egyéb költségek merülhetnek fel a későbbiekben ha valóban társasházzá alakulnának? Egyszerű folyamat a társasházzá alakulás? Milyen hivatalos utat kellene bejárnom ha a vásárlás mellett döntenék? Az épülő társasházak esetében előfordul, hogy csak a társasház alapító okirat tervezete ismert. Más társasházaknál az építtető az első lakások eladásakor már a társasház alapító okiratot a földhivatalnál bejegyezteti, -az önálló helyrajzi számok kialakítása mellett. Legfontosabb, hogy kérje ki az építtetőtől az alapító okiratot. Ebben tájékozódhat, mi kerül közös tulajdonba, mi kerül külön tulajdonba, és az egyes kiegészítő helységek jogi sorsa is megismerhető.
Az ilyen helyiség külön tulajdonba csak akkor kerülhet, ha abból önálló – az építésügyi szabályoknak is megfelelő – nem lakás célú helyiséget alakítottak ki. Társasház alapításának esetei – Alapító okirat készítéséhez: A tulajdonostársak meglévő, osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant alakítanak társasházzá. A Ptk. 149§ (3) bekezdése és a Tt. 8 §. (1) bekezdése értelmében bármely tulajdonostárs kérelmére a Bíróság elrendelheti a Társasháztulajdonná alakítást. Ekkor az alapító okirat a bíróság ítélete alapján készül el. Az ingatlan tulajdonosa mint egyszemélyi alapító hozza létre a társasháztulajdont. ( Erre meglévő épület esetén jellemzően az önkormányzati és állami tulajdon elkülönülésekor kerül sor. ) Felépítendő területre alapítják a társasháztulajdont. Erre a földrészlet egyszemélyi tulajdonosának, vagy több tulajdonos esetén a földrészlet tulajdonostársainak egyaránt lehetőségük van. Építőközösség vagy a vállalkozó által társasházként történő eladás céljára már felépített épület esetén is alapítható társasház.
Sajnálatos módon sem a társasházi törvény, sem az ingatlannyilvántartási jogszabályok nem adnak egyértelmű és kellően részletes útmutatást a társasházi alapító okirat módosítás végrehajtására, és a szabályozási hiányosságokat a bírói gyakorlat sem pótolta. Társasházi alapító okirat módosításához főszabályként valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Az alapító okirat ugyanakkor felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többség ével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többség e egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal.
A Társasház alapításának 4 fő lépése avagy az alapító okirat mellékletei: Az alaprajz elkészítése. Műszaki leírás elkészítése. Az alapító okirat elkészítése. Ingatlan nyilvántartásba való bejegyzés. Az alapító okirat kötelező tartalmi elemei: Az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt adatok – az ingatlan megjelölése, elhelyezkedése, helyrajzi száma, az épület műszaki jellemzői, a beépítés módja stb. ) A közös tulajdonba sorolt vagyonrészek ( épületrészek, berendezések, felszerelések, a telek stb. ) pontos leírása római számmal jelölve. A tulajdonostársak külön tulajdonába kerülő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a közös tulajdonú részekből hozzájuk tartozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadrészek, valamint ezek meghatározásának módja ( pl. a lakás területe egyszeres szorzó, a külön tulajdonhoz tartozó pincerekesz 0, 5 szorzó, a garázs 0, 7 szorzó) A tulajdonostársak megnevezésénél a születési évet, a személyi igazolvány számát, anyja nevét, nőknél a leánykori nevet is fel kell tüntetni.
Társasházi Alapító Okirat Társasházat csak alapító okirat elkészítésével lehet alapítani. Az Alapító Okirat a Társasházban lévő tulajdoni viszonyokat rögzíti. A társasház alapításának feltétele, hogy: az épületben legalább két, műszakilag elkülönített önálló lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy egy lakás és egy műszakilag önálló nem lakás céljára szolgáló helyiség legyen, a tulajdonostársak a kifejezett alapítási elhatározásukat alapító okirat formájába foglalják, a társasháztulajdont az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Az alapító okirat szerint a lakások, a nem lakás célú helyiségek a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak, míg az épület többi része, az épület központi berendezései, a vezetékrendszer a lakásokig történő leágazásig, valamint az épülethez tartozó földrészlet a tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonában van. Előfordulhat olyan eset is amikor egyes lakások – gondnoki, házfelügyelői – szintén közös tulajdonban vannak. Ugyanakkor az épülethez tartozó úgynevezett közösségi helyiségek – kerékpártároló, szárító, mosókonyha, közös wc – mint az épület részei – értelemszerűen a közös tulajdon részei.
Társasház jog Ügyvédi Irodánk vállalja társasházakkal kapcsolatos eljárások lebonyolítását, társasházi ügyek képviseletét. Társasházi eljárásokkal kapcsolatban az alábbi ügyvédi munkadíjak merülnek fel: Alapító okirat készítése: minimum 150. 000 Ft + ÁFA; minimum 250. 000 Ft + ÁFA 3-5 albetét esetén; minimum 300. 000 Ft + ÁFA 6-10 albetét esetén; minimum 350. 000 Ft + ÁFA 11-20 albetét esetén; Szervezeti és működési szabályzat elkészítése: 120. 000, -Ft + ÁFA – 280. 000, -Ft + ÁFA Bármely olyan ingatlanon, ahol több műszakilag elkülönült, önálló ingatlanegység van, legyen az lakás vagy nem lakás célú ingatlanrész, az adott ingatlan társasházzá alakításának számos előnye van. Az ilyen ingatlanok társasházzá alakítása az esetek nagy részében nem igényel különösebb erőfeszítést, sem anyagi áldozatot, ezen lehetőség mégis gyakorta kihasználatlan marad. Sokan nem tudják, hogy egy adott ingatlan társasházzá alakításának nem előfeltétele, hogy a külön tulajdonba kerülő ingatlanrészek fizikailag egy épületet képezzenek.