A 19. század termékei voltak a ponyvafüzetek, melyek a különböző változatok redakcióit gyarapították. Napjainkban még mindig a gyermekek mulattatására, nevelésére szolgál, bár a szóbeliség szerepe visszaszorult az írásbeliségre. Magyar népmesék és műveltségtörténet [ szerkesztés] Minden élő alkotás őrzi a kialakulás korának életét, annak részleteiről is beszámol. Kimeríthetetlen kincsesbánya ezért a Magyar népmesék több tízezres köre a rég letűnt világok ismeretéről. Különösen a magyar nyelvnek, mint ősnyelvnek a kapcsolatrendszerében. Néhány érdekes népmesével illusztrálhatjuk ezt a művelődéstörténeti kincset. Mi a neve a magyar népmesék repülő csodalovának? - Gyorskvíz | Kvízapó. Zárványként őrizte meg az a népmesénk az egykori "főzés" technológiáját, melynek címe: Kőleves. A katona, aki betegen vándorol levest szeretne főzni, de hozzá semmije sincsen. Kér tehát az egyik faluban, répát, zsírt, tarhonyát, még egy kis szalonnát is, azzal a szóval: "Kőlevest szeretnék főzni, ni itt, ezzel a kővel" s letesz az asztalra egy öklömnyi követ. Meg is főzi, a végén még kolbászt is kap bele, s szét is osztja a maradékot.
A filippínó folklór vagy filippínó folklór leglenyűgözőbb gyűjteménye Mabel Cook Cole, és 1916-ban jelent meg. A gyűjtemény 61 mesét tartalmaz. Milyen konkrét jelenséget írnak le a filippínó népmesék? A népmese láthatatlanul, érdek nélkül fejleszt. Válasz: Az adott jelenséget a Fülöp-szigeteki népmese írja le, a Nap és a Hold fogyatkozás. Mik a különböző népi narratívák a Fülöp-szigeteken? Eugenio a Fülöp-szigeteki népirodalmat három nagy csoportba sorolja: népi elbeszélések, népi beszéd és népdalok. A népi elbeszélések történhetnek prózában – az alamat (folklór), a legenda és a kuwentong bayan (népmese) – vagy versben, mint a népi elbeszélés esetében.
Legjobb afrikai népmesék Az ember aki sosem hazudott. Oroszlán és Sakál. A teknős egy csinos lányával. A két bőrű nő. A király varázsdobja. Miért repül a denevér éjszaka. A nyúl és az oroszlán. Miért él a nap és a hold az égen. Mik az afrikai népmesék jellemzői? Következésképpen mik az afrikai népmesék jellemzői? Az afrikai népmesék között három fő közös vonás van: a történet erős erkölcsisége, az állatok és a természet megszemélyesítése, valamint egy nagyon általános környezet. Az idő múlásával a történetekben bekövetkezett változások egyes szerzők által kiterjesztették és újraértelmezték. A népmeséknek van tanulsága? Mi a népmese. A népmesék nemzedékeken át öröklődő történetek. A mesék csak egyfajta népmese – novellák, amelyek gyakran beszélő állatokat tartalmaznak, amelyek leckét adnak. A népmesék és mesék leegyszerűsített történetsorai és szereplői kiválóan alkalmasak arra, hogy életleckéket tanítsanak a kicsiknek. Hogyan kezdődik egy népmese? A hagyományosan elmesélt mesék gyakran néhány szóval kezdődnek az elején, amelyek célja, hogy felkészítsék a hallgatókat egy másfajta diskurzusra: egy hosszú elbeszélésre, amelyről azt gondoljuk, hogy nem a szó szoros értelmében igaz, egyfajta álomidőben játszódik, amely eltér attól,, de szorosan kapcsolódik a hétköznapi valósághoz.
Számos ország megvásárolta, szinkronizálta. Irodalom [ szerkesztés] Berze Nagy János: Régi magyar népmesék (Pécs, 1960) Berze Nagy János: Népmesék Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből (Budapest, 1907) Berze Nagy János: Égigérő fa (Debrecen, 2004) Pap Gábor: Jó pásztorok hagyatéka. Magyar népművészet (Sárosi Kiadó, Budapest, 1993) Pap Gábor: Hazatalálás (1996) Források [ szerkesztés] Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. 739–740. o. ISBN 963-05-1288-2 Fischer Eszter: A népmese és a gyermeki tudattalan Ranschburg Jenő: A tündérmesék lélektanából Pap Gábor: Egy magyar népmese asztrálmítoszi dimenziói Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] A népmese napja (szeptember 30. ) Moldvai csángók mesélnek
A népmesék és a társadalom [ szerkesztés] A népmesék számos szállal kapcsolódnak az őket alkotó társadalomhoz, az adott világképhez, hiedelemvilághoz. A társadalomszerkezet, amit meglétük önmagában feltételez, a civilizációs fejlettség fokán áll, önálló "intézményei" vannak, az előadók, vagyis a mesemondók. A mesemondók többnyire a paraszti réteghez tartoztak, de a népmesék nem kötődnek szorosan a paraszti rétegekhez. Ma már nem létezik a marxista és egyéb rendszer szerint definiált nép, mégis a népmesék elevenen hatnak és élnek, mert az a társadalom, amelyet ábrázolnak, egy ideális 18 - 19. századi paraszti társadalom. [2] Ebben szerepet játszik a népmese normatív szerepe is, azaz nemcsak szórakoztatásként funkcionál, hanem bizonyos magatartásformákat, problémás helyzetekre megoldásokat kínál. A gyermekek nevelésében ezért is volt fontos szerepe. Az élőbeszéd művészete [ szerkesztés] A népmese az élőbeszéd művészete. A mesének az elmondó és a hallgató is részese. A kifejezőeszközök a beszéd és az azt kísérő gesztusok és mimika, illetve a két ember között lévő viszony.
Híres mesemondó asszonyok és férfiak szövegeit, előadói egyéniségüket, a mesemondás hagyományozódását a néprajzkutatók kutatták, leírták; néhányuk művészetét az állami Népművészet Mestere díjjal is jutalmazták. Miért fejből mesél(jünk)? Miért nem könyvből olvassa fel a népmesét? A népmesemondás, de egyáltalán, a mesemondás nem olvasás… szó szerint felolvasni egy irodalmi mesét ("műmesét") lehet és kell, mert ott számít a szórend, minden hangnak, írásjelnek jelentősége van. Csukás István vagy Lázár Ervin meséiben minden igekötő, minden szójáték hozzátesz még valamit a meseélményünkhöz, ne alakítsuk át a szerző szövegét! De a népmeséket úgy mondták, 200 éve, 50 éve, és ma is, hogy a jó mesemondó maga is átélte és kicsit át is alakította a mesét! Az élőszavasság nem pusztán azt jelenti, hogy valaki a saját hangján olvas fel egy mesét, és nem pl. CD-ről hallgatja… Azt jelenti, hogy aki mesél, az tudja a történetet, a mese vázlatát, és ahogyan magában elképzeli az eseményekből kirajzolódó mese egész folyamát, azt a kedvének – és szókincsének – megfelelően improvizálva, rögtönözve, bizonyos szavakat, mondatokat akár mindig máshogyan a szereplők szájába adva alkotja újra a mesét.