Az 1956-os Intézet első 10 évének története – Az első Fidesz-kormány garázdálkodása (1998–2002) 2013. december 16. Most, amikor a Fidesz ámokfutása nyomán sorra alakulnak a "történeti" intézetek, amikor a Nemzeti Számonkérőszék mintájára horrorisztikus költségvetéssel a Nemzeti Emlékezet Bizottságát és a Veritas megmondóközpontot szervezik, amikor alakulgat a Rendszerváltás Kutató Intézet és a Molnár Tamás Kutatóközpont, érdemes visszaemlékezni, hogy már előző regnálásuk idején mit műveltek. A módszer – ma már – ismerős. A "nagy dobásokat" nyilvános előkészítés, bizottsági vita nélkül, egyéni képviselői indítványra hajtják végre, s az országgyűlés (most: kétharmados szavazógép) minden elképesztő előterjesztést elfogad. 56-os Portál - Ezt írták az „56. utca” sátorról. Írásomban azt kívánom bemutatni, hogy a rendszerváltozáskor már tíz éves múltra visszatekintő 56-os Intézet az első Orbán-kormány megalakulása után milyen retorzióknak volt kitéve, hogyan próbálták meg minden eszközzel – helyesbítek, akkor még csak a közpénzek megvonásával – az intézet munkáját ellehetetleníteni, az intézetet az önfelszámolásra kényszeríteni.
Jól tette, véleményével egyetértek. 3. Az intézet véleménye Pruck Pálról, és arról, ha fotó és név alapján egyértelműen beazonosítható volt, hogyan kerülhette el a megtorlást, illetve miért csak 2016-ban került elő a neve? Pruck Pál szerepelt Erich Lessing 2006-ban négy nyelven megjelent kötetének egy fotóján – név nélkül. A magyar kiadást intézetünknek a szerződés alapján a francia változatot híven követve kellett elkészítenie. A jelek szerint Rougier, a Life fotósa tudta a képen szereplő fiú nevét, Lessing nem. A fotók a forradalom győzelmének, sajnos rövid időszakában készültek, a szereplők védelme – ugyancsak sajnálatosan – még nem merült fel néhány riporterben. Az '56-os intézet. Pruck Pál története nem egyedi – egy magyar sorstörténet (ha már ezt a szót használják) a 20. század közepéről. Ha bárki végigolvassa Eörsi Lászlónak a fegyveres forradalomról írott tucatnyi könyvében szereplő felkelő életrajzokat – vagy másfél ezret – akkor százszámra talál hasonlókat. A forradalom nem az angyalok bejövetele.
Mint fogalmazott, a tudományos műhelyben, ahol 1956 történetével is foglalkoznak, konferenciák zajlanak és sokan megfordulnak, ennek az emléknek helye van. A képek és szobrok hazatértek. Schmidt Mária belekötött John Cleese-be, de egy történészszakértő szerint tévedett | 24.hu. A tárlaton Angyal István, Bibó István, Dudás József, Földes Gábor, Gimes Miklós, Havrilla Béláné Sticker Katalin, Iván Kovács László, Kéthly Anna, Kliebert László, Losonczy Géza, Maléter Pál, Mansfeld Péter, Mecséri János, Mindszenty József, Nagy Imre, Pongrácz Gergely, Rémiás Pál, Szabó János, Szabó Pál, Szendi Dezső, Szilágyi József, Tóth Ilona és Wittner Mária portréja látható. A kiállítás először 2017 tavaszán a budapesti H13 Galériában volt látható, 23 '56-os – Ötvenhatos hősök arcképcsarnok címmel. A Magyar Napló Kiadó gondozásában 23 '56-os – 56-os arcképcsarnok címmel a portrékat bemutató művészeti album is megjelent, a kötetből megismerhető a huszonhárom életút.
Mindezek miatt az alábbi kérést fogalmaztam meg levélben Rainer M. Jánoshoz: Alapvetően az a problémám, hogy egyrészt az interjúk nagyobbik részéhez az államnak, az állami támogatásnak semmi köze sincsen. 56 os intézet budapest. Másrészt – és ez a súlyosabb indokom – az interjúk azért készülhettek el, mert éppen mi voltunk a garancia arra, hogy azokkal senki nem fog visszaélni. Az intézet munkatársai, vezetői, sokan maguk is börtönviseltek, vagy éppen a demokratikus ellenzékben tevékenykedők, a 89 előtti rendszer opponálói. De, ha lenne is anyagilag köze valamely interjúkhoz az állami támogatásnak, az csupán formai, hiszen egy-egy interjú szerzői joga megoszlik a készítő és az interjúalany között. Függetlenül attól, hogy az állami támogatás nyomán mennyi pénzt fordított rá az állami költségvetés. Így tehát arra kértem az 56-os Intézet egykori igazgatóját, hogy az interjúkat helyezze biztonságba, mert a Veritas Intézet olyan hely, ahol gátlástalanul szemezgethetnek az anyagban, de ha nem is tennék, az interjúalanyok és interjú-erek zöme nem járul hozzá, hogy munkájuk eredménye (közel 40 évnyi munka) illetéktelen kezekbe kerüljön.
Szakmai beszámoló a 3506/01936. pályázati azonosító számú, Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek emléket állító kiállítás megvalósítására Kiskunmajsán témájú pályázatról 2015. november 3-án nyílt meg a kiskunmajsai Marispusztán a "Pongrátz Gergely" '56-os Emlékmúzeum. Az emlékmúzeum állandó kiállítását a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum készítette a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A megnyitón a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, Dr. Kovács Vilmos ezredes köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte L. Simon Lászlót, a Miniszterelnökség államtitkárát, hogy tartsa meg köszöntő beszédét. A köszöntő beszéd után Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese tartott megnyitó beszédet, majd a megkoszorúzták Pongrátz Gergely emléktábláját. A kiállítás megtekintése után Ábrahám-Fúrús András, Kiskunmajsa polgármester tartott pohárköszöntőt. 56 os intézet facebook. A kiállítás négy teremből áll. Az első terem az úgynevezett Pongrátz-emlékszoba, amely 1950-es évekbeli bútorokkal van berendezve, köztük olyanokkal, amelyeket a Pongrátz-testvérek, Gergely és Ödön is használtak kiskunmajsai éveik alatt.