Ha egy rendező első nagyjátékfilmjével páratlan sikereket ér el, két dolog történhet vele: alkotása – remekműként felcímkézve – gyorsan kanonizálódik, és ezzel párhuzamosan, óhatatlanul, megnőnek a következő filmjével szemben támasztott elvárások. Mintha csak a művészet valamiféle sport lenne, mindenki arra kíváncsi, lesz-e újabb rekord. Nemes Jeles László 2015-ben a Saul fiá -val magasra tette maga számára a lécet, magyar film még soha azelőtt nem gyűjtött be ennyi rangos elismerést, mintegy 60 díj (és legalább ennyi jelölés), Cannes, Golden Globe, BAFTA, Oscar... A Napszállta ebből a szempontból eleget is tett az efféle – egyéni ízlés dolga, mennyire reális – elvárásoknak, velencei premierje máris siker. Napszállta miről szól a kisfaludban. Ennél persze sokkal fontosabb, hogy a Napszálltá -val a rendező azt is bizonyította, hogy első nagyjátékfilmjének formanyelvi bravúrját és történelemszemléletét képes továbbvinni: újabb látványos, kíméletlen, szikár történetű, de szerteágazó képeslapfilmet forgatott. De nem a Saul fia 2 -őt.
Nemes Jeles László első nagyjátékfilmje, a 2015-ben bemutatott Saul fia az összes kiemelkedő filmes díjat bezsebelte, Arany Pálmát kapott Cannes-ban és a legjobb idegen nyelvű filmnek bizonyult a Golden Globe-, BAFTA- és az Oscar-gálákon, így tehát érthető, hogy a filmes szakma, de a közönség is várta a rendező második produkcióját. A Napszállta című filmet tavaly, a Velencei Filmfesztiválon mutatták be, ahol elnyerte a FIPRESCI, a nemzetközi filmkritikusok szövetsége zsűrijének díját. A megosztó filmet idén a Filmtettfeszten is vetítették, az eseményt közönségtalálkozó zárta, ahol Jakab Julit, a film főszereplőjét Németh Előd filmkritikus kérdezte. Jakab Juli 2008-ban a Filmtett nek írt kritikákat, így Németh Előd arra volt kíváncsi, a kritikaíróból, hogyan lesz forgatókönyvíró, dramaturg és színésznő. Jakab Juli elmondta, már kamaszként érdekelte a film és az írás, így amikor meglátta, hogy van filmíró szak a Színház és Filmművészeti Egyetemen, tudta, hogy azt kell választania. Napszállta miről szól a nóta. – Ez egy nagyon picike egyetem, ahol kicsi vizsgafilmeket csinálunk, így az a legegyszerűbb, hogy a filmkészítésre egymást kérik fel a hallgatók.
:/ Amúgy ahhoz képest, hogy milyen fölöslegesen hosszú, egész jól bírtuk. Több, mint a felét megnéztük, aztán jött egy pisi szünet, amit egy nasi szünet követett és mikor elkezdtük folytatni, úgy meglepődtem, mert hirtelen azt éreztem, hogy 55 perc van még hátra… hogy fogom én ezt kibírni? Nem igazán fűlt hozzá a fogam. Ehhez képest viszont meglepően jól bírtam utána is. Jah, a végén már azt hittem, hogy van benne csavar, de aztán eszembe jutott, hogy nincs. X, D Arra gondoltam a végén, hogy a csaj skizofrén vagy mi. És hogy a bátyja az valójában ő. Csak aztán rémlett valami az elejéről, hogy mindenki pusmog a bátyjáról valamit. Persze, attól még lehet, hogy tényleg tudathasadásos volt a csaj és mindenki asszisztált a kis Leiter lány bolondériájához, elvégre korábban felgyújtotta a családja kalapszalonját, megégette a szüleit és a régi időkben vagyunk, amikor az őrültek, de gazdagok még büntetlenül gyilkolászhattak. Napszállta: filmes várakozásaink alkonya. Belegondolva, ez a mai napig így van, de… mindegy. Ui. : megnéztem a DVD extrákat, hátha kicsit megvilágosodok.
