Kiemelte: azok az emberek, akiknek a portréit bemutatják, a szabadságért harcoltak, annyira szerették a hazájukat, hogy az életüket adták érte. "Hiszem, hogy nem véletlen, hogy ennyi ember adta az életét. Hiszem, hogy a 301-es parcella mégiscsak elindított valamit, de azt a valamit nekünk kell befejezni, nekünk az élőknek" – mondta. A megnyitón Oláh Mátyás László és Oláh Katalin szobrászművész, valamint Kiss Adél festőművész az alkotások elkészítéséről, a művészeti koncepcióról beszélt. Rácz János, az intézet tudományos munkatársa az 56-os forradalom és szabadságharc jelentőségéről és a művészekkel végzett közös munkáról szólt. 56 os intézet szeged. Mint mondta, a kiállításon politikusok, felkelőcsoport-vezetők, felkelők, egyházfő, katonatisztek portréi láthatók, átfogja '56 egész spektrumát, sokat mond az '56-os történetünkről. Valamennyien egy szabad, független, demokratikus Magyarországért harcoltak, áldozták az életüket – jelentette ki, hozzátéve: a kádári megtorlás kegyetlensége mindannyiukat utolérte, ez is összeköti az életutakat.
Vagy Schmidték keresték meg ezzel Dózsát, ezt nem tudjuk, mindegy is. Amikor felmerült a probléma, Schmidt elképesztő stílusban vágott vissza: MSZMP-zéstől a Pruck Pál köztörvényes bűnözőzéséig minden volt. 56 os intézet egészségügyi központ budapest. Az egyik kormánylap, a ( tökéletes, hogy ezen a néven), amellett, hogy Pruck Pál lejáratásába kezdett, nagyon keményen nekiesett az '56-os intézetnek, hogy ugyan mondja már meg, hogy mi a helyzet ezzel a plakátüggyel. Furcsa mód nem a kormány által grundolt VERITAS Intézethez fordult kérdéseivel, hanem ahhoz az '56-is intézethez, amit a kormány tökéletesen félretolt azért, hogy a saját elképzelése szerint mutathassa be a történelmet, például '56-ot, kihagyva belőle a neki kellemetlen, vagy nehezen elmagyarázható szereplőket, felnagyítva azonban a névtelen utcai harcosokat, de olyannyira, hogy egy-egy név-, vagy fotóhamisítás sem probléma. A most megszólított Rainer M. János, az '56-os intézet vezetője egy Facebook-posztban reagált az ügyre, és a neki szánt kérdésekre: "1. Kikérték –e korábban az intézet véleményét Dózsa László állami kitüntetéseivel kapcsolatban?
A felmérés eredménye tulajdonképpen megmutatja azt is, miként lehetséges az, hogy amikor néhány éve a magyar történelem legkiválóbb személyiségeire szavazhattunk, a listán 1956 leverője, Kádár János szerepel a dobogón (Szent István és Széchenyi István mögött), ötvenhatos hős pedig egy sem. l '56 mindannyiunké címmel Mécs Imre nyílt levelet tett közzé tegnap. Az egykori halálraítélt írásában viszszaemlékszik a hősi napokra, hangsúlyozva, hogy "'56 a zászlónk volt a kádári pártdiktatúra elleni küzdelmekben, s a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon, amely során békés úton sikerült megvalósítanunk 1956 legtöbb követelését. " Mécs jövőbe mutató példának tartja a forradalom legfontosabb tulajdonságait: nyitottság, bizalom, összefogás, önzetlenség, szolidaritás. Mécs szerint mindezek tükrében szomorú, ha néhány ötvenhatos gyűlölködő nyilatkozatokat tesz. 56-os Portál - Ezt írták az „56. utca” sátorról. "Meggyőződésem, hogy a még élő ötvenhatosok óriási többsége idegenkedve nézi néhány szélsőséges személy kirohanásait. (... ) Segítsük elő, hogy az önvizsgálat és a megbékélés időszaka legyen 2006 októbere, s minden jószándékú ember méltósággal ünnepelhessen vendégeinkkel... " - szögezi le nyílt levelében az egykori halálraítélt.
Megítélésem szerint Rainer M. János feladata, hogy megtalálja azt a helyet, ahová az OHA anyagát biztonságosan és jogilag is támadhatatlanul el lehet helyezni. Ha erre nincs mód, akkor minden interjút vissza kell szolgáltatni annak, akitől származik (interjúalany és/vagy készítő). P. S. : Az 1993 előtt készített interjúk esetén eleve kértem azok Nyílt Társadalom Archívumban (OSA) való elhelyezését, hiszen azok csak azért kerültek az 56-os Intézetbe, mert abban a hiú reményben éltem, hogy az általam is alapított intézet örökké fog létezni. A továbbiakban valamennyi általam készített interjú OSA-ban történő elhelyezéséhez is ragaszkodom. 56 os intézet facebook. [1] – 1996-ban jelent meg az 1956-os Intézet kiadásában a Budapesti Oral History Archívum c. kötet, amely 768 darab interjú annotált jegyzékét tartalmazza, s amelyből pontosan követhető, hogy az interjúk nagyobbik hányada néhányunk privát serénykedés, illetve a Soros Alapítvány támogatásának köszönhető. Címlapkép: Elekes Andor, Flickr
Az 1956-os Intézet első 10 évének története – Az első Fidesz-kormány garázdálkodása (1998–2002) 2013. december 16. Most, amikor a Fidesz ámokfutása nyomán sorra alakulnak a "történeti" intézetek, amikor a Nemzeti Számonkérőszék mintájára horrorisztikus költségvetéssel a Nemzeti Emlékezet Bizottságát és a Veritas megmondóközpontot szervezik, amikor alakulgat a Rendszerváltás Kutató Intézet és a Molnár Tamás Kutatóközpont, érdemes visszaemlékezni, hogy már előző regnálásuk idején mit műveltek. Kezdőoldal | 1956-os Intézet Alapítvány. A módszer – ma már – ismerős. A "nagy dobásokat" nyilvános előkészítés, bizottsági vita nélkül, egyéni képviselői indítványra hajtják végre, s az országgyűlés (most: kétharmados szavazógép) minden elképesztő előterjesztést elfogad. Írásomban azt kívánom bemutatni, hogy a rendszerváltozáskor már tíz éves múltra visszatekintő 56-os Intézet az első Orbán-kormány megalakulása után milyen retorzióknak volt kitéve, hogyan próbálták meg minden eszközzel – helyesbítek, akkor még csak a közpénzek megvonásával – az intézet munkáját ellehetetleníteni, az intézetet az önfelszámolásra kényszeríteni.