Pontosvessző: Kezdjük is mindjárt egyik kedvencemmel, az "európai kultúra" írásjelével. Esterházy Péter ihletett szösszenetben emlékezett meg róla, szerinte biztos jele egy szerző "előkelőségének", ha él vele. Durva lélek sosem használja, így a logikát továbbvive jelenthetjük ki: finomítunk saját lelkünkön is, ha használni kezdjük. És hogy mikor? Ha hosszú és komplikált gondolatfolyamokat igyekszünk tagolni, ahol alá- és mellérendelések imbolyognak látszólag kibogozhatatlanul; ha rendet akarunk vágni a káoszban, vagy legalábbis jelezni szeretnénk, hogy nem volna egészen ellenünkre a rend; ha egy egészen picit hosszabban meg szeretnénk állni, mint egy szokványos vessző előtt, mintegy partnerünket, olvasónkat is figyelmeztetve: figyelünk, gondolkodunk. Szakközépgimnázium – miről is szól ez valójában? – B1 BLOGCSALÁD. Idézőjel: Éppen imént említett "szösszenetében" a nagy magyar posztmodern író a posztmodern írásjelének nevezi. Kétségkívül túlzásba is vihető, és érdemes "rácsapnunk" a"kezünkre", ha éppen "túlzásba" "készülnénk" "vinni". Korántsem csupán jelölt idézetre utalhat.
A színészi játékot ezúttal is "felülírja" az enigmatikus szereplőkhöz méltó erős színészi jelenlét, a finom arcjáték és testbeszéd, a gyakran csak titkos-suttogva kimondott dialógusok. Miről is szól a Zabhegyező? Azt hiszem nekem eltér a véleményem az átlagtól, többi lent.. Ahogy Erdély Mátyás kamerajátéka ismét bravúros, sőt, talán a korábbiaknál is érettebb – 35 mm-en biztos kézzel előadott virtuozitása elengedhetetlen alkotórésze a nyomasztó atmoszféravarázslatnak (és ugyanez áll Melis László disszonanciában is gyönyörű muzsikájára, és a teljes hangkulisszára is). Jakab Juli a Napszálltában Forrás: Filmalap A néző teljes figyelmét követelő Napszállta kapcsán nem csupán a Saul fiá -val lehet párhuzamot vonni, de rokonítható Enyedi Ildikó Az én XX. századom című filmjével, vagy épp Tarr Béla és Jeles András (a rendező apja), esetleg Gaál István vagy Antonioni (ha már korábban körbejárt fotót és titkokat emlegettünk) művészetével is – miközben a zárójelenet Kubrick első világháborús drámáját, A dicsőség ösvényei -t idézi. Mindez jottányit sem von le Nemes Jeles László zsenijéből, csak annak bizonyítéka, hogy saját, autentikus filmnyelvének kidolgozásához megtanulta és elsajátította az elődök szókincsét is, amit felhasznál és újraértelmez.
Az emberek állatbőrökbe bújtak és háromnapos ünnepet tartottak Crom Cruach isten tiszteletére. A töklámpás A töklámpás a Halloween legjellemzőbb jelképe és tradicionális szimbólima. A faragott sütőtök eredetileg az amerikai aratásünnep szimbóluma volt, mielőtt Halloween-i jelképpé vált. Egy ír legenda szerint Jack O'Lanthern részeges kovácshoz egyszer odament az ördög és meghívta egy italra, majd magával hívta a pokolba. De Jack valójában nem akart vele menni, ezért kitalált egy tervet. Napszállta miről szól a kakas. Megkérte az ördögöt, hogy válasszon egy almát az almafájáról, és amikor az örgdög felmászott, Jack egy keresztet rajzolt a fára, amitől az ördög megrettent, és nem mert lejönni a fáról. Végül addig-addig egyezkedtek, míg az ördög megígérte, hogy soha nem fogja Jack-et kísérteni, mire a kovács megengedte, hogy lejöjjön a fáról. Amikor azonban Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt: a mennybe részeges és bűnös életmódja miatt, a pokolba az ördöggel kötött alkuja miatt nem kerülhetett. Végül az ördög megszánta Jack-et, és a pokol örökké izzó parázsából egy keveset egy takarmányrépába tett, hogy azzal világíthassa meg az utat a kovács vissza az élők világába